Nem volt gazdasági oka a letelepedési kötvényprogram beindításának, de a közvetítők lenyeltek 60 milliárd forintot. A pocsék konstrukcióval az ország óriásit bukott, a kormány szerint a kritika hátterében Soros György áll.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
- Újabb zsíros üzletet talált Rogán bizalmasa
- Letelepedési kötvényesek lehetnek azok az orosz üzletemberek, akik több millió eurós adócsalási ügyben vannak nyakig Finnországban
- Magyar letelepedési kötvény miatt bukhat az orosz külföldi hírszerzés vezetője
- 2012 őszén Rogán Antal kezdeményezte a Letelepedési Magyar Államkötvények kibocsátását. Indoklása szerint a valutakeret feltöltésére, az államadósság finanszírozására szolgált volna a program. A konstrukcióban Európán kívüli állampolgárok 300 ezer euro értékű állampapírba fektettek be öt évre. A kötvényesek lejárat után a pénzt visszakapják, de a letelepedési engedélyt nem kell visszaadni, azt életük végéig megtarthatják. Az érintettek hitelt adtak Magyarországnak, cserébe a schengeni övezeten belülre kerültek.
- A kötvényeket territoriális monopóliumot élvező cégeknek szervezték ki: egyetlen kivétellel ezek az összesen 60 milliárd forintos haszonnal dolgozó közvetítők egy kivételel offshore-hátterű vállalkozások voltak, magyar kötődéssel.
- 2013 és 2017 márciusa között 19 855 külföldi személy érkezett így az országba. A magyar program olyan nagyvonalú volt, hogy nem csak a közvetlen családtagok, hanem akár az érintett nagyszülei is a kötvényessel tarthattak Magyarországra. A kötvényprogram akkorára nyitotta a kaput, hogy azon gyakorlatilag bárki befért: nem kellett befektetni az országban, az ügyintézés 20 nap volt, az utolsó időkben pedig még hitelből is lehetett kötvényt venni.
- A program elsősorban Kínában volt népszerű, de a Direkt36 nyomozása szerint több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva nem adják ki a kötvényvásárlók nevét.
Magyarországon ütött akkorát a gazdasági világválság, hogy évekkel később, 2012-ben, megtömött valutatartalékkal és javuló eredményekkel is elhitte Rogán Antalnak, hogy az államadósság finanszírozásához szükség van az úgynevezett letelepedési államkötvénynek kibocsátására. A Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös konferencián mutatatta be tanulmányát arról, hogy a kormány milyen reflexekre alapozta a körmönfont manővert és milyen sumákságokon át vezetett az út odáig, hogy az ország elbukjon legalább 30 milliárd forintot.
A kacskaringós gazdasági és jogi ügylet summázatát az eseményen Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász-doktora mondta ki: bűn felgyorsítva használni egy olyan forrást, ami sokkal rosszabb, mint a szabad piacon elérhető hitelek. Márpedig 2016 után, amikor már nagyban dübörgött a Magyarország jobban teljesítsikerpropaganda, magasabb fokozatra kapcsolt a gépezet és mit sem törődve az egyre halmozódó adóssággal, még több Európán kívüli családnak adtak letelepedési papírokat, potompénzért.
Az ügylet részletezése előtt fontos leszögezni, hogy a letelepedési kötvény önmagában nem ördögtől való dolog, bár Európában szokatlan megoldásnak számít. Méltányolható elvárás, hogy egy tehetős üzletember fizikailag is befektetései közelében legyen, ehhez pedig megfelelő törvényi szabályozás mellett megoldás lehet, ha befeketetésekért cserébe (!) ezt lehetővé teszik számára. Azt is fontos tudni, hogy a hasonló letelepedési megállapodások sehol sem teljesen átláthatóak, legyen szó a portugál, a máltai vagy a ciprusi kötvényprogramról, mindenhol találhatunk homályos részleteket. Egyvalami viszont csak nálunk fordult elő:
az ország ráfizetett a kötvényprogramra.
