Kína mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvései szoros kapcsolatban állnak az ország nyugati részén termelt olcsó megújuló energiával, ám a sivatagi homok komoly fenyegetést jelent a hatalmas nap- és szélerőművekre, amelyekkel a keleti adatközpontokat próbálják ellátni.
Kína hatalmas ipari szektorai és népesedési központjai az ország keleti részén nagymértékben függenek a nyugat-kínai megújuló energiától.
A kínai mesterséges intelligencia „East Data West Compute” programja hasonlóan az olcsó energiára és számítási kapacitásra támaszkodik, amelyet Kína távoli nyugati részén termelnek.
A hatalmas nap- és szélerőműparkok azonban állandó harccal néznek szembe Kína sivatagi homokjával.
A Taklamakan-sivatag a világ második legnagyobb „változó homoksivataga”, és a világ legnagyobb nap- és szélerőműparkjai közül néhánynak is otthont ad.
Kínai mérnökök bambusszal és más fűfélékkel kísérleteznek, hogy visszaszerezzék az energia- és útépítési projektek körüli területeket.
Jelentés:
Jó reggelt.
Az elmúlt két évtizedben Kína több százmilliárd dollárt fektetett be energiatermelésbe Nyugat-Kínában. A történelem legnagyobb vízerőmű-projektje folyamatban van Hsziacang-ban. Hszincsiang-ban pedig már hatalmas nap- és szélerőmű-projektek vannak folyamatban, és továbbiak is várhatók:
Ennek az energiának a nagy részét, amelyet Nyugat-Kínában víz, nap és szél termel, Kelet-Kínában használják fel. A kínaiak a világ leghosszabb és legfejlettebb ultranagyfeszültségű átviteli hálózatát építették ki egyetlen célból: hogy ezt az energiát Nyugat-Kínából oda szállítsák, ahol a legtöbb kínai él és dolgozik:
Mindezt az energiát ipari méretekben állítják elő , és Kína jelenleg a világ legalacsonyabb áramárai közé tartozik, és minden évben sokkal több energiatermelő kapacitást épít, mint amennyire szükség van. Más szóval, Kína hatalmas mennyiségű felesleges áramot termel, ami a háztartások és a gyárak költségeinek csökkenését jelenti:
Ez lehetővé tette Kína számára egy teljesen új iparág felépítését is, az úgynevezett „tokenoutbound” -ot – ez egy billió dolláros iparág, amelyben a világ minden tájáról érkező mesterséges intelligencia felhasználók lekérdezéseit itt, Kínában található számítógépes szervereken keresztül futtatják. A számításokat ott, a sivatagban végzik, és az eredményeket visszaküldik a Kínán kívül tartózkodó felhasználóknak. Ez az olcsó energia olyan értéket teremt, amely sokszorosan többet ér, mint az adatkimenet előállításának költsége, és növeli Kína kereskedelmi többletét.
Tehát jelenleg több százmillió kínai háztartás és több százezer kínai gyár függ a Nyugat-Kínából származó olcsó energiától az élet és a munka terén. Ami jön, az talán több milliárd mesterséges intelligencia-felhasználó világszerte, akik szintén ugyanezekre a Nyugat-Kínában található létesítményekre támaszkodnak a munkájuk elvégzéséhez.
Sokan, sok helyen, igyekeznek megoldást találni erre a problémára, azonnal. Kína sivatagainak homokdűnéi folyamatosan változnak, és a sivatagi homok komoly veszélyt jelent az összes megújulóenergia-projekt hatékonyságára. A sivatagokban szeles a helyzet – ami jó –, de a szél által fújt homok elhasználja a turbinalapátokat és a sebességváltókat. A hatásfok 2-20%-kal csökken.
A naperőművek ugyanazzal a problémával szembesülnek, mivel a sivatagi homok lerakódik a panelekre és elzárja a napfényt. Létezik egy vadonatúj iparág, a drónok használata a napelemek tisztítására, de ezek a megközelítések többnyire vizet használnak, és ez egy másik, a sivatagokra jellemző problémát eredményez – túl sokba kerül a víz kinyerése a földből vagy a helyszínekre szállítása ahhoz, hogy megérje a fáradságot. Ez azt jelenti, hogy a drónok használata épületek, vagy naperőművek tisztítására egy több milliárd dolláros iparág, de nem a sivatagokban, ahol a víz szállításának költségei meghaladják magának a tisztításnak az értékét.
Kínai mérnökök már egy ideje dolgoznak ezen a problémán. Kezdetben autópályát építettek ezeken a sivatagokon keresztül, amiről a szakértők azt mondták, hogy lehetetlen. Az autópálya megépítése a Taklamakan-sivatagon keresztül már önmagában is elég nehéz volt, aztán jött a non-stop küzdelem, hogy a homok ne borítsa be teljesen az utat. A projekt megoldása egy hatalmas, keresztben futó nád- és nejlonkerítés építése volt. Ötvenhét négyzetkilométer az 57 millió négyzetméter, ami több mint 21 négyzetmérföld. A nád- és szalmából készült rácsos táblák „olcsók, kényelmesek és hatékonyak” voltak.
2022-ben új kezdeményezés indult a védelmi rendszerek korszerűsítésére, és a fenti fotón is látjuk a kihívást. A védőkorlátok legfeljebb derékmagasságig érnek, és mindössze néhány száz méterre tőlük örökké tartó sivatag terül el. Ami működhet egy keskeny betoncsíkon, ahol nehéz teherautók közlekednek ide-oda, az talán nem fog működni egy egész város méretű napelem- vagy szélerőműpark esetében.
