BALMIX - 2000 év legmelegebb nyara - és annak következményei

Fotó: Tim Wegner / laif

Ivóvízkutak Frankfurtban: 2023 nyara a magas hőmérsékletével messze a legmelegebb volt a feljegyzések 1940-es kezdete óta.

Az északi féltekén a 2023-as nyár volt a legmelegebb az elmúlt 2000 évben. Így Európában is. Egy Jan Esper, a Mainzi Egyetem kutatója által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban számol be a globális felmelegedés előrehaladásáról.

Két másik csoport elemezte, hogy a hőmérséklet emelkedése milyen egészségügyi következményekkel járt és járhat az emberiségre nézve. A tanulmány szerint a hőség okozta halálesetek száma emelkedett. Emellett 2050-re világszerte várhatóan akár 246 millióval több idős ember lesz kitéve veszélyes akut hőségnek. Ez derül ki a "Lancet" tudományos folyóiratban megjelent jelentésből és a "Nature Communications" című szaklapban megjelent tanulmányból.

Több hosszú távú adat északon, mint délen

A "Nature" mostani tanulmányának szerzői szerint 2023 nyara 2,07 Celsius-fokkal melegebb volt az úgynevezett iparosodás előtti időszakhoz (1850 és 1900 között) képest. A teljes elemzett összehasonlító időszakhoz (1. évtől 1890-ig) viszonyítva 2023 nyara 2,20 Celsius-fokkal volt melegebb. A kutatók szerint ez a különbség az 1850 előtti több hideg időszaknak köszönhető.

A kutatócsoport különböző adatkészleteket elemzett jelenlegi mérésekkel és történelmi rekonstrukciókkal, hogy felmérje a felszíni levegő hőmérsékletének változását június és augusztus között az évszázadok során. Ehhez az északi szélesség 30. és 90. foka közötti régiókból származó adatokat használtak fel.

A tudósok az északi féltekére szorítkoztak, mivel a déli féltekéről kevesebb hosszú távú hőmérsékleti adat áll rendelkezésre.

Riasztó esemény

A kutatók korábban arról számoltak be, hogy az északi félteke gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. A szakértők azt is feltételezték, hogy a tavalyi nyár az éghajlatváltozás és az El Niño jelenség miatt világszerte különösen meleg lesz.

"2000 évre vonatkozó adatok elemzése nem triviális, mivel az adatok egyre pontatlanabbak, minél messzebbre megyünk vissza az időben."

Anna Cabré, éghajlatkutató

"Ez tehát nem váratlan eredmény" - mondta Anna Cabré éghajlatkutató a spanyol Science Media Centre tudományos médiaközpontnak. Mindazonáltal riasztó. Ez egy újabb figyelmeztetés arra, hogy a kibocsátást gyorsan nullára kell csökkenteni - folytatta a kutató.

Cabré szerint az a módszertan is figyelemre méltó, amellyel a kutatócsoport az eredményükhöz jutott: "2000 évre vonatkozó adatokat elemezni nem triviális feladat, mivel az adatok egyre pontatlanabbak, minél messzebbre megyünk vissza az időben, ami technikailag megnehezíti az elemzést" - mondta.

Egyre gyakoribb az életveszélyes hőség

A Lancet-jelentés szerzői rövidebb időszakot - több évtizedet - vizsgáltak. Jelentésük szerint 2003 és 2012, valamint 2013 és 2022 között a legtöbb európai országban nőtt ahőség okozta halálesetek száma.

Fotó: Gottfried Czepluch / IMAGO

Sürgősségi szolgáltatások Essenben: A 30 fok feletti hőmérséklet súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet

Az elemzés szerint a szélsőségesen meleg napok száma is nőtt. 2023 nyarán Európa déli felét súlyos hőhullámok sújtották, egyes területeken 45 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek. A Lancet jelentése szerint mindez azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben (2012-2021) 97 százalékkal nőtt azoknak a személyi napoknak a száma, amelyeken az emberek hőhullámoknak voltak kitéve, az előző évtizedhez (2000-2009) képest - 650 millióról összesen 1,28 milliárd személyi napra (Personentag). Személyi nap: Egy adott feladat elvégzéséhez egy személynek egy munkanap alatt (általában nyolc munkaóra) szükséges idő mértékegysége.

A rendkívül forró napokon való védekezés érdekében az európai háztartások 16 százaléka használt légkondicionálót 2021-ben. Ezek együttesen állítólag annyi CO₂-t bocsátottak ki, mint egész Bulgária.

"A kisgyermekek, a terhes nők, az idősek, a már meglévő betegségben szenvedők és - ami nagyon fontos - mindenki, aki kint dolgozik, különösen érintett."

MaikeVoss, a Bolygó Egészségpolitikai Központ ügyvezető igazgatója

A hőség fokozódásával veszélyes kint dolgozni vagy sportolni. Az erdőtüzek kockázata is megnő, és a trópusi betegségek is terjednek.

"Európa az a kontinens, amely a leggyorsabban melegszik. Az enyhe, napsütéses április kellemesnek tűnhet, de a nyári egyre növekvő hőhullámok veszélyesek az egészségünkre" - mondta Maike Voss, a berlini Bolygó Egészségpolitikai Központ (CPHP) ügyvezető igazgatója a jelentésről szóló sajtóközleményben. "A kisgyermekek, a terhes nők, az idősek, a már meglévő betegségben szenvedők és - ami a legfontosabb - mindenki, aki a szabadban dolgozik, különösen érintett"."

Egyre több idős ember szenved

A "Nature Communications" című szaklapban megjelent tanulmány rámutat, hogy az éghajlatváltozás következtében mennyire fokozódnak majd különösen az idősek szenvedései. A 70 éves vagy annál idősebb, szélsőséges hőségnek kitett emberek aránya világszerte a mai 14 százalékról 2050-re mintegy 23 százalékra emelkedhet. Ez akár 246 millióval több embert jelentene, mint korábban - jelentette a velencei Euro-Mediterrán Éghajlatváltozási Központ Giacomo Falchetta által vezetett csoport.

A szélsőséges hőség azt jelenti, hogy a napi legmagasabb hőmérséklet az év több napján meghaladja a 37,5 Celsius-fokot.

A hatvan év feletti emberek száma a 21. század közepére várhatóan csaknem megduplázódik: a 2021-es 1,1 milliárdról 2050-re csaknem 2,1 milliárdra. 2050-re az idősek jelentős arányban lesznek jelen a jelenleg gyorsan növekvő és alacsony átlagéletkorú népességben, különösen a globális déli országokban.

Klímasemlegesség 2100-ban?

A kutatók világszerte egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemben előrelépés történt. Az emberiség például több megújuló energiát használ, mint korábban, és az országok világszerte egyre több intézkedést hoznak az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás érdekében.

A kihívások azonban továbbra is fennállnak - írja a "Lancet" szerzői csoportja. Az európai országok klímasemlegességre irányuló erőfeszítései például még mindig teljesen elégtelenek. Becsléseik szerint ezt a célt Európában 2100-ig nem fogják elérni.

Bővebben a témáról