Három évvel a járvány utáni csúcs után jelentősen visszaesett az osztrák cégek álláshirdetési kedve, a legtöbb betöltetlen pozíció még mindig a kereskedelemben és a szolgáltatásokban található, miközben a munkanélküliek száma 2026 januárjában már ismét történelmi csúcsra emelkedett – milyen esélyei maradnak így az álláskeresőknek?Ausztria gazdasági helyzete a jelentősen mérséklődő infláció ellenére továbbra is feszült, amit jól mutat a nyitott állások számának újabb erős visszaesése. A konjunktúra egyik fontos mutatója, az elérhető betöltetlen pozíciók száma 2025-ben már harmadik éve csökkent érdemben, ahogy azt a Statistik Austria legfrissebb adatai csütörtökön jelezték.

A hivatalos statisztika szerint 2025-ben átlagosan 139.900 nyitott pozíció állt rendelkezésre, ami 19,5 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Ezzel 2022 óta zsinórban a harmadik év lett, amikor visszaesett a nyitott állások száma: egy évvel korábban még 173.800 betöltetlen pozíciót tartottak nyilván, ami 15,8 százalékos csökkenést jelentett 2023-hoz képest.

A jelenlegi gyengélkedés kontrasztja különösen éles, ha felidézzük a 2022-es rekordévet. Akkor 230.400 álláshelyet hirdettek meg, ami a 2009-ben indult statisztika óta a legmagasabb érték volt. 2022 ugyanakkor egyértelműen kivételnek számított: a CoV‑járvány utáni újranyitás, a gyors élénkülés és a mintegy öt százalékos konjunkturális ugrás együtt okozta, hogy a cégek rövid idő alatt jelentősen több munkaerőt kerestek.

Ez a lendület azonban nem bizonyult tartósnak. A korábbi erős növekedés viszonylag gyorsan ellenkező irányba fordult, többek között a 2022 februárjának végén kirobbant orosz–ukrán háború elhúzódó gazdasági következményei miatt. A konfliktus és az ahhoz kapcsolódó energiaár‑sokk, bizonytalanság és gyengébb külpiaci kereslet hónapokkal késleltetve, de egyértelműen visszafogta a gazdasági aktivitást, ami a munkaerő‑keresletben is megjelent.

A nyitott állások számának alakulása Ausztriában 2022 és 2025 között – három éve tart a folyamatos csökkenésHol tűntek el a nyitott állások?

A visszaesés az úgynevezett „offene‑Stellen‑Quote”-ban, vagyis a nyitott állások összes rendelkezésre álló pozícióhoz viszonyított arányában is tükröződik. Ez a mutató 2025-ben éves átlagban 3,2 százalék volt, ami 0,8 százalékponttal marad el az előző évi értéktől, jelezve, hogy a cégek jóval óvatosabban bővítik létszámukat.

Ágazatok szerint nézve továbbra is a kereskedelem és a szolgáltatási szektor viszi a prímet: 2025-ben itt volt a legtöbb betöltetlen pozíció, összesen 82.200. Ezt követte a termelő, ipari jellegű szektor 34.900 nyitott állással, míg a közszféra és a szociális terület 22.800 vakanciát kínált. A számokból kirajzolódik, hogy elsősorban a belső fogyasztáshoz, a lakossági szolgáltatásokhoz és az ellátórendszerhez kapcsolódó területek tartják még viszonylag stabilan a munkaerő‑igényüket.

A meghirdetett pozíciók szerkezetét tekintve alig változott valami a foglalkoztatási forma szempontjából. A kínált állások 82,5 százaléka továbbra is teljes munkaidős volt, ami azt jelzi, hogy a vállalatok többsége stabil, hosszabb távú foglalkoztatásra keres embereket, nem pedig elsősorban részmunkaidős vagy atipikus megoldásokra áll át.

