AZ ÉLET

- Jó napot!

- Jó napot!

- Mondja, jó helyen járok? Hoztam egy dolgozatot, szeretnék levizsgázni. Azt mondták, forduljak önhöz.

- Igen. Jó helyen jár. Nálam levizsgázhat.

- Köszönöm. Itt van a dolgozatom.

- Leadni kívánja, vagy készen áll a vizsgára?

- Készen állok a vizsgára.

- Helyes. Akkor kezdhetjük. Miröl szeretne beszélni?

- A látszat és a valóság viszonyáról a történelemben.

- Nagyszerű! Èrdekes téma. Kezdheti.

- Bocsásson meg, de volna egy kérdésem.

- Kérdezzen!

- Rajtam kívül senki nem vizsgázik ma, hogy ennyire ráér? Azt hittem, hogy időpontot kell kérni.

- Nem, nálam nem kell időpontot kérni. Aki idejön és úgy érzi, hogy készen áll a vizsgára, az azonnal kezdheti.

- Hogyan? Ès ha egyszerre többen jönnek?

- Ebben a pillanatban is többmillió embert vizsgáztatok.

- Hol? Èn nem látok itt senkit rajtunk kívül.

- Igaz, maga csak engem lát, de higyje el, hogy ebben a pillanatban is többmillió embert vizsgáztatok. Itt ülök magával szemben, éppenúgy  mint a többiekkel is szemben ülök valahol, ahol benyújtják a vizsgaanyagaikat.

- Ùgy érti, hogy egyidőben mindenütt ott van?

- Pontosan!

- Ki maga? Az Isten?

- Rendben. Akkor, mielőtt elkezdené a vizsgáját, elmondom, hogy hova is jött vizsgázni. Az emberek életük egyik részét azzal töltik, hogy a valóságot kutatják. Azt a valóságot, amiről ön is beszélni kíván. Miközben a valóságot kutatják, kénytelenek elvonatkoztatni a valóságtól, tehát elméleti úton keresnek választ a valós problémákra. Az elvonatkoztatásnak azonban csak akkor van tudományos értéke, ha a gyakorlattól nem szakad el, attól a gyakorlattól, amelyik ezt a problémát feléjük közvetíti. Ez azt jelenti, hogy az elméleti megoldást követi a gyakorlati bizonyítás, vagyis az elmélet át- vagy- visszaültetése a gyakorlatba és ha ez eredménnyel jár, bekövetkezett az, amit előbb csak feltételeztünk, hogy be kell következnie, akkor helyes volt az elkövetkeztetés, mert rajta keresztül feltárult a valóság.

Az Isten, akit ön az előbb emített, kivétel ez alól. Az Isten fogalma a megfejtetlen jelenségek utáni kutatás eredményeként fogalmazódik meg. Az ember elvonatkoztat és elvonatkoztatásának az eredménye, hogy az egyelőre érthetetlen dolgok érthetővé tétele érdekében feltételez egy lényt, akinek hatásaként kerülnek be az életünkbe olyan dolgok, amikre egyelőre nem tudjuk megadni a választ. A tudományos gondolkodástól meg kell különböztetni ezt a következtetést, mivel a feltételezett megoldást képtelenség a gyakorlaba visszavezetni és így semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy az elvonatkoztatásnak köze lenne a valósághoz. Ennek ellenére helyesnek fogadják el az emberek és így létrejön a hit. A hitnek az is lehet az oka, hogy a társadalmak úgy tesznek, mintha nem állna elég idő a rendelkezésükre minden probléma megoldására, hanem azonnal  egy válasszal kivánnak szolgálni. A válasz nem tudományos, de ez a társadalmat vezetö rétegeket nem zavarja, ugyanis a hit kitünően szolgálja a mindenkori érdeküket, a hatalmuk megszilárdulását. Ìgy bár  Isten léte egy hibás elvonatkoztatás abban az értelemben, hogy képtelenség az absztrakciót visszavezetni a valósághoz és ezzel bizonyítani a helyességét, ennek ellenére elterjedt és uralja az emberek gondolkodását. A megmagyarázhatatlan dolgokkal foglalkozó absztrakció akkor adna helyes választ a megmagyarázhatatlanra, ha a valóságból megragadná azt a dolgot, ami az ember létéből bizonyíthatóan következik. Ezt a dolgot úgy hívják, hogy Élet. Az Élet olyan absztrakció, amit a létünk bizonyít. A gondolkodó kizárhatja azt, hogy önmagát is csak gondolja, mert az azt jelentené, hogy az elvonatkoztató maga az elvonatkoztatott.  Ez a feltevés megint Isten fogalmához futna ki és akkor megint megérkeznénk oda, ahonnan kiindultunk, hogy képtelenek vagyunk az elvonatkoztatás gyakorlati bizonyítására. Ez pedig tudománytalan, vagyis hit. A tudományos gondolkodásban nem Istenről, hanem az Életröl kell gondolkodnunk. Isten egy bizonyíthatatlan absztrakció, tehát tudományos értelemben nincs. Az Èlet viszont bizonyítható absztrakció, tehát van. Az Életet folyamatában kell felfognunk és ezért nