Felszólítás az EU–Izrael társulási megállapodás teljes körű felfüggesztésére, tekintettel az emberi jogok Izrael általi megsértésére
Célkitűzések
Az Európai Bizottság szerint Izrael Állam felelős a példátlan számú halálos áldozatért és sebesültért a polgári lakosság körében, a lakosság tömeges lakóhelyelhagyásáért, valamint a gázai kórházak és egészségügyi létesítmények szisztematikus lerombolásáért. [1] Izrael a humanitárius segítségnyújtást is blokád alá vette, amit az éheztetés háborús eszközként való alkalmazásának lehet tekinteni. Izrael a nemzetközi jog szerinti számos szabályt és kötelezettséget megszeg, és nem előzi meg a népirtás bűntettét, amint azt a Nemzetközi Bíróság elrendelte[2].
Az Európai Unió azonban még mindig nem függesztette fel az Izraellel kötött társulási megállapodását, amely az EU és Izrael közötti kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és politikai együttműködés sarokköve.
Az uniós polgárok nem tűrhetik el, hogy az EU fenntartson egy olyan megállapodást, amely hozzájárul egy emberiesség elleni bűncselekményeket és háborús bűncselekményeket elkövető állam legitimálásához és finanszírozásához.
Ezért felkérjük a Bizottságot, hogy terjessze a Tanács elé az EU és Izrael közötti társulási megállapodás teljes felfüggesztésére irányuló javaslatot.
[1] Európai Külügyi Szolgálat, Az EU emberi jogi különleges képviselője hivatalának feljegyzése, 2025. június 20. https://euobserver.com/eu-and-the-world/ar0246a0da
[2] A Nemzetközi Bíróság 2024. január 26-i végzése https://www.icj-cij.org/node/203447
Melléklet
1995-ben az EU társulási megállapodást kötött Izrael Állammal, amelynek célja a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a kereskedelem élénkítése, a kétoldalú politikai párbeszéd keretének biztosítása, valamint a tudományos, technológiai és kulturális együttműködés előmozdítása.
Mivel Izrael behozatalának több mint 34%-a az EU-ból származik, és az izraeli export 28,8%-a az EU-ba áramlik, az EU Izrael első számú kereskedelmi partnere. Az EU és Izrael közötti teljes árukereskedelem 2024-ben 42,6 milliárd eurót tett ki.[3]
2021-ben Izrael csatlakozott a Horizont Európa programhoz, az EU elsőszámú kutatási és innovációs finanszírozási programjához. Az EU Horizont Európa alapja 1,11 milliárd euróval finanszíroz izraeli vállalatokat, egyetemeket és közintézményeket. A 231 izraeli kedvezményezettet felölelő 921 projekt résztvevői között vannak az izraeli hadsereggel szoros kapcsolatban álló vállalatok.[4]
Az EU és Izrael közötti társulási megállapodás 2. cikke megállapítja, hogy „[a] Felek közötti kapcsolatok, valamint a megállapodás minden rendelkezése az emberi jogok és demokratikus alapelvek tiszteletben tartásán alapul, amelyek a Felek bel- és külpolitikáját irányítják és a megállapodás alapvető elemét jelentik”.
A 2. cikk megsértése feljogosítja a másik felet arra, hogy egyoldalúan felfüggessze a megállapodást. Több nemzetközi intézmény bizonyította, hogy Izrael megsérti a 2. cikket:
Az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) a Tanácshoz 2025. június 20-án eljuttatott jelentése[5] részletesen beszámol az Izrael Állam által a Gázai övezetben és Ciszjordániában megsértett nemzetközi jogi szabályokról és kötelezettségekről; különös tekintettel a humanitárius segítségnyújtás blokádjára, a polgári lakosság elleni, megkülönböztetés nélküli támadásokra, a kórházak és egészségügyi létesítmények szisztematikus célba vételére, valamint a lakosság kényszerű lakóhelyelhagyására.
A Nemzetközi Bíróság 2024. január 26-i végzésében[6] elrendelte, hogy Izrael Állam tegyen meg minden tőle telhetőt a Gázában élő palesztinok ellen elkövetett népirtás megelőzése érdekében.
A Nemzetközi Bíróság 2024. március 28-i végzése[7] elrendelte, hogy Izrael Állam „tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével teljes együttműködésben haladéktalanul biztosítsa a sürgősen szükséges alapvető szolgáltatások és humanitárius segítségnyújtás – többek között az élelmiszer, a víz, a villamos energia, az üzemanyag, a menedék, a ruházat, a higiénés követelmények –, valamint az egészségügyi felszerelések és egészségügyi ellátás valamennyi érintett fél általi akadálytalan biztosítását a Gáza egész területén élő palesztinoknak[...].