A mesterséges védőövezettel kapcsolatos 30 évnyi adatgyűjtés után a kutatók ökológiai és pénzügyi előnyöket, a közlekedési költségek megtakarítását és a hszincsiangi gazdaság helyi javulását fedezték fel. A karbantartási költségek azonban magasak voltak, a szalma- és nádvédelem csökkentette a talajvízszintet, és mindössze lassították, de nem állították meg a mozgó homokdűnéket. Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy napenergiát kellene használni a víz kezelésére, és több védőövezetet kellene kialakítani, és gyakrabban.
És ez az utolsó rész, ahol kínai tudósok bambuszt próbálnak ki. A szalma és nád sakktábla mintájú védelmet széles körben használják, és valóban működnek, viszonylag hatékonyan, sivatagi utakon. De törékenyek is, és néhány év alatt szétesnek:
A műanyag kerítés az egyik lehetőség – a műanyag nagyszerűsége, hogy örökké tart; a műanyag rossz tulajdonsága, hogy örökké tart. Az új ötéves természetvédelmi terv értelmében a Nagy Zöld Falat a lehető legkörnyezetbarátabb módon fogják megerősíteni.
A bambusz természetes első számú választás, ha sikerül működésre bírniuk. A bambusz erős, rugalmas és sokáig tart. A lényeg NEM az, hogy bambuszerdőket termesszenek a sivatagban – a fiatal bambuszt hetente néhányszor öntözni kell, a megerősödött bambuszt pedig legalább hetente egyszer bőségesen öntözni. A tudósok egyelőre bambusszal helyettesítik a nád sakktáblákat. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a sakktáblák háromszor tovább tartanak, ami alacsonyabb karbantartási költségeket jelent, és ebből következik, hogy Kína sokkal többet tud telepíteni belőlük.
Kínában több bambuszerdő található, mint bárki másnál , és fejlett bambusztermesztő iparral is rendelkezik, így sok új üzletet jelentene a kínai bambuszültetvények és -gazdálkodók számára, ha működőképessé tudnák tenni a projektet északon és nyugaton, valamint a naperőműveket és szélerőműveket körülvevő több ezer négyzetmérföldes területen.
Légy jó.
Források és linkek:
Kína megkezdte a világ legnagyobb vízerőmű-gátjának építését
https://www.theguardian.com/world/2025/jul/21/china-starts-building-world-biggest-hydropower-dam-yarlung-tsangpo-river-tibet
Kína több áramot termelt 2024-ben, mint az USA, az EU és India együttvéve
https://www.voronoiapp.com/energy/-China-Generated-More-Electricity-in-2024-Than-the-US-EU--India-Combined-5260
A "szakértők" ismét tévednek: Globális technológiai vállalatok bérlik Kína felesleges adatközpontjait
Kína ambiciózus terve a világ legnagyobb szuperhálózatának kiépítésére
https://spectrum.ieee.org/chinas-ambitious-plan-to-build-the-worlds-biggest-supergrid
A szél által szállított homokszemcsék hatása a szélturbinák aerodinamikai hatékonyságára sivatagi környezetben: 3D Euler-Lagrange-módszer
https://www.jafmonline.net/article_2826.html
A Taklimakan-sivatagot átszelő autópálya mentén szállított homok szabályozása
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0140196304000072
Tarim olajmező sivatagi autópálya-projekt
https://www.seetao.com/details/133285.html
Az ember alkotta ökoszisztéma ökológiai szolgáltatása, gazdasági előnyei és fenntarthatósága a Taklamakan-sivatagban
https://www.frontiersin.org/journals/environmental-science/articles/10.3389/fenvs.2022.813932/full
Tekintse meg Kína első szén-dioxid-mentes sivatagi autópályáját
https://english.ts.cn/system/2024/07/16/036919387.shtml
Nagyszabású újratelepítés fejeződött be a Tarim sivatagi autópálya mentén található ökológiai védőövezetben
https://www.cnpc.com.cn/en/nr2026/202605/e08548e9bb9f43f7bb22dcad1b930f60.shtml
Esettanulmány: Egy sivatagi telepítésű fotovoltaikus erőmű Észak-Kínában
https://www.wissonrobotics.com/en/Drone-Cleaning-Solar-Farm-Maintenance.html
Az erózió szélturbina-lapátokra gyakorolt hatásainak vizsgálata
https://www.aip.org/scilights/investigating-impacts-of-erosion-on-wind-turbine-blades
Kínai tudósok bambuszt használnak a Nagy Zöld Fal megerősítéséhez
https://www.scmp.com/news/china/science/article/3361945/chinese-scientists-turn-bamboo-strengthen-great-green-wall
Lehet a bambusz Kína titkos fegyvere az elsivatagosodás ellen?
https://modernmechanics24.com/post/china-uses-bamboo-fight-desertification/
Kína „zöld nagy fala” Belső-Mongóliában további 3 sivatagot zár be
https://www.scmp.com/news/china/science/article/3317376/chinas-green-great-wall-inner-mongolia-traps-three-more-deserts
A világ legnagyobb naperőműve indult el, New York városának méretű területet lefedve
https://esgnews.com/worlds-largest-solar-farm-goes-online-covering-an-area-the-size-of-new-york-city/
Az InsideChina / Business egy olvasóközönség által támogatott kiadvány. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné a munkámat, fontolja meg az ingyenes vagy fizetős előfizetői regisztrációt.
Forrás: https://substack.com/home/post/p-209906234 2026. augusztus 5.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
