Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök kézen fogva tartják a 18. BRICS-csúcstalálkozót Újdelhiben, 2026. szeptember 12-én, szombaton. Fotó: DPR PMO
A 18. BRICS-csúcstalálkozó szeptember 13-án, vasárnap Újdelhiben ért véget az újdelhi nyilatkozat egyhangú elfogadásával, amely elítéli a nyugat-ázsiai háborúkat, és ismételten felszólít egy demokratikusabb és multilaterálisabb világrend megteremtésére.
Idén ünnepeljük a csoportosulás megalakulásának 20. évfordulóját, amelynek fő célja a globális kormányzás demokratizálása, valamint a multilateralizmus és az együttműködés előmozdítása a globális Dél országai között.
Az idei csúcstalálkozó témája az „Építés az ellenálló képesség, az innováció, az együttműködés és a fenntarthatóság érdekében” volt.
A Narendra Modi indiai miniszterelnök által szervezett csúcstalálkozón többek között Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz, Masúd Pezeshkian iráni, Cyril Ramaphosa dél-afrikai és Prabowo Subianto indonéz elnök is részt vett.
A csúcstalálkozón több nemzetközi szervezet vezetője, köztük António Guterres, az ENSZ főtitkára is megjelent.
Tekintettel arra, hogy az USA folyamatosan azon kísérleteket tesz, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az országok függetlenségét és a nemzetközi jogot, és teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a régiót, a BRICS közös nyilatkozata hangsúlyozta, hogy „tiszteletben kell tartani Latin-Amerika és a Karib-térség békeövezetként való jellegét, amely a kölcsönös tiszteleten, a viták békés rendezésén és a be nem avatkozáson alapul”.
Különösen aggodalmát fejezte ki „a Kubával kapcsolatos helyzettel kapcsolatban az ország elleni egyoldalú [amerikai] blokádi intézkedések szigorítása, azok a kubai gazdaságra és energiaellátásra gyakorolt káros hatásai, valamint a kubai népre gyakorolt aggasztó humanitárius hatás miatt”, és az ENSZ Közgyűlésének határozataival összhangban követelte az ilyen politikai és gazdasági intézkedések azonnali megszüntetését.
A BRICS 11 tagállama (Brazília, Oroszország, India, Irán, Indonézia, Kína, Etiópia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Dél-Afrika, Szaúd-Arábia pedig hivatalosan még nem csatlakozott) a globális gazdaság több mint 30%-át és a világ teljes népességének közel felét képviseli.
Izraelnek és az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot.
Bár a közös nyilatkozat nem nevezte meg kifejezetten az Egyesült Államokat, és egyszer említette Izraelt, mély aggodalmát fejezte ki az iráni, palesztin és libanoni háborúk miatt, követelve az agresszoroktól, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és rendezzenek minden fennálló konfliktust multilaterális fórumokon és diplomácia útján.
Komoly aggodalmát fejezte ki az Iránban „a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) teljes körű biztosítékai alatt álló polgári infrastruktúra és békés nukleáris létesítmények elleni szándékos támadások” miatt, a nemzetközi jog megsértésének nevezve azokat.
Az amerikai-izraeli közös agresszió, mind 2025 júniusában, mind idén február óta, számos civil infrastruktúrát célzott meg, politikai személyiségeket gyilkolt meg és bombázott civil nukleáris létesítményeket Iránban, teljes mértékben megsértve a hatályos törvényeket és normákat, tömeges emberi pusztítást veszélyeztetve.
A közös nyilatkozat hangsúlyozta a „globális kereskedelem, az ellátási lánc és az energia” zökkenőmentes áramlásának biztosításának szükségességét a nemzetközi joggal összhangban.
Irán és az Egyesült Arab Emírségek is, ahol amerikai bázisok találhatók, amelyeket az Irán elleni támadásokhoz használnak, a BRICS teljes jogú tagjai. Az Egyesült Arab Emírségek elítélte az iráni megtorló intézkedéseket az országban található amerikai bázisok ellen, és nemrégiben bejelentette, hogy felfüggeszti az összes kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot Iránnal.
Az újdelhi csúcstalálkozón hazáját képviselő sejk Khalid bin Mohamed bin Zayed Al Nahyan, Abu Dhabi koronahercege a pálya szélén rövid beszélgetést folytatott Pezeshkian-nal.
A BRICS-országok bírálták a tavaly októberben kihirdetett gázai tűzszünet izraeli erők általi folyamatos megsértését is. Követelték a „palesztinok Gázából való erőszakos kitelepítésének” tervének leállítását, és arra kérték Izraelt, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a palesztinok emberi jogait.
Megerősítették, hogy támogatják a kétállami megoldást az 1967-es határokon belül, valamint a palesztin állam teljes jogú tagságát az ENSZ-ben.
A BRICS-országok elítélték Izrael részéről a tűzszünet, Libanon szuverenitásának és területi integritásának folyamatos megsértését, követelve az összes erő kivonását a megszállt libanoni területekről.
Az unilateralizmus és a multilaterális intézmények aláásására tett kísérletek ellen
A BRICS-országok megerősítették közös elkötelezettségüket a „globális kormányzás” – beleértve az ENSZ-t és a globális pénzügyi és kereskedelmi intézményeket is – megreformálása és javítása iránt egy igazságosabb és méltányosabb, reprezentatívabb és elszámoltathatóbb nemzetközi és „multilaterális rendszer” előmozdítása révén, „a széleskörű konzultáció, a közös hozzájárulás és a közös előnyök szellemében”.
A BRICS-országok elítélték azokat a kísérleteket is, amelyek „egyoldalúan aláássák a globális multilaterális intézmények munkáját és akadályozzák megbízatásuk végrehajtását”, ami valószínűleg az Egyesült Államok ENSZ és Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elleni közelmúltbeli támadásaira utal.
Az USA Irán „gazdasági elszigetelésére” irányuló kísérleteivel és az intézkedéseit be nem tartó országokkal szembeni másodlagos szankciókkal való fenyegetésével, valamint a Kubával és számos más országgal szembeni szankciókkal összefüggésben a BRICS közös nyilatkozata elítélte az „egyoldalú kényszerítő intézkedések” minden formájának ismételt alkalmazását, és azokat a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte.
Az ilyen intézkedések „messzemenően ható negatív következményekkel járnak az emberi jogokra nézve, beleértve a fejlődéshez, az egészséghez és az élelmezésbiztonsághoz való jogot”, aránytalanul nagy hatással a társadalom szegény és kiszolgáltatott rétegeire – jegyezte meg a nyilatkozat.
Több vezető, köztük Hszi Csin-ping kínai elnök is, nagyobb egységre és együttműködésre szólított fel a BRICS-tagok és a globális Dél országai között, hogy utat nyissanak a nemzetközi rend demokratizálódása és a nagyobb kölcsönös gazdasági fejlődés előtt.
Hszi a globális Délt a világ multipolaritásának fő mozgatórugójának nevezte, és arra kérte őket, hogy közösen védjék meg a jogállamiságot a nemzetközi politikában.
A BRICS közös nyilatkozata a 2030-ra kitűzött ENSZ fenntartható fejlődési célok elérésére irányuló nagyobb kollektív erőfeszítésekre is felszólított, és a szegénység globális felszámolását nevezte meg egyik központi célkitűzésének.
Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára
Julian Vigo által
Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.
Forrás: https://substack.com/home/post/p-215899891 2026. szeptember 16.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