Biztos volt oka, csak nem a valutahiány
Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényprogramra nem volt szükség, már ami a makrogazdasági tényeket illeti. A gazdasági világválság a lakosságban még élénken élt, a válság emlegetése is erős érzelmeket váltott ki, azonban épp a gazdaság döcögése miatt a piacokat a jegybankok olcsó pénzzel öntötték el. A magyar valutatartalék 2012-ben és utána is elérte a Világbank által javasolt szintet, de ha mégis pénzre lett volna szükség, a kormány könnyedén olcsó hitelhez juthatott volna. Mégsem ez történt: beindították a kötvényprogramot, amivel a TI és a KFI tanulmánya szerint
Magyarország 1 666 millió euróhoz jutott, cserébe viszont 1844 millió eurót kell majd visszafizetnie.
A magyar adófizetőknek tehát 178 millió eurójába kerülnek a letelepedési kötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a szokványos devizakötvények értékesítése került volna. A tanulmány szerint még ennél is olcsóbban megúszhattuk volna, ha a kormány a befolyt pénzből nem építi le az Európai Beruházási Banktól (EIB) kapott rendkívül kedvező hiteleket: ha nem fizetik ki a méregdrága kötvénypénzből az EIB kintlevőségeit, 30 milliárd forinttal több marad a közös kasszában.
Szinte érhetetlen, hogy ilyen rossz kondíciók mellett miért mozgattak meg minden követ, hogy a kötvényprogram a lehető legtöbb embert érje el. A megfeszített szándékról sokat elmond az a történet, amit Wiedemann Tamás, a G7 újságírója mondott el. Egy alkalommal, még az azóta megszüntetett Magyar Nemzet újságírójaként lakossági bejelentést tett a letelepedési kötvények ügyében, az ügyészség válaszában pedig arról tájékoztatta, hogy
nem történt szabályszegés, mert a kötvényprogramnak gyakorlatilag nem voltak szabályai.
A kutatók arra jutottak, hogy a kormány azért dönthetett a kockázatos és méregdrága kötvényprogram mellett a sokkal olcsóbb EIB helyett, mert utóbbi feltételekhez kötötte volna a pénz felhasználását, így viszont a pénz jelentős része az államkassza helyett ismeretlen üzletemberekhez vándorolt.
Gyertek, bevándorlók!
A letelepedési államkötvényekkel nem csak anyagilag veszített sokat az ország. Bár a pralament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai számtalanszor rákérdeztek, sem a Terrorelhárítási Központ, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem más szerv nem adott érdemi választ arra, hogy hogyan, milyen eszközökkel, milyen mélységben végezték el a kötvényesek nemzetbiztonsági ellenőrzését.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a kötvényprogramot elszúrták: sem biztonságilag, sem anyagilag nem kért megfelelő árat a bizalmi papírokért az ország. Az pedig beszédes, hogy a programmal elvileg a tehetős üzletembereket és befektetéseiket akarták az országba csábítani, de többen hitelből fedezték a lekötéseket. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője Varga Mihály korábbi megszólalását idézte. A pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy az anyagi problémák orvosolására volt szükség a kötvényesek bevonására Romhányi szerin azonban csak Görögországban volt akkora a forráshiány, ami egy ilyen lépést indolna.
Kitalálják? Soros.
Hétfő délután a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált a civilek által felvetett problémákra. Eszerint
2012 és 2016 között Magyarországnak vissza kellett fizetnie a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hiteleket. Ezt Soros György is szívesen finanszírozta volna, de Magyarország más utat választott. Lakossági devizakötvényekből és letelepedési kötvényekből fizettük vissza az adósságot. Ez Soros gazdasági érdekeit sértette. Ezért rágalmazzák a Soros által fizetett szervezetek – mint például a Transparency International – a magyar kötvényprogramot.
Kiemelt képünkön: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) érkezik a Fidesz-KDNP kihelyezett tanácskozásának helyszínére Balatonfüreden 2016. szeptember 7-én.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
