Hamarosan bejelenthetik, hogy elfogadva Orbán Viktor felkérését, ismét Tarlós István lesz a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje, így “idén decemberig az ellenzéknek is választ kell adnia arra a kérdésre: ki a legesélyesebb, hogy Tarlóst legyőzze?” – árulta el a Zoom.hu-nak Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke szerint ugyanakkor

a kérdést nem titkos háttéralkukkal és vitákkal, csakis a nyilvánosság előtt, a budapestiek részvételével megtartott előválsztással lehet eldönteni.

A tervet még májusban bejelentő MSZP-s politikus szerint novemberben indítanák el a 4-6 hetes előválasztást, amely egyúttal kampányidőszak is lenne, hiszen az első hetekben a jelölteknek lehetőségük lesz maguk és programjuk bemutatására. Közülük december közepére választhatják ki azt a közös jelöltet, aki a legtöbb ellenzéki voksra számíthat Tarlós ellenében Budapesten.

Mint a tavaszi választás, kicsiben

Molnár hangsúlyozta, nem politikai háttéralkukkal, hanem teljesen nyílt, demokratikus keretek között akarják kiválasztani Tarlós ellenzéki kihívóját, ennek pedig a legjobb módja egy, a parlamenti választás mintáját követő minivoksolás – ugyanúgy szavazóhelyiségekkel, urnákkal, számlálóbiztosokkal –, vagyis egy tényleges (elő)választás megtartása.

Hasonlóan működne a voksolás, mint tavasszal MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az előválasztás a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az ezt a módszert támogató és a játékszabályokat – így különösen a végeredményt – elfogadni hajlandó pártok, civil szervezetek főpolgármester-jelöltjeire a magukat ellenzékinek valló budapestiek szavazhatnának, és az együttműködő ellenzéki pártok, civilek ezután közös jelöltként azt indítanák 2019 őszén a választáson, akire a legtöbben szavaznak.

A folyamat formailag hasonló lenne az április választáshoz: Budapest mind a 23 kerületében jelölnének ki szavazóköröket, ahol – ellentétben azonban a tavaszi voksolással – nem egy napon át, hanem akár egy teljes héten át majdnem minden budapesti választó behúzhatná az X-et a számára legszimpatikusabb ellenzéki jelölt neve mellé a szavazólapon.

Nem mind az 1,36 millió budapesti választó szavazhatna, hanem közülük csak a magukat ellenzékinek vallók

– hiszen végül is egy ellenzéki közös főpolgármester-jelöltről döntenek. Ez azt jelenti, hogy csak az szavazhat majd, aki – személyes adatai megadásával – aláír egy „értéknyilatkozatot”, ezzel a megoldással a várakozások szerint jó eséllyel kiküszöbölhető, hogy fideszes vagy akár csak rosszindulatú szabotőrök tömegével szavazzanak, a végén pedig fals eredmény szülessen.

Teljes összefogás aligha lesz

Ugyanakkor az már most világosan látszik, hogy a közös jelölt mögött teljes ellenzéki összefogást nem lehet teremteni a jelenlegi ellenzéki viszonyok között, így legfeljebb egy olyan, majdnem közös ellenzéki jelölt kiválasztására van remény, akit a baloldali demokratikus ellenzék és civilek egy része mellett az aktívan politizáló, választani tudó biztos szavazók többségének támogatását is bírja.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Jobbik és szavazóinak többsége aligha lesz része az akciónak, mivel Molnár szerint a Párbeszéd és az MSZP mellett a várhatóan a Demokratikus Koalíció (DK) által is támogatott előválasztásos módszerben olyan jelölt-aspiránsokat várnak, akik “a Fideszen és a Jobbikon kívüli világból érkeznek”. (Ez persze nem zárja ki, hogy 2019 őszén a végső jelölt jobbikos szavazatokat is behúzzon.) Molnár bízik abban, hogy

a Momentum és az LMP is megnyerhető az előválasztás ügyének, az ő jelöltjeik is megmérkőznek, majd mindkét párt beállhat a legerősebb közös jelölt mögé.

Nem ennyire optimista viszont a Zoom.hu által megkérdezett elemző. Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője nemrég arról beszélt a Zoomnak, hogy a DK-nak még jól felfogott politikai érdeke csatlakozni az előválasztáshoz, ellenkező esetben a szavazói megbüntetik a pártot, ám ugyanez már biztos, hogy elmondható a Momentumról és az LMP-ről. Böcskei szerint az előválasztási akcióból biztosan kimaradó három ellenzéki párt közül a Jobbiknál és Momentumnál nem látszik a jelölt, az LMP-nél talán Csárdi Antal jelenlegi parlamenti képviselő lehet. A politológus ugyanakkor úgy vélte,

az MSZP-Párbeszéd-DK közös jelöltjének legalább Bokros Lajos 2014-es 36%-át hoznia kell majd – igaz akkor Tarlós 49%-ot kapott.

Az MSZP-Párbeszéd szövetségen belül is több jelölt-aspiráns felbukkanása várható: a zuglói polgármesterként sikeres, ám kormányfőjelöltként számos ok miatt várakozás alatt teljesìtő Karácsony Gergely és a volt főpolgármester-helyettes Horváth Csaba is rajthoz állhat a novemberi előválasztáson.

Tarlós István Budapest főpolgármestere a ciszjordániai Betlehemben MTI Fotó: Kallos Bea

Végül pedig egy majdnem közös ellenzéki, egy jobbikos, egy LMP-s és egy momentumos jelölt is kiállhat 2019 őszén Tarlós ellen, de ez a kör még bővülhet más, parlamenten kívüli párt jelöltjével, további civil vagy független jelentkeztőkkel. A legutóbbi, 2014-es választáson például egész sok, 13 jelölt akarta megméretni magát, ennyien kezdtek legalábbis aláírásgyűjtésbe, hogy hivatalosan jelöltek lehessenek.

A 13-ak közt volt Tarlós István (Fidesz-KDNP) mellett Falus Ferenc (ellenzéki összefogás), Staudt Gábor (Jobbik), Bodnár Zoltán (Liberálisok), Bokros Lajos (MoMa), Csárdi Antal (LMP), Thürmer Gyula (Munkáspárt), Ács László (Zöldek Pártja), Szegedi László (független), Galyas István (független), Sárkány György (független), Magyar György (független), és Fürst Izabella (Nőszövetség/Szociáldemokraták).

Végül azonban csak 5 indulóra lehetett szavazni 2014-ben, mert Falus a komikus vizesvödrös videója után visszalépett Bokros javára (akárcsak Magyar), továbbá Thürmer, Ács és a másik három független, valamint Fürst el sem tudott indulni.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: zoom.hu