Thomas Piketty közgazdaságtan professzor a Párizsi Gazdaságtudományi Egyetemen. Világhírűvé vált az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatásaival és könyveivel, többek között a „Tőke a huszonegyedik században” című könyvével. Legújabb műve az „Az egyenlőség rövid története” című képregény, amelynek célja, hogy bemutassa a témát a fiatalabb közönségnek. Piketty a párizsi székhelyű World InequalityLab igazgatója is, amely a „Globális Igazságosság Jelentés” című könyvet készítette.

Korunk egyik legbefolyásosabb közgazdásza, most arról fest képet, hogy milyen lehet a világ 2100-ban. A francia Thomas Piketty vezetésével készült a „Globális Igazságossági Jelentés”. A jelentésben Piketty és csapata felvázolja, hogyan növelhető mindenki jóléte, és hogyan lehet sikeres a klímaváltozás elleni küzdelem.

STANDARD: Mennyit dolgoztál ezen a héten?

Piketty: Nem túl sokat. Szabadságon vagyok, és két kislányom van. A nyári hónapokon kívül heti 40-45 órát dolgozom.

STANDARD: Azért kérdezem, mert a Globális Igazságossági Jelentés egyik fontos üzenete: Dolgozz kevesebbet.

Piketty: Történelmileg nézve a ledolgozott órák száma drámaian csökkent. Még a 19. század közepén is egy átlagos ember évi 3500 órát dolgozott. Globálisan a fizetett foglalkoztatás jelenleg évi 2100 órát tesz ki. Úgy véljük, hogy lehetséges és kívánatos is, hogy ez a tendencia 2100-ig folytatódjon. Európa számára ez azt jelentené, hogy a fizetett foglalkoztatásnak a jelenlegi 1500 óráról körülbelül 1000-re kellene csökkennie.

STANDARD: Miért lenne ennek értelme?

Piketty: Először is, ez önmagában is cél: az emberek több időt szeretnének tölteni a családjukkal és a barátaikkal. Ennek lehetővé tétele történelmileg a termelékenység növekedésének egyik oka volt – és ez a vágy továbbra is fennáll. A második ok a nemek közötti egyenlőség iránti növekvő igény, különösen a fiatalok körében. A jelenlegi gazdasági rendszer nem felel meg ennek az igénynek. A házimunka továbbra is egyenlőtlenül oszlik meg, és nagyrészt a nőkre hárul. Ez hozzájárul a születési arányok meredek csökkenéséhez Franciaországban és Ausztriában. Sok fiatal nő azt mondja: Azt akarjátok, hogy otthon maradjak és gondoskodjak a gyerekekről, miközben a férjem sokat dolgozik, és alig van ideje a házimunkára és a gyerekekre? Akkor ti magatok is szülhettek.

Dolgozhatunk kevesebbet, miközben megőrizzük az általános jólétünket? Igen, mondja Thomas Piketty közgazdász. Fotó: IMAGO/ABACAPRESS

STANDARD: Ausztriában vita bontakozott ki erről, miután a pénzügyminiszterünk kijelentette, hogy a gyermeknevelés valami teljesen más, mint a fizetett munka, és nem szabad díjazni.

Piketty: Mindkét munkavégzési formáról beszélnünk kell, és újra kell osztanunk őket. A Globális Igazságossági Jelentésben mind a férfiak, mind a nők számára szorgalmazzuk a fizetett munkaidő csökkentését, a férfiak nagyobb részt vállalnak a házimunkából. Fontos számomra, hogy kitérjek a harmadik okra, amiért mindezt javasoljuk. Ez történelmileg új ok: Csökkentenünk kell anyagi lábnyomunkat, azaz az áruk és erőforrások fogyasztását. A munkaidő csökkentése ehhez kulcsfontosságú.

STANDARD: Miért?

