Bármennyire is szeretné ezt hinni Orbán Viktor, már nem a magyar, hanem az olasz kormány jelenti a legfontosabb tényezőt az Európai Unió migrációs politikájában. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság péntekre rendkívüli tanácskozást hívott össze, miután Matteo Salvini olasz belügyminiszter lemondással fenyegetett az országa partjainál kialakult menekültügyi helyzet miatt.

Az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója múlt csütörtökön vett fel egy 177 fős migránscsoportot a fedélzetre. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az Öt Csillag Mozgalom politikusa hétfőn engedélyezte, hogy a Diciotti a szicíliai Catania kikötőjében megálljon. Salvini viszont nemet mondott arra, hogy a migránsok olasz területre lépjenek, csak 27 kíséret nélküli kis- és fiatalkorúnak engedélyezte, hogy leszálljon.

A Diciotti fedélzetén jelenleg is 177 migráns várja, mi lesz a sorsa. sal Fotó: MTI/EPA/Orietta Scardino

Több mint egy belpolitikai válság

Salvini – aki a kormánykoalíció egyik tagját alkotó szélsőjobboldali Liga vezetője – Sergio Mattarella államfővel is összeveszett. A belügyminiszter szerint a menekülteket csak akkor szabad leengedni a hajóról, ha más uniós országok megígérik, hogy átveszik őket. Az olasz belpolitikába a legritkább esetben beleszóló köztársasági elnök szerint viszont humanitárius okokból be kell engedni az embereket az országba. Matterella a múlt hónapban már engedélyezte 67 menekültnek, hogy olasz földre lépjenek, Salvini most viszont nem enged.

„Vagy az országot változtatod meg, vagy a minisztert”

– zsarolta államfőjét a belügyminiszter egy videóüzenetben.

Matteo Salvini ezúttal nem enged, inkább lemond. Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A vita természetesen nemcsak az olasz belpolitikát érinti, az Európai Unió menekültügyi szabályozására is rossz fényt vet. Nem csoda, hogy az Európai Bizottság mára rendkívüli tanácskozást hívott össze egy tucat tagállam részvételével, hiszen félő, hogy az olaszok borítják az asztalt, és veszélybe sodorják a júniusi EU-csúcson nagy nehezen elfogadott menekültügyi megállapodást.

A Bizottság közlése szerint a találkozón 12 tagország vezetői vesznek részt, de nem voltak hajlandók elárulni, kik kaptak meghívást. A Politico információi szerint a meghívottak között van Franciaország, Ausztria, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Málta, Luxemburg, Hollandia, Görögország és Írország. Ez azt jelenti, hogy Magyarország megint nem kívánt vendég, de ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a júniusi csúcs előtt pár nappal rendezett rendkívüli megbeszélésre sem hívtak meg minket, és erre utal a bizottság szóvivőjének nyilatkozata is, aki szerint azoknak az országoknak ment meghívó, akiket

„közvetlenül érint a helyzet, és akik támogatták az eddigi akciókat”.

A tanácskozás híre azt is mutatja, mennyire törékeny egyezséget sikerült kötnie a tagállamok állam- és kormányfőinek júniusban, amikor a hajnali ötig tartó csúcstalálkozón végre írásba foglalták zárónyilatkozatukat. Elemzők már akkor is arra figyelmeztettek, nehéz lesz betartani a benne foglaltakat, egy névtelenséget kérő EU-diplomata is erre utalt, amikor most azt mondta:

„a zárónyilatkozat azért született, mert az alváshiánytól szenvedő miniszterelnökök már mindent megtettek volna, hogy kimehessenek végre a teremből, de valódi megegyezés nincs mögötte.”

Az Európai Unió júniusi csúcstalálkozóján született egy zárónyilatkzat, de betartani egyelőre nem tudják. Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

A csúcstalálkozón (melyről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben) a következőkről egyeztek meg:

• Az unió területére érkező menekültek számára zárt központokat hoznak létre, méghozzá az EU területén belül. Itt döntik majd el, hogy jogosultak-e a menedékkérelemre, vagy vissza kell őket küldeni. A központok helyszíneiről nem egyeztek meg, de annyi biztos, hogy önkéntes lesz a jelentkezés.
• Kötelező kvóták sem lesznek, innen ugyanis olyan országokban szállítják a menedékkérőket, melyek önként vállalják, hogy befogadják őket.
• Nem menekülhettek a Földközi-tengeren működő mentőhajók sem: a csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy nekik is tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket.
• Ismét felmerült az EU-n kívüli befogadóközpontok kérdése is, ezeknek lehetőségét meg fogja vizsgálni Brüsszel.
• Törökország újabb 3 milliárd eurós támogatást kap a területén élő menekültek megsegítésére, valamint 500 millió eurót utalnak a migráció okait a helyszínen kezelő afrikai pénzalapba.

Az olaszok mostani fenyegetőzése és a tagállamok hezitálása viszont jól mutatja, hogy a megállapodás ugyan jól hangzik, de a betartására vajmi kevés az esély. Ha pedig a mára összehívott rendkívüli találkozón sem sikerült elsimítani a nézeteltéréseket, kétséges, hogy beláthat időn belül Brüsszel bármilyen gyakorlati megoldást találjon a menekültválságra.

Borítókép: Menedékkérők imádkoznak az olasz parti őrség Diciotti hajójának fedélzetén Catania kikötőjében. Fotó: MTI/EPA/Orietta Scardino