Mind régiós, mind uniós viszonylatban a legsúlyosabb a foglalkoztatottak szegénységbe süllyedése Magyarországon – írja az Eurostat adataira hivatkozva az mfor.
A 2017-es statisztikával frissített számok szerint a magyar dolgozók szegénységi mérőszáma zuhanórepülésben tette meg az elmúlt hét évet:
2017-ben a 18 éven felüli foglalkoztatottaknak ugyanis 10,3 százaléka számított a rendszeres munkavégzés ellenére is szegénynek, vagyis 442 ezer magyar. A mutató 2016-hoz képest 0,6 százalékponttal növekedett, ami a második legnagyobb a tagállamok sorában. Az Unióban ennél jobban csak Luxemburgban romlott a helyzet, 1,7 százalékpontos volt a növekedés abban az egy évben.
Szegénynek az számít a felmérés szerint, aki a nemzeti átlag 60 százalékánál kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezik. A felmérések szerint háromszor valószínűbb, hogy valaki a szegénységi küszöb alá kerül, ha időszakos munkája van, mint ha állandó munkahellyel rendelkezne, a részmunkaidőben dolgozók pedig jóval veszélyeztetettebbek, mint a teljes munkaidősök.
Komoly üzenettel bír Magyarország számára, hogy évekre visszamenőleg nálunk a legdrasztikusabb a dolgozói szegénység emelkedése: 7 év alatt, azaz 2010 óta 5,3 százalékról 10,3 százalékra, tehát 5 százalékkal emelkedett azok aránya (vagyis közel kétszeresére nőtt az érintettek száma), akik rendszeres munkavégzés ellenére is szegénységben élnek.
Ez a 2010-2017-es időszakra vetítve az Unió legnagyobb mértékű romlását jelenti.
Az mfor cikke rámutat, hogy a szűk régiónkat, vagyis a visegrádi országokat tekintve a magyarországi folyamatok gyökeresen ellentétes irányba mutatnak, mint ami a másik három országban jellemző. 2010 óta rajtunk kívül csak Szlovákiában emelkedett a dolgozói szegénység, ám ennek mértéke szinte marginális, 0,6 százalékpontos. A cseheknél 0,2, a lengyeleknél pedig 1,5 százalékponttal csökkent a dolgozói szegénység mértéke.
A mutatót tekintve a legjobb a helyzet
- a cseheknél, itt a foglalkoztatottak 3,5 százaléka számít szegénynek,
- a szlovákoknál 6,3,
- a lengyeleknél pedig 9,9 százalék a mérték
-
szemben a hazai 10,3 százalékkal.
A magyar helyzet romlása azonban nemcsak a mutató drasztikus változásában mutatkozik meg, de a tagállamok rangsorában elfoglalt helyezésünkben is:
Míg 2010-ben még az 5,3 százalék egész Európában a negyedik legalacsonyabb volt (csak a csehek, a finnek, a belgák és a hollandok regisztráltak kisebb arányt), addig 2017-ben a 10,3 százalék már a rangsor élvonalába sorolja hazánkat.
(mfor)