Piketty: A gyakorlatban a fizetett munka gyakran magas anyagi fogyasztással jár. Ezt már nem engedhetjük meg magunknak. Európában jelenleg az egyik legforróbb nyár van a feljegyzések szerint. Az emberek régen a nyarat a vakáció időszakaként élvezték. Ma a hőhullámoktól félnek. Az erdők égnek. Ez közvetlenül összefügg a klímaválsággal. Európa politikai zsákutcába jutott, mert a környezeti problémák megoldására tett korábbi kísérleteink során nagyrészt figyelmen kívül hagytuk az egyenlőtlenség kérdéseit – valamint a globális szintű fenntarthatóság kérdését. Figyelembe kell vennünk, hogy a globális Dél szegény országai is magas életszínvonalra törekszenek, akárcsak mi.

STANDARD: És hogy kijussunk ebből a politikai zsákutcából, segítene, ha kevesebbet dolgoznánk?

Piketty: Szükség van egy új, minden ország fenntartható jólétén alapuló fejlődési modellre. Ennek egyik összetevője a munkaidő csökkentése. A gazdaság dekarbonizációja nem elég a klímaválság megoldásához. Szükség van valamire, amit „elégségesnek” nevezünk. Nemcsak kevesebbet kell dolgoznunk, hanem a hangsúlyt az anyagiakról a nem anyagiak felé kell áthelyezni: több foglalkoztatásra az oktatásban és az egészségügyben, valamint több kulturális tevékenységre. Ennek azért van értelme, mert az emberek igényei különösen nagyok ezeken a területeken. A mi megközelítésünk pragmatikus. Ha valaki jógázással, könyvek írásával vagy zongorázással keresi a kenyerét – olyan tevékenységekkel, amelyek neki örömet szereznek, és ráadásul alig fogyasztanak erőforrásokat –, akkor nincs ok a munkaidő csökkentésére.

STANDARD: Tehát lényegében a kevesebb anyagfelhasználásról van szó. Ki áll erre készen?

Piketty: Ha mindenkinek lenne egy jó iPhone-ja, egy nagy tévéje és szép ruhái, senkinek sem kellene ezeket a dolgokat néhány hetente újra megvennie. Még a gazdag országokban is lesz bizonyos mértékű anyagi növekedés. De egy bizonyos ponton ennek a növekedésnek el kell érnie a határait. Ehhez kulturális változásra van szükség. Kiszámoltuk, mi történik, ha nem csökkentjük az anyagi szektor részesedését a gazdaságunkban. A globális felmelegedés így az évszázad végére meghaladná a négy fokot. Ez azt jelenti, hogy az idei hőhullám visszatekintve szinte hűvösnek fog tűnni.

Ez a nyár valóban más volt. A Rajna Köln közelében történelmileg alacsony vízállást produkált. Fotó: IMAGO/Marc John

STANDARD: Azt mondod, hogy növelhetjük a vagyonunkat, és kevesebbet dolgozhatunk. Hogyan egyeztethető ez össze?

Piketty: Ezt a termelékenység növekedése teszi lehetővé. Bár lelassult, még a kis termelékenységnövekedés is összeadódik hosszú távon. Már évi 0,8 vagy egy százalék is jelentős növekedést eredményez 75 vagy 100 év alatt.

STANDARD: Az európai jobboldali pártok jelenleg választási sikereket ünnepelnek, olyan pártok, amelyek tagadják az ember okozta klímaváltozást, vagy elutasítják az ellene irányuló intézkedéseket. Egyáltalán egyetértenek az emberek az Ön modelljével?

Piketty: Nem hiszem, hogy a jobboldali pártokra szavazók azt követelik, hogy mindenkinek legyen 100 iPhone-ja. A mai európai jobboldali pártok már nem annyira fogyasztásorientált és produktivista pártok. Inkább alapvetően ellenségesen viszonyulnak a migrációhoz. Megértem, hogy ez honnan fakad. De még egy olyan ember szemszögéből is, aki fél a migrációtól, úgy vélem, hogy az egyetlen valódi válasz a fejlődés lehetővé tétele lehet. Ha Afrika népessége a 21. században óriási mértékben növekszik, és nincs tervünk arra, hogyan teremtsük meg ott a jólétet, és hogyan osszuk meg azt igazságosabban Észak és Dél között, akkor a migrációs nyomás végül kezelhetetlenné válik.

