Kijevben több mint ezren vonultak a központba, hogy tiltakozzanak Mihajlo Fedorov leváltása ellen. A demonstrálók Fedorov visszahelyezését, illetve Olekszandr Szirszkij főparancsnok távozását követelték. A transzparenseken többek között a „Miért?”, a „Ne rontsátok el azt, ami működik!” és az „Oroszország ünnepel” feliratok jelentek meg.
Több mint egy tucat más városban is tüntetéseket tartottak, többek között Odesszában, Vinnicjában, Luckban és Ivano-Frankivszkban, Lvivben és Harkivban. Háborús körülmények között különösen szokatlan, hogy egy miniszteri személycsere ekkora utcai ellenállást váltson ki.
Fedorov mindössze hat hónapig vezette a védelmi tárcát, de ezalatt a hadsereg digitalizációjának, a drónhadviselés fejlesztésének és a katonai beszerzések átalakításának egyik jelképévé vált. Támogatói szerint éppen akkor távolították el, amikor reformjai kezdtek kézzelfogható eredményeket hozni.
Fedorov távozásával felszínre került a védelmi minisztérium és a hadsereg vezérkara közötti régóta érlelődő ellentét. A volt miniszter azzal vádolta Szirszkijt, hogy akadályozta a minisztérium kezdeményezéseit, ellenállt a technológiai reformoknak, és nem volt hajlandó közvetlenül kezelni a felmerülő problémákat.
Fedorov szerint a főparancsnok ahelyett, hogy az Oroszország legyőzéséhez szükséges megoldásokon dolgozott volna, „megosztotta az országot”. Szirszkij válaszában a háborús erőfeszítésekre és Kijev 2022-es védelmében játszott szerepére hivatkozott. A két vezető közötti szakmai és hatalmi konfliktus ezzel gyakorlatilag nyilvános politikai összecsapássá alakult.
Volodimir Zelenszkij elnök elismerte, hogy a két fél nem tudott megegyezni. A Reuters szerint az államfő döntése azt mutatja, hogy a vitában végül Szirszkij mögé állt, miközben Fedorov visszautasította az elnöki tanácsadói posztot.
A válság egy szélesebb kormányátalakítással kapcsolódott össze. A Verhovna Rada július 14-én elfogadta Julija Szviridenko miniszterelnök és teljes kabinetje lemondását, majd két nappal később a Naftogaz korábbi vezetőjét, Szerhij Koreckijt választotta meg kormányfőnek.
Koreckijre 289 parlamenti képviselő szavazott. Zelenszkij elsősorban az energetikai vállalatok élén szerzett tapasztalatait emelte ki, és azt várja az új kormánytól, hogy készüljön fel a következő télre, gyorsítsa fel a fegyvergyártást, valamint biztosítsa a hadsereg drónokkal és más eszközökkel történő ellátását.
A teljes kabinet lecserélése részben arra szolgálhatott, hogy Zelenszkij ne önálló döntésként, hanem egy általános kormányzati „megújulás” részeként hajtsa végre Fedorov eltávolítását. Volt ukrán képviselők úgy vélik, hogy a tiltakozások mögött a védelmi beszerzésekhez és a dróniparhoz kötődő gazdasági érdekcsoportok is állhatnak.
Zelenszkij végül Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat ügyvezető vezetőjét nevezte ki ideiglenes védelmi miniszternek. Hmara korábban az SZBU Alfa különleges műveleti központját irányította, és részt vett az Oroszország területén végrehajtott ukrán mélységi csapások koordinálásában.
Az elnök szerint az új vezető technológiai hadviselésben szerzett tapasztalata megfelel a háború jelenlegi követelményeinek. Hmara végleges kinevezését ugyanakkor még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, erre várhatóan csak a Rada augusztus 18-i ülésén kerülhet sor.
A kinevezés arra utal, hogy Zelenszkij nem egyszerűen új adminisztratív vezetőt keresett a minisztérium élére. Egy olyan biztonsági tisztet választott, aki saját csapattal, operatív tapasztalattal és erős elnöki bizalommal érkezik. Ez könnyen személycserékhez és belső tisztogatásokhoz vezethet a védelmi tárcánál.
A front nem áll meg
A védelmi miniszter leváltása önmagában nem változtatja meg azonnal a hadműveletek menetét. Ukrajnában a miniszter elsősorban a finanszírozásért, a beszerzésekért, a fegyver- és lőszerellátásért, valamint a személyi utánpótlásért felel. A katonai stratégiát és a közvetlen hadműveleti döntéseket továbbra is Szirszkij és a vezérkar határozza meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a válságnak ne lehetne katonai következménye. A hadsereg modernizációjának megtorpanása, a reformfolyamatok megszakadása és a vezetésen belüli bizalom megrendülése hosszabb távon már a harctéri teljesítményt is befolyásolhatja. Fedorov eltávolítása miatt Pavlo Jelizarov, az ukrán légierő egyik parancsnokhelyettese és a drónhadviselés meghatározó alakja is benyújtotta lemondását.
Kijev közben továbbra is súlyos létszámhiánnyal, elégtelen légvédelemmel és a mozgósítás miatt növekvő társadalmi elégedetlenséggel küzd.
A mostani tüntetések túlmutatnak Fedorov személyén. A demonstrációk azt jelzik, hogy az ukrán társadalomban felhalmozódott elégedetlenséget már egyetlen vitatott személyi döntés is képes felszínre hozni.
Zelenszkij egyelőre megtartotta Szirszkijt, új miniszterelnököt nevezett ki, és saját bizalmi emberét állította a védelmi minisztérium élére. Ezzel megerősítette az elnöki hatalmi vertikumot, ugyanakkor magára vállalta a döntések politikai következményeit is.
A fronton ettől másnap még nem változnak meg az erőviszonyok. Kijevben azonban világossá vált, hogy a háborús egység látszata mögött egyre élesebb hatalmi, katonai és társadalmi konfliktusok húzódnak.
admin. 2026-07-17 ujvilagtren