A bérek esetében viszont enyhe elmozdulás látszik a magasabb kategóriák felé. A meghirdetett állások 24,1 százalékánál 3.100 euró feletti bruttó fizetést kínáltak (szemben a 2024-es 21,7 százalékkal), míg 29,7 százalékuk 2.400 és 3.100 euró közötti bruttó bérsávba esett (2024-ben ez 27,9 százalék volt). A nominális emelkedés mögött ugyanakkor elsősorban az elmúlt évek erős inflációja áll: sok munkavállaló számára ez a bérszint inkább csak a korábbi reálveszteségek részleges kompenzációját jelenti, nem pedig valódi jövedelmi előrelépést.

Milyen szakképzettség dominál az állásajánlatoknál? A statisztikák azt is megmutatják, milyen képzettségű munkaerőt keresnek leginkább az osztrák cégek. Az üres állások 40,1 százalékánál elegendő volt a kötelező iskolai végzettség, ami azt jelzi, hogy a szakképzettséget nem igénylő, alapvetően betanítható munkakörök továbbra is meghatározóak. Körülbelül 30 százalékban tanulói vagy szakmunkás‑végzettséget (Lehrabschluss) vártak el, vagyis a klasszikus szakmai képzés továbbra is fontos belépő a munkaerőpiacra.

A pozíciók valamivel több mint egyötöde magasabb iskolai végzettséget igényelt: 10,9 százaléknál érettségi (Matura), 11,8 százaléknál pedig az annál magasabb – például felsőfokú – végzettség szerepelt elvárásként. Figyelemre méltó, hogy a vakanciák valamivel több mint kilenc százaléka kifejezetten tanulószerződéses hely (Lehrstelle) volt, ami azt jelenti, hogy szinte minden tizedik nyitott pozíció közvetlenül a jövő szakmunkás‑generációjának képzését célozza.

A nyitott állások 2025‑ös éves mérlege jól illeszkedik a munkaerőpiac év eleji általános képébe. A munkanélküliség a gazdasági előrejelzésekben vázolt enyhe javulási várakozások ellenére gyorsult a 2026-os év elején. Január végén 456.192 ember volt munkanélküliként vagy az Arbeitsmarktservice (AMS) valamely képzésében regisztrálva, ami 2,4 százalékkal – 10.679 fővel – több, mint egy évvel korábban. Decemberben az éves növekedés üteme még két százalék volt, vagyis a trend romló irányba mozdult el az évkezdetre.

Korinna Schumann (SPÖ) szociális miniszter elismerte, hogy a munkaerőpiac továbbra is „a gyenge konjunktúra benyomása alatt” áll. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy „első jelei” látszanak egyfajta stabilizálódásnak, amit a kormány a célzott továbbképzési programok, az átképzések és a strukturális intézkedések erősítésével igyekszik megtámasztani. A kabinet kommunikációja szerint a cél az, hogy a gazdasági növekedés akár mérsékelt visszatérése minél hamarabb érezhető legyen a munkaerőpiaci mutatókban is.

A gyengülő munkaerőpiaci adatok erős politikai vitát váltanak ki Bécsben. Az FPÖ szociális szóvivője, Dagmar Belakowitsch az ÖVP–SPÖ–NEOS‑koalíciót tette felelőssé a nyitott állások számának jelentős visszaeséséért, és „Armutszeugnisnek” nevezte a helyzetet. Szerinte a kormány gazdaság‑ és vállalkozásellenes politikája rontja a befektetési környezetet, visszafogja a munkahely‑teremtést, és ezzel közvetlenül hozzájárul a vakanciák csökkenéséhez.

A kormányoldal ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a munkaerőpiaci feszültségek jelentős része külső tényezők – mindenekelőtt a háborús bizonytalanság, az energia‑ és nyersanyagárak korábbi kilengései, valamint a gyenge nemzetközi kereslet – következménye. A kabinet álláspontja szerint a strukturális reformok, a képzés és átképzés, illetve a célzott támogatások kombinációja teremthet alapot ahhoz, hogy a gazdasági növekedés élénkülésekor a munkaerőpiac is gyorsabban talpra álljon, és ismét több nyitott állás jelenjen meg a statisztikákban.