Fotó: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata/TASSZ
Interjú Konsztantyin Szmirnov-val
A Rio de Janeiró-i G20-csúcstalálkozó legnagyobb szenzációja az volt, hogy milyen formában fogadták el a zárónyilatkozatot: ez a plenáris ülés végén történt, amikor az Egyesült Államok, Franciaország és Németország vezetői már nem voltak jelen a teremben.
Biden, Macron és Scholz azt feltételezték, hogy a záródokumentumnak külön ülést szentelnek, de a csúcstalálkozó házigazdája, Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök nélkülük bocsátotta szavazásra a kérdést.
Ennek eredményeképpen a világfórum a KKM (különleges katonai művelet) kezdete óta először fogadott el olyan dokumentumot, amely nem tartalmazott kritikát Oroszországgal szemben. Oroszország pedig a maga részéről egyetértett a zárónyilatkozat azon bekezdésével, amely az Ukrajna körüli helyzettel foglalkozik.
Egyetértettünk, mert a legfontosabb dolog, a felhívás egy őszinte és ésszerű beszélgetésre a békéről, reális alapokon - mondta Szergej Lavrov egy sajtótájékoztatón.
Macron francia elnök viszont, aki előző nap kézfogást váltott Lavrovval, ezúttal csalódottan nyilatkozott:
- A kommünikét Lula elnök fogalmazta meg. Nem felelt meg annak az álláspontnak, amelyet képviselhettünk volna. A szövegnek jót tett volna, ha őszintébb lett volna - panaszolta a francia politikus.
Manapság, a nemzetközi feszültségek fokozódása közepette kevesen emlékeznek arra, hogy a G-20 klubot nem politikai nyilatkozatok aláírására hozták létre, hanem tisztán gazdasági kérdések megoldására. A »G-20« -at először az 1997-1998-as globális pénzügyi válságra válaszul hívták össze, amely Oroszországban a »default« rövid becenevet kapta.
Ezért a közgazdászok mindig azt várják a G20-ak csúcstalálkozóitól, hogy ne a háború és a béke kérdéseit vitassák meg, hanem pénzügyi és kereskedelmi kérdésekben hozzanak döntéseket. Konsztantyin Szmirnov független gazdasági megfigyelő a Szvobodnaja Preszszának elmondta, milyen érdekes gazdasági események zajlottak a Rio de Janeiró-i fórum keretében.
»SzP«: Konsztantyin Szergejevics, a G20 végleg átpolitizálódott, vagy még mindig emlékeznek a gazdasági céljára?
- Az elmúlt néhány évben a geopolitikai kockázatok és kihívások a csúcstalálkozókon a gazdasági viták fölé kerekedtek, de a Riói G20 ebben az értelemben jobb volt.
A »Kollektív Dél« nemcsak azzal aratott egyértelmű győzelmet a »Kollektív Nyugat« felett, hogy elfogadta az Ukrajnáról és a Gázai övezetről szóló nyilatkozatnak a »béke barátai« által módosított szövegét.
A nyilatkozat a nemzetközi kormányzati szervek reformjára is felszólít, beleértve nemcsak az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hanem a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot is.
A Biztonsági Tanácsnak biztosítania kell, hogy jóváhagyása nélkül senki ne alkalmazzon szankciókat. Viszont az ENSZ BT szankciói legitimek.
Az IMF-nek és a Világbanknak fel kell hagynia a világvaluta gazdasági fegyverként való felhasználására irányuló kísérletekkel.
A kazanyi BRICS-csúcstalálkozó után sok elemzőnek az volt az illúziója, hogy a BRICS-országok lemondtak a közös valuta gondolatáról.
A G20-ak tanácskozásának keretein belül azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem így van. Újra felvetődött egy új tartalékvaluta témája, amely megakadályozná, hogy a dollárkibocsátók a végletekig elmenjenek. A pénzügyek nem kizárólag a dollárból kellene, hogy éljenek.
Az is érdekes, hogy Rióban írták alá a BRICS együttműködési megállapodást Olaszországgal. Ez válasz azoknak, akik azt állítják, hogy a BRICS-csoport zárva van a Nyugat előtt.
»SzP«: Milyen közös projekteket valósíthatnának meg a BRICS és a nyugati országok?
- Ennek egyik példája a Rióban hozott döntés a »Szövetség az éhezés ellen« létrehozásáról. A Szövetség létrehozásáról szóló megállapodást nemcsak a G-20 résztvevői írták alá, hanem a csúcstalálkozóra meghívottak is. Ennek eredményeként már 82 ország csatlakozott a projekthez.
A szegény országok élelmiszer-ellátásáról beszélünk, és ez egy nagyon kedvező megoldás Oroszország számára. Lehetővé teszi számunkra, hogy kivédjük a műtrágyaszállításokra vonatkozó szankciókat, és megkönnyíti a tengeri hajók bérlését is, ami most - szintén a szankciók miatt - bonyolulttá vált.
»SzP«: Az EU idén másfélszer annyi műtrágyát vásárolt tőlünk, mint tavaly. Hol vannak ebben a szankciók?
- Igaz, a műtrágyagyártáshoz szükséges gáz drágult, és az EU növelte műtrágyavásárlásait Oroszországtól. Ugyanakkor szankciók vannak ugyanezen műtrágyák más országokba történő szállítására. Az Afrikába szánt műtrágyáink több tízezer tonnáját pedig feltartóztatták az európai kikötőkben.
Ezekkel a műtrágyákkal kapcsolatos helyzet eddig nem volt világos.
Mivel Oroszország (részben Törökország támogatásával) már kidolgozta az ingyenes gabonaszállítások modelljét Afrika legszegényebb országai számára, Moszkva lehet ennek a szövetségnek a vezetője. Ez különösen valószínű - ha a Különleges Katonai Művelet vagy megszűnik, vagy ha már nem vonzza a figyelmet.
A Riói G-20 csúcstalálkozó megmutatta, hogy a BRICS hangja a G-20-ban az egyik meghatározóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a G20-ban kevesebb lesz a politika, és több a realizmus, a gazdasági kapcsolatok és a projektek.
Szerző: Mihail Zubov - Szvabodnaja Pressza
2024. november 20.
A Szvabodnaja Pressza honlapján megjelent, eredeti, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található: Итоги G-20: А США, Германию и Францию - проигнорировали - Свободная Пресса - Новости России и мира 20.11.2024 (svpressa.ru)
Fordította: Péter János
