Az ENSZ főtitkára, António Guterres és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke, Mirjana Spoljaric ismét közösen sürgették az autonóm fegyverrendszerekre vonatkozó tilalmak és korlátozások mielőbbi bevezetését.
„Veszélyesen közel kerültünk egy erkölcsi vörös vonal átlépéséhez: ahhoz, hogy gépek autonóm módon vegyenek célba embereket” – írta Guterres az X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve: „az innovációnak az emberiséget kell szolgálnia, nem pedig veszélyeztetnie”.
A drónok és más automatizált fegyverek egyre szélesebb körű alkalmazására utalva a jelenlegi és közelmúltbeli konfliktusokban – például az ukrajnai háborúban, a gázai izraeli népirtásban, az Irán elleni amerikai–izraeli háborúban és a szudáni háborúban – az ENSZ és más szervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy egyértelmű szabályokat állapítsanak meg használatukra, mivel a meglévő jogszabályok és egyezmények erre gyakran nem adnak megfelelő választ.
Bár a jelenlegi nemzetközi jog és egyezmények tiltják a civilek és a polgári infrastruktúra célba vételét, a korlátozások jóval kevésbé egyértelműek akkor, amikor egy olyan automatizált fegyverrendszerről van szó, amely csak korlátozott emberi ellenőrzés alatt működik.
Még ha egy fegyveres erő minden lehetséges óvintézkedést meg is tesz az ilyen technológia háborús vagy konfliktushelyzetben történő alkalmazásakor, több szakértő szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a mesterséges intelligenciával működő automata fegyverek ártatlan embereket ölnek meg, illetve nem képesek megfelelően különbséget tenni harcoló és nem harcoló személyek között. Ez visszatérő problémává válhat – mondták szakértők a UN Newsnak.
Ne gépek öljenek embereket
A UN News beszámolója szerint aktivisták olyan jogi tilalmak bevezetését követelik, amelyek kiterjednének „minden olyan gépre, amely háborúkban” és más konfliktushelyzetekben emberi közreműködés nélkül képes emberéleteket kioltani. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy az élet és halál kérdésében hozott döntéseknek továbbra is emberek kezében kell maradniuk.
„A jelenlegi biztonsági környezetben az egyértelmű nemzetközi vörös vonalak meghatározása minden állam érdekét szolgálja” – jelentette ki Guterres és Spoljaric első közös, 2023-as felhívásukban.
„Az autonóm fegyverrendszerek – amelyek alatt általában olyan fegyverrendszereket értünk, amelyek emberi beavatkozás nélkül választják ki célpontjaikat és alkalmaznak erőt – súlyos humanitárius, jogi, etikai és biztonsági aggályokat vetnek fel” – hangsúlyozták akkor.
Az automatizált fegyverekről szóló első egyeztetések 2014-ben kezdődtek. A jogilag kötelező erejű szabályozást sürgető 2023-as közös felhívás 2026-ot jelölte meg határidőként.
Az autonóm fegyverek betiltására vonatkozó közös felhívást most azért újították meg, mert az államok a jövő héten Genfben találkoznak, hogy megvitassák a mesterséges intelligenciával támogatott félautomata fegyverekre vonatkozó szabályokat.
A találkozó előkészíti az Egyes Konvencionális Fegyverekről szóló Egyezmény (CCW) hetedik felülvizsgálati konferenciáját, amelyet novemberben tartanak Genfben.
Az ilyen fegyvereket nagy számban alkalmazó országok, például az Egyesült Államok és Oroszország, ellenezték külön, kifejezetten ezekre a rendszerekre vonatkozó jogszabályok elfogadását.Guterres és Spoljaric egyaránt arra kérte az államokat, hogy „a fokozatos egyeztetésekről térjenek át a határozott cselekvésre”, mivel a mesterséges intelligencia háborús alkalmazásával kapcsolatos kérdések többségét korábban már megtárgyalták az ENSZ Közgyűlésében, valamint a CCW kormányzati szakértői csoportjában.
Céljuk, hogy valamennyi állam megállapodjon az automatizált fegyverek használatára vonatkozó bizonyos alapvető paraméterekben. Ezek közé tartozna annak korlátozása, hogy hol, mikor és mennyi ideig alkalmazhatók ezek a fegyverek; milyen típusú célpontokat támadhatnak; mekkora erőt alkalmazhatnak; továbbá biztosítani kellene a hatékony emberi felügyelet, valamint az időben történő emberi beavatkozás és deaktiválás lehetőségét.
forrás: BreakThrough News
