A háborúk, az éghajlati sokkok és a kereskedelmi viták a világ kenyértartóit sújtják, és veszélyes tartományba taszítják a globális élelmiszerrendszert.

Katrin ezen a héten elutazott; én leszek a házigazdátok. A hetet azzal kezdjük, hogy áttekintjük a világ kenyértartóiban uralkodó problémákat.

Az iráni háború egyik legbaljóslatúbb aspektusa a műtrágyaárakra gyakorolt ​​hatás. A Hormuzi-szoros lezárásának köszönhetően a műtrágyaárak pont rosszkor emelkedtek – az északi féltekén a tavaszi vetési szezonban. A következmények még mindig érezhetők, de a világ még magasabb élelmiszerárakkal néz majd szembe. Pedig már most is magasak.

Ma kollégám, Somini Sengupta ír erről a legfontosabb alapanyagról: a búzáról.

Egy kombájn Seeluebbe-ben, Németországban, ebben a hónapban. Fotó: Lisi iesner/Reuters

Dróntámadások és ördögi időjárás

Instant tészta. Meleg chapati. Szeletelt kenyér. A búza a modern étrend középpontjában áll. De idén a világ kenyértartói bajban vannak.

A hőség és az aszály csökkentette a terméshozamot a legnagyobb búzatermelő országok némelyikében. Az a kevés búza, amit betakarítanak, most drágább szállításra is szorul a háború és az időjárás miatt.

Az egyidejű problémák rávilágítanak a globális élelmiszerrendszerben rejlő kockázatokra. Csupán néhány növény, például a búza biztosítja a világ kalóriaszükségletének nagy részét. Viszonylag kevés kormány uralja a búza exportját, köztük Oroszország, Kanada, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Európai Unió. Vásárlóik főként alacsony jövedelmű országok, amelyek már nem termesztik meg az általuk fogyasztott élelmiszer nagy részét.

„A jelenlegi rendszerünk három dologtól függ: a zökkenőmentes kereskedelemtől, az olcsó energiától és a stabil éghajlattól” – mondta Evan Fraser, az ontariói Guelphi Egyetem globális élelmiszerrendszert kutató professzora. „Ma úgy tűnik, hogy ezek közül a feltételezések közül egyik sem teljesül.”

Háború, időjárás és búza

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzatermelésének közel egyharmadát teszi ki. Amikor Oroszország 2022-ben, a háborújuk kezdetén megtámadta Ukrajnát és blokkolta a fekete-tengeri gabonakereskedelmet, a globális élelmiszerárak meredek emelkedése több tízmillió embert tett ki fokozott élelmiszer-bizonytalanság kockázatának.

A gabona végül újra áramlani kezdett, és az árak a csúcsról visszaestek. Idén azonban, éppen amikor elkezdődött az aratás, az orosz és ukrán gabonaszállítmányok ismét szinte teljesen leálltak.

Az elmúlt hetekben mind Oroszország, mind Ukrajna fokozta támadásait egymás gabonaexport-termináljai és hajói ellen a Fekete-tengeren. A kritikus fontosságú orosz fekete-tengeri kikötővárosban, Novorosszijszkban a gabonaterminálok felfüggesztették működésüket egy ebben a hónapban történt dróntámadás után.

Egy orosz csapás után Ukrajna Zaporizzsjai régiójában, múlt hónapban. Fotó: Reuters

A támadást az ukrán kikötőváros, Odessza elleni orosz bombázási kampány előzte meg, amelyre Ukrajna a gabonaszállítmányok terén támaszkodik. A Duna folyó potenciális alternatíva lehet, de a vízszint idén az aszály miatt zuhant. Más években a világ talán támaszkodhatott volna az európai búzatermelőkre a lemaradás egy részének pótlására. De idén nem.

Franciaország, amely az EU legnagyobb búzatermelője, alacsonyabb hozamokra számít a rekordmeleg miatt erre a nyárra a kormányzati előrejelzések szerint. Németország fő gazdaszervezete kedden közölte, hogy több növény, köztük a búza terméshozama is csökkent. Júliusban az európai mezőgazdasági árukereskedelmi csoport, a Coceral egy különjelentést tett közzé, amelyben az idei évre 286,6 millió tonnára becsülte a gabonahozam csökkenését a 2025-ös 310 millió tonnához képest, mind a kontinensen, mind Nagy-Britanniában.

Ausztrália, amely szintén jelentős búzaexportőr, kevesebb hektáron vetett búzát a Hormuzi-szoros lezárása miatti magas műtrágyaköltségek miatt. Az Egyesült Államok 1970 óta a legrosszabb búzatermésre számíthat, nagyrészt a Nagy-síkságon uralkodó szörnyű aszály miatt.

Egy ébresztőhívás

Kevés dolognak van akkora politikai ereje, mint a kenyér árának. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatai szerint a búza ára már júliusban is hároméves csúcson volt. Az emelkedő árak hatalmas nyomást gyakorolnak a kormányokra, amelyek kénytelenek drágán vásárolni, majd támogatni a költségeket, hogy a kenyérárakat elérhető szinten tartsák.

Egyiptom, amely búzájának nagy részét külföldről, többek között Oroszországból és Ukrajnából vásárolja, megpróbálta növelni a hazai búzatermelést, a kormány magasabb árakat kínálva a gazdáknak. Egyiptom azonban még mindig messze van az önellátás közelétől is. Egyszerűen nincs elég víz ahhoz, hogy megtermelje azt, amire az országnak szüksége van.

Aztán ott vannak Trump elnök vámtarifái. A további magasabb vámok elkerülése érdekében néhány búzát importáló feltörekvő gazdaság, például Banglades, beleegyezett, hogy jelentős mennyiségű amerikai búzát vásárol.

Ez azt jelenti, hogy kötelesek megfizetni az amerikai búza árát, még akkor is, ha az lényegesen magasabb, mint amit más országok kínálnak. Bangladesi elemzők tisztességtelennek bélyegezték az üzletet.

Az egyetlen mentség idén az, hogy a világ 2025-ben bőséges búzatermést ért el. Még mindig van maradék gabona a gazdák, kereskedők és kormányzati tartalékok silóiban.

A szakértők szerint azonban az évnek figyelmeztető jelként kell szolgálnia. A világ óriási mértékben függ egy maroknyi éléskamrától; ha valami rosszul sül el, kevés más lehetőség van.

„Naiv dolog azt gondolni, hogy egy más korszakra tervezett élelmiszerrendszerre támaszkodhatunk” – mondta Fraser. „Ezért újra kell gondolnunk, hogyan biztosítsuk magunknak az élelmet.”

A szerző a Világ szerkesztője

Forrás: https://www.nytimes.com/2026/08/23/world/wheat-price-iran-war-canada.html?smid=nytcore-android-share 2026. augusztus 23.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó