Kép: Kevin Lamarque/REUTERS Egyre magasabb vámfal választja el őket: Trump amerikai elnök és kínai kollégája, Hszi (itt a G20-ak találkozóján a japán Oszakában, 2019. június 29-én).
Kína nem hátrál meg az Egyesült Államokkal folytatott vámháborúban, és kitart az USA-val szembeni megtorló vámok mellett. Miután Donald Trump amerikai elnök további 50 százalékpontos vámemeléssel fenyegetőzött, ha Peking nem szünteti meg a megtorló vámokat, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden azt mondta, hogy ez ismét csak megerősítette „az USA zsaroló jellegét”. A népköztársaság fenntartja a jogot további ellenintézkedések megtételére, és „a végsőkig harcolni fog”. A kaotikus amerikai intézkedések kiszámítására tett különböző kísérletek után a Kínából származó importra kivetett amerikai vámok mértéke a legutóbbi, szerdán életbe lépett 34 százalékos emelés óta akár 76 százalékra is emelkedhet. Teljesen bizonytalan, hogy ilyen vámok mellett mely termékekkel lehet egyáltalán még kereskedni.
Kedden az EU-nak el kellett ismernie, hogy Trump elutasította az USA-nak tett ajánlatát, hogy térjenek át a kölcsönös nulla vámtételű áruforgalmi megállapodásra. Az EU most áttér a megtorló vámok kivetésére. Ez azonban kezdetben csak reakció az acél- és alumíniumvámokra, a Trump által indított vámháború első fejezetére. Az amerikai termékek listája, amelyekre május közepétől megtorló uniós vámokat vetnek ki, valószínűleg rövidebb lesz a tervezettnél. Az amerikai whisky például azért kerül le a listáról, mert az uniós borexportőröknek nagyobb veszteségektől kellene tartaniuk, mint az amerikai szeszfőzdéknek, ha Trump a fenyegetésnek megfelelően 200 százalékra emelné az EU-ból származó alkoholtartalmú italokra kivetett amerikai vámokat. Ursula von derLeyen bizottsági elnök kedden találkozott a gyógyszeripar képviselőivel is, akik teljesen el akarják kerülni a megtorló vámokat, hogy ne irritálják Trumpot: a gyógyszerek eddig mentesültek a legutóbbi amerikai vámok alól.
Miközben von derLeyen kedden Kínát - és nem az Egyesült Államokat - szólította fel, hogy keressenek tárgyalásos megoldást a Washington és Peking közötti vámháborúra, több kelet- és délkelet-ázsiai ország ugyanazon a napon úgy érezte, hogy kénytelen engedni az amerikai zsarolásnak, és tárgyalásokat kérni a Trump-kormányzattal. Japán, Dél-Korea és India már kereskedelmi tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. Vietnam viszont, amely gazdasági teljesítményének háromszázalékos visszaesésétől tart, felajánlotta, hogy a jövőben több árut importál az Egyesült Államokból. Malajzia bejelentette, hogy „párbeszédfolyamatot” indít. Kuala Lumpur ugyanakkor azt is bejelentette, hogy más országokkal és régiókkal is szorosabbra fűzi kapcsolatait. Mianmar rámutatott, hogy a termékeire kivetett 44 százalékos vámok még inkább megnehezítenék az újjáépítést a több ezer emberéletet követelő pusztító földrengés után.
Magában az Egyesült Államokban most egyértelmű ellentmondások mutatkoznak a konzervatív berendezkedésben. Mint a Washington Post beszámol róla, ElonMusk eddig sikertelenül próbálta lebeszélni Trumpot arról, hogy vámokat vessen ki a legfontosabb kereskedelmi partnerekre. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy különböző befolyásos bank- és fedezeti alapkezelők is hiába próbálták megállítani a lap által „őrültségnek” nevezett lépést. A lap ezzel kapcsolatban megnevezte például a nagybankok, például a J. P. Morgan és a fedezeti alapok, például a Blackrock vezetőit. Az ellenállás az amerikai szenátorok, például a texasi Ted Cruz körében is folytatódik, nem utolsósorban a saját országukban várható áremelkedés miatt.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/497735.zollkrieg-china-handelt.html 2025.04.09.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
