Nyomtatás

Illusztráció: Egy dán és egy izraeli zászló virágok és gyertyák között, melyeket a koppenhágai fő zsinagóga előtti támadás áldozatainak tiszteletére helyeztek el, 2015. február 15-én (Fotó: Odd Andersen/AFP)

Keddtől kezdődően a dán Legfelsőbb Bíróság négy nem kormányzati szervezet panaszát vizsgálja dán fegyverek Izraelnek történő eladása ellen, amelyet a nemzetközi szabályokkal ellentétesnek tartanak.

Ezt a panaszt, amely a dán külügyminisztériumot és a nemzeti rendőrséget célozza meg, 2024 december közepén elfogadhatatlannak nyilvánították.

A Keleti Fellebbviteli Bíróság (Østre Landsret) határozatában úgy ítélte meg, hogy a négy szervezetet „nem lehet olyan közvetlen, egyedi és konkrét módon érintettnek tekinteni, hogy megfeleljenek a dán jog perindítási joggal kapcsolatos általános feltételeinek”.

Az Al-Haq palesztin emberi jogi szervezet, valamint az ActionAid Denmark, az Oxfam és az Amnesty Denmark nem kormányzati szervezetek fellebbeztek a döntés ellen.

A Legfelsőbb Bíróság meghallgatása kizárólag arról szól, hogy ezek a szervezetek megtámadhatják-e a fegyvereladásokat a dán bíróságokon.

Ha a felperesek megnyerik a pert, akkor az Izrael által használt F-35-ös vadászgépekhez való dán pótalkatrészek értékesítésének jogszerűségét kívánják megtámadni.

Egy izraeli légierő F-35i vadászgépe a „Firm Hand” nevű nagyszabású katonai gyakorlaton, 2023. június 8-án közzétett fotón. (Kép: Izraeli Hadsereg)

Egyértelmű és meghatározó kockázat?

„Az Amnesty International dokumentációja azt mutatja, hogy Izrael háborús bűncselekményeket és népirtást követ el a palesztinok ellen Gázában” – mondta Dina Hashem, az Amnesty International dániai vezetője az AFP-nek.

„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyverkereskedelmi szerződése és az ENSZ fegyverkivitelről szóló közös álláspontja értelmében az államoknak meg kell tagadniuk a kiviteli engedély kiadását, ha egyértelmű és kiemelkedő kockázat áll fenn annak, hogy ezt az anyagot a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére használhatják fel” – hangsúlyozta.

„És ez a kockázat egyértelműen jelen van Gázában.”

Tavaly tavasszal a dán külügyminisztérium az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az ország exportellenőrzése, beleértve az F-35 programmal kapcsolatosakat is, összhangban van a nemzetközi és európai kötelezettségekkel.

2023-ban a Danwatch és az Information dán médiaorgánumok felfedték, hogy az Izrael által használt F-35-ösöket a dán Terma vállalat által gyártott alkatrészekkel szerelték fel.

A négy nem kormányzati szervezet által 2024 márciusában benyújtott panasz egy nem kormányzati szervezetek koalíciója által Hollandiában benyújtott panasz folytatása.

December végén egy holland bíróság úgy döntött, hogy Hollandiára nem vonatkozik teljes tilalom a katonai célokra felhasználható áruk Izraelbe történő exportjára. A bíróság megállapította, hogy az ország betartja a hatályos szabályozásokat.

Gázában Izrael és a Hamász egymást vádolja a 2025. október 10-én életbe lépett törékeny tűzszünet megsértésével, két év háború után.

Bár a területen továbbra is naponta folynak tűzharcok, az Egyesült Államok január közepén bejelentette, hogy áttért Donald Trump elnök háború végleges befejezésére irányuló tervének második szakaszába.

A terv előírja Izrael fokozatos kivonását Gázából, a Hamász leszerelését és egy Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) telepítését.

Az izraeli hadsereg továbbra is ellenőrzi az enklávé több mint felét, míg a Gázában 2007 óta hatalmon lévő Hamász kategorikusan megtagadja a fegyverletételt.

A dán legfelsőbb bíróság várhatóan egy héten belül kihirdeti ítéletét a dán export kérdésében.

Forrás: https://fr.timesofisrael.com/la-cour-supreme-du-danemark-se-penche-sur-une-vente-darmes-a-israel/?utm_source=A+La+Une&utm_campaign=a-la-une-2026-03-10&utm_medium=email

(A cikkbôl kihagytunk minden dehonesztáló, hírértékkel nem bíró mondatot és megjegyezést - fordító, Balmix szerk.)

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

AFP 2026-03-11  timesofisrael