STANDARD: Akkor miért olyan sikeresek a jobboldali pártok?

Piketty: Az egyik ok az, hogy a politikai spektrum másik oldalán is régóta zajlanak hasonló neoliberális, üzletbarát politikák. Gyakorlatilag minden országban azt közvetítettük az emberek felé, hogy csak egyetlen gazdaságpolitikai forma lehetséges. De ez nem volt túl sikeres, és ma sem hiszik el az emberek. Ha az egyetlen alternatíva egy nacionalista, bevándorlóellenes politika, az valóban lehangoló. Mert egyik oldal sem fogja megoldani a problémáinkat. Ezért olyan fontos, hogy megnyissuk a párbeszédet és beszéljünk az alternatívákról.

STANDARD: Ezen alternatívák között szerepel az Ön javaslata egy globális alap létrehozására, amely évente több százmilliárd euróval finanszírozná az éghajlatváltozással és az oktatással kapcsolatos beruházásokat. Cserébe Ön magas vagyonadókat követel a milliárdosokra és multimilliomosokra. Valaki, mint ElonMusk, vagyonának nagy részét elveszítené. Mit mond azoknak, akik hisznek abban, hogy szükségünk van ilyen zsenikre és a találékonyságukra?

Piketty: Nem hiszem, hogy sokan hisznek még Musk zsenialitásában a tavaly történtek után. Ez egy vicc: a milliárdosok körében a vagyon koncentrációja tízszeresére nőtt az elmúlt három évtizedben. A termelékenység növekedése ugyanebben az időszakban csökkent. Tehát, ha valóban igaz lenne, hogy a világ zsenijei számára nagyobb hatalom és vagyon növeli a globális termelékenységet, akkor ezt látnunk kellene. De nem tesszük. Ez egy másik kérdéshez vezet: Miért vált az amerikai politika ennyire nacionalistává és idegengyűlölővé? És miért fejlődött a Republikánus Párt Ronald Reagan pártjától Donald Trump pártjává? Mert a Reagan-korszak növekedéssel kapcsolatos optimizmusa nem vált be. Reagan ígérete az volt: több egyenlőtlenség lesz, de ez nem probléma, mert mindenki jövedelme emelkedni fog. A vagyon tortája nagyobb lesz. Pontosan ez nem történt meg. Az Egyesült Államokban a háztartások mediánjövedelme stagnál. És ezért vált a Republikánus Párt egyre nacionalistábbá, a világ többi részét – a külföldieket, a kínaiakat, Mexikót, Európát, gyakorlatilag mindenkit – hibáztatva azért, mert állítólag elveszik a pénzt a keményen dolgozó amerikaiaktól. Ezért váltotta fel a neoliberalizmust a neonacionalizmus. A probléma az, hogy a neonacionalizmus sem fog működni.

Továbbiak erről a témáról:

Hogyan szárítja ki Európát a rekordhőség?

A valaha mért legmagasabb hőmérséklet Ausztriában

Podcast Ulrike Herrmannal: „Véget ér a kapitalizmus?”

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000336076/wie-retten-wir-die-welt-herr-piketty-indem-wir-weniger-arbeiten?fbclid=IwY2xjawT9b4JwZG9mBWV4dG4DYWVtAjEwAGJyaWQRMU5tRVFVZmM1UzREd0Y5MlVzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEewo0k4UQ0INI5SPUoY-Hj0khdhM7GKAAKhMyo0pXYrGQzIZWVmHHeUgsRoJ8_aem_40C-sf-qpdmkGfnTVe9VMg 2026. augusztus 22., 06:00

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó