A tömeg élvezi új tudatát, a LÁTSZAT-ot, mert az nem igényel különösebb gondolkodást és politikai tétlenségre ítéli önmagát, illetve ha politizál, nem hagyja el a LÁTSZAT által számára emelt korlátokat. Èletének legfontosabb célja és értelme a szórakozás lesz. A szórakoztatás iparággá fejlődött és óriási nyereségeket lehet kipréselni belőle. A szórakozás ma a tömegek ópiuma. A tőkés társadalom tömegei valamilyen formában megkeresik, előteremtik azt a pénzt, amit a létfenntartásuk biztosítása mellett a szórakozásra költhetnek. (Sport, kultúra, utazás stb.) A stadionok hétről-hétre megtelnek. Itt már nemcsak  egy sporteseményt látogat meg az, aki jegyet vált, maguk a látogatók gondoskodnak egyfajta önszórakoztatásról is. Nemcsak showt kapnak, hanem maguk is showt nyújtanak. A labdarúgórajongók dalokat tanulnak be, némelyek az eseménynek - amelyért néha busás összeget fizettek - háttal állva vezénylik a tömegeket, szinte semmit sem élvezve abból a játékból, amely miatt egyébként odamentek. A szórakoztatás mindent felülír. Bármelyik sportrendezvényre pillantunk; karneváli hangulat, alkohol, ének és mindez „spontán“. A ma embere már nem éri be azzal a néhány népünnepéllyel, mely korábban a tömegszórakoztatásának ritka alkalmat nyújtott. Ma mindennapossá lettek a népünnepélyek, alapvetú szükségletekké váltak. A LÁTSZAT totalitarizmusa úgy hat, hogy azt észre sem vesszük. A hírességek, ha megszólalnak, szintén a tökés társadalom LÁTSZAT totalitarizmusának a kiépítéséhez és megszilárdulásához járulnak hozzá, akarva-akaratlanul.

A LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA  a tőkés gazdálkodás és a tőkés gazdálkodás VALÓSÁG-át elleplezni kívánó politika eredménye.

A VALÓSÁG azonban olykor-olykor mégis képes romboló hatást kifejteni a LÀTSZAT diktatúrája ellenére.

Miért?

Mert a gazdaság nem követi, nem követheti a LÁTSZAT-alkotók akaratát. A gazdaságnak, ha úgy tatszik saját akarata, törvényszerűségei vannak és ezek a LÁTSZATszerkesztök akarata ellenére is keresztülverekszik magukat a LÁTSZAT-on és szembesítik a szórakozásra, a szórakoztatásra vágyó tömegeket a valóság egy szeletével. A tömeg látszattudatát ilyenkor ütköztetni kell a valóság ezen részletével és mindent meg kell tenni azért, hogy a valóság megint ne mint lemeztelenített történelmi tény kerüljön a köztudatba, hanem a LÁTSZAT asszimilált változataként. Ez pedig csak annyit jelent, hogy a látszat régi szerkesztői megbuktak és kénytelenek helyüket átadni új LÁTSZAT-szerkesztőknek, akik ebben a helyzetben jobb LÁTSZAT-kreátornak tünnek. Ilyenkor megkezdődik a harc az új és a régi politikai réteg között a hatalomért, más szóval a LÁTSZAT-kreálás lehetőségéért, mivel a dollármilliárdok hozzájuk áramlásának ez előfeltétele. Aki nem képes főszerepet játszani a LÁTSZAT-kreálásban, az politikailag megbukott. Tévedés ne essék, a LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA megvédi őket és vagyonukat, csak mint politikusok buktak meg. Tehát a bukásuk is végső soron csak LÁTSZAT.

A nagy tőkés válságokból kilábalni csak erős kézzel lehet. A gazdaság válsága káoszt idéz elö a politikai felszinen. A káoszban csak egy erős kéz rakhat rendet. A szórakozásra ítélt tömegeket zavarják a VALÓSÁG szemük elé táruló szegmensei, LÁTSZAT-tudatuk pedig nem sugallhat nekik más megoldást, mint amit a LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA diktál nekik. Ebből logikusan következik, hogy irány a fasizmus, vagyis a gazdaság valóságát át kell vinni a politikára, tehát a fasizmus egy új és legújabb változata jelenik meg, mert a tőke csak így menekülhet meg a tömeg haragjától. A harag pedig egyre nő és ezt a haragot be kell valahogy asszimilálni a LÁTSZAT TOTLITARIZMUSÁBA.

Ehhez bűnbakokra van szükség.

A tőke globalizált változatát éljük meg ma. A tőkének igénye van olcsó munkaerőre.Az a tőke, amelyik elmozdítható, odamegy ahol a körülmények kedvezőbbek számára. A helyhez kötött tőke  viszont kénytelen magához csábítani az olcsó munkaerőt. Ez tömeges népvándorlást idéz elö. Az emberiség történelmében ez nem új, az emberek mindig is elvándoroltak a lakóhelyükről különbözö okok miatt. Akkora tömegek azonban, mint napjainkban, talán még sohasem voltak úton. Ma bevándorlóknak, vagy migránsoknak nevezzük öket. A bevándorlók között a LÁTSZAT tudatával rendelkező tömeg fontos különbözőségeket vél felfedezni. A bevándorlók a VALÓSÁG-ban nem oszthatók fel különböző kategóriákra, hiszen mind azonos a VALÓSÁG-ban abban, hogy elvándorlásának oka minden esetben a tőke. Az egyik bevándorló azért hagyja el hazáját, mert ott a tőke  nem ad számára megélhetést, kilátástalan a jövője, a másik azért hagyja el hazáját, mert a tőke érdekei ott háborút gerjesztettek. A VALÓSÁG-ban mindig a tőke az ok.

A LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA azonban arra kényszeri a bevándorlók cél országaiban élő lakosságot, hogy kategóriákat teremtsen a bevándorlók tömegeiben. Megjelennek a politikai menekültek, akik háború miatt keltek útra. Ezeket még úgy-ahogy eltűri a LÀTSZAT-ra épülö tömegtudat. Más a helyzet azokkal, akik az éhínség, vagy a klímakatasztrófa hatásai elől kénytelenek elhagyni lakhelyüket, ők az élősködők, a dolgozni nem is akarók, a lusták kategóriájába kapnak besorolást. Ha az állam nem képes minden menekülő életét finanszírozni, de mégis eleget kíván tenni a humanitás LÁTSZAT- ának, akkor a LÁTSZAT tudatával rendelkező tömeg kész megbuktatni ezeket a politikusokat, mondván, ők a felelősek az állami vagyon elherdálásáért. A tőke, amelyik hasznot húz a bevándorlók olcsó munkaerejéből, a háttérben sunyít, vagy egy párton keresztül nyíltan uszít.

Ma a LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA meghódította a világot. A VALÓSÁG kevesek kiváltsága. Ök ebben a rendszerben, álmodozóknak lesznek beállítva - illetve ők azok, akik semmit sem értenek a világból, a LÁTSZAT VALÓSÁG-ból, holott mindössze arról van szó, hogy ők azok, akik a VALÓSÁG-ot nem hajlandók a LÁTSZAT-ra cserélni.

A LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA, ami ma döntő szerepet játszik a társadalmi tudatban, ami  kapitalista termelés és elosztás módján alapszik,  köszönő viszonyban sincs a VALÓSÁG-gal.

Mi következik ebböl? Mi várható?

A tőkének át kell vészelni a lehető legmélyebb kríziseit is. Ha ezt a fasizmus újabb és újabb változataival teszi, ez a  LÁTSZAT tudatával rendelkezö tömegeknél megértésre talál. A LÁTSZAT tudatával rendelkezö tömegek nemhogy elutasítják, hanem egyenesen követelik a fasiszta megoldásokat. A LÁTSZAT demokrácia ebben a segítségükre siet, hiszen mennyire antidemokratikus volna egy olyan pártot betiltani, amit a legszélesebb tömegek támogatnak!A tőke valósága könnyedén elkergeti a tömegeket egy delibábos szebb jövőt igérő világba.

Létezik-e demokratikus fasizmus?

Valószínüleg igen, amennyiben a LÁTSZAT szerkesztöi ezt lehetségesnek tartják.

Hogyan néz az majd ki?

Ma úgy néz ki, hogy a bevándorlók milliói lesznek az áldozatai, és ha nem is mind, az annak lesz köszönhetö, hogy a tőke hajlandó megvédeni a számára szükséges olcsó munkaerőt. Emiatt a bevándorlókat a már legyártott kategóriák szerint fogják kiüldözni a befogadó országokból, tehát elsősorban a munkanélkülieket - „a lusta, élösködöket, mivel mi „munkaalapú társadalmat  teremtünk“ – aztán a más vallásúakat, mert ők képezik a másik legrosszabb kategóriát. Más szóval a LÁTSZAT demokrácia megalkotja a „jó és a rossz bevándorlók“ fogalmát. A LÁTSZAT szerkesztők őket jelölik meg minden baj okozóiként és ezért ők lesznek a vesztesek.

A VALÓSÁG-ban azonban az egész emberiség lesz a vesztes, mert a LÁTSZAT, csak LÁTSZAT-megoldást szülhet, VALÓS  megoldást nem.

Az egyetlen VALÓS megoldás, - az egymás ellen, versenyben termelés helyett, az egymásért termelés kiiktatásával, vagyis a marxista szocialista gondolat kiiktatásával felszámolták az egyetlen lehetséges alternatívát a LÁTSZAT TOTALITARIZMUS-án keresztül. Az emberi történelem irányt vett egy apokalioszishez, az élet kipusztításához a Földön, és a LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA alatt élö tömegek ezt „tudatosan“ vállaljak.

Igen, de hova a tünt az osztályöntudat, hiszen ha az megvan akkor a látszatnak nincs semmi esélye?

A szocáldemokrata politikai felfogás, miután szakított a radikális marxizmussal, abba az irányba hatott, hogy a tömegeket homogenizálja, tehát a társadalmat homogenizálja, és amikor ez valóban bekövetkezik, akkor a szociáldemokrácia elérte a célját, még akkor is, ha ezt ilyen formában sohasem fogalmazták meg. Ha viszont a célt elérték, akkor vele együtt magukat fokozatosan fölöslegessé tették és lassan eltünnek a politikai élet szinteréről, anélkül, hogy egy űrt hagynának maguk mödött.

A homogén társadalomban, - nevezhetem osztályok nélkülinek is, de nem egészen jogosan, nem szünik meg a küzdelem bizonyos hátrányos helyzetü csoportok jogaiért - feminizmus, rasszizmus, vagy a bankok uralma ellen - de ezek teljes sikerrel sohasem járhatnak, viszont megnyugtatják a polgár harci kedvét és lelkiismeretét, mert azt a LÁTSZAT- ot kelti benne, hogy küzdött valamiféle igazságért. Ez a küzdelem azonban sohasem hozhat teljes sikert. Ennek oka a kapitalizmus.Az ilyen küzdelmek mindaddig halálra vannak ítélve, amíg csak a kispolgári jóindulat és belátás vezeti és nincs kapitalizmusellenes lényege.

Marx úgy vélte, hogy a proletáriátus, mint osztály örökké jelen lesz, amíg kapitalizmus létezik. Az osztálynqk azonban függvénye az osztályöntudat. Az osztályöntudat azonban nem automatikusan lép fel a tömegek társadalmi helyzetével. Az osztályöntudatot a cél és a célért folytatott harc alapozza meg, hozza létre. A hamis cél, - értsd a kapitalizmuson belül „emberi“ életet élni, (szociáldemokrácia), - nem hozhat létre osztályöntudatot, éppen ellenkezöleg, a történelmileg már létrejött osztályöntudatot rombolja. Ezért amikor a szociáldemokrácia - a marxisták fölé kerekedve - átvette a munkásosztály vezetését, már csak idő kérdése volt, hogy mikor számolódik fel teljesen az osztálytudat és vele együtt a munkásosztály, mint osztály. Ezzel együtt el kell tünnie a szociáldemokráciának is, mivel célbaért, anélkül, hogy űrt hagyna maga után, amibe a marxisták benyomulhatnának. Ilyen űr nincs, viszont van egy homogén polgári társadalom, melynek többé nem célja a tőke uralmának a megdöntése, mégcsak megkérdöjelezése sem, mindössze egy jól müködő kapitalizmus utáni vágy marad, de a polgár még a vágyai kifejezésekkor is elkerüli a kapitalizmus fogalmát, melynek a helyére, a demokrácia és emberi jogok, szabadság LÁTSZAT fogalmak kerülnek.

Ez a vágy pedig bármikor a fasizálódás irányába tolódhat, pontosan annak ellentétjéhez, amiért eredetileg a harc megindult, mert a LÁTSZAT totalitarizmusa csak ezt az eredményt szülheti.

A marxi felfogás értelmében, ha a kapitalizmus világát szemléljük, csakis két álláspont lehetséges, mégpedig a proletáriátusé vagy a polgároké.  Az egyik helytelen! Az elnyomottak állápontja azért helyes, mert ők mindkét álláspontot ismerik, és ezért pontos képet kapnak a VALÓSÁGRÓL. A polgárok viszont csak a saját álláspontjukat ismerik és ezért csak egy LÁTSZAT valósághoz van viszonyuk. Viszont a kapitalizmus történelme odafejlődött, mint már írtam, hogy a polgári álláspont győzedelmeskedett.

Ezzel a polgári társadalom szakított a VALÓSÁG-gal és uralkodóvá tette a LÁTSZAT-ot. Ez ma a LÁTSZAT TOTALITARIZMUS-ához vezetett, aminek a VALÓSÁG-hoz semmi köze nincs. Elképzelhetö azonban, hogy a VALÓSÁG előbb-utóbb kegyetlen, véres formában fog magának utat törni!

5

Èredekesnek tartom, amit mondtál. Az én vizsgámon átmentél, azonban attól tartok, hogy a történelem vizsgáján meg fogsz bukni, mivel ott a vizsgáztatóid egyben az ellenségeid is, vagyis azok akiket leleplezni igyekeztél! - mondta az ÉLET.

(vége)