A Nemzetközi Bíróság 2024. májusi végzése[8] szerint: „A Bíróság úgy véli, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény szerinti kötelezettségeivel összhangban Izraelnek haladéktalanul le kell állítania katonai offenzíváját és a rafahi kormányzóságban végrehajtott minden egyéb olyan cselekményét, amely a Gázai övezetben élő palesztin csoportot olyan életfeltételek közé kényszerítheti, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisüléséhez vezethetnek”.
A Nemzetközi Bíróság 2025. október 22-i tanácsadó véleménye kimondja, hogy Izraelnek „biztosítania kell, hogy a megszállt palesztin terület lakossága rendelkezzen a mindennapi élet alapvető szükségleteinek kielégítésére szolgáló készletekkel, beleértve az élelmiszert, a vizet, a ruházatot, a fekhelyet, a menedéket, az üzemanyagot, az orvosi felszereléseket és szolgáltatásokat”, és „a megszállt palesztin területek lakossága érdekében a rendelkezésére álló minden eszközzel támogatnia kell a segítségnyújtási rendszereket mindaddig, amíg e lakosság ellátása nem megfelelő, ahogyan ez a Gázai övezet lakossága esetében is fennáll”.[9]
Annak ellenére, hogy Izrael több alkalommal is bizonyítottan megsértette az emberi jogokat és a nemzetközi jogot a fent említett intézmények által leírtak szerint, az Európai Unió a mai napig nem tett érdemi lépéseket – mint például az Izraellel kötött társulási megállapodás felfüggesztése – Izrael Állam elítélése vagy szankcionálása érdekében.
Ez a mulasztás nincs összhangban magukkal az uniós szerződésekkel: a Szerződések egyértelműen úgy rendelkeznek, hogy az EU valamennyi fellépésének és politikájának, beleértve a nemzetközi megállapodásokat is, hozzá kell járulnia az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásához, és biztosítania kell azt.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdése szerint „A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit [...]” és „[h]ozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez [....] és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához.”
Emellett az EUSZ 21. cikke kimondja, hogy „Az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.”
Az EUMSZ 205. cikke kimondja, hogy „[a]z Unió e rész szerinti nemzetközi szintű fellépése az Európai Unióról szóló szerződés” 21. cikkében „meghatározott elvek alapján az ott meghatározott célkitűzések megvalósítására törekszik, az ugyanezen fejezetben megállapított” rendelkezésekkel összhangban.
Végezetül az EUMSZ 207. cikke előírja, hogy „[a] közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.”
Az EU kötelezettsége, hogy eljárjon, nemcsak az alapító szerződésekből ered, hanem az ENSZ-szerződésekből és a nemzetközi szokásjogból, valamint a Nemzetközi Bíróság végzéseiből is.
Az EU-nak haladéktalanul ki kell használnia minden rendelkezésre álló jogi, diplomáciai és gazdasági eszközt – többek között az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését – annak érdekében, hogy az izraeli kormányt az emberi jogok megsértésének megszüntetésére, a nemzetközi jog fenntartására és a palesztinok szenvedésének enyhítésére kényszerítse.
[4] https://www.ftm.eu/newsletters/bureau-brussels-eu-funds-israel-defense-sector
[5] Európai Külügyi Szolgálat, Az EU emberi jogi különleges képviselője hivatalának feljegyzése, 2025. június 20. https://euobserver.com/eu-and-the-world/ar0246a0da
[6] A Nemzetközi Bíróság 2024. január 26-i végzése https://www.icj-cij.org/node/203447
[7] A Nemzetközi Bíróság 2024. március 28-i végzése: https://www.icj-cij.org/node/203847
[8] A Nemzetközi Bíróság 2024. május 24-i végzésének összefoglalása: https://www.icj-cij.org/node/204100#:~:text=The%20Court%20considers%20that%2C%20in,its%20physical%20destr uction%20in%20whole
[9] A Nemzetközi Bíróság 2025. október 22-i tanácsadó véleménye: Izrael kötelezettségei az Egyesült Nemzetek, más nemzetközi szervezetek és harmadik államok jelenléte és tevékenységei tekintetében a megszállt palesztin területeken https://www.un.org/unispal/document/icj-advisory-opinion-22oct2025/
A kezdeményezés webhelye az Európai Bizottság nyilvántartásában: (aláírás itt)
https://citizens-initiative.europa.eu/initiatives/details/2025/000005_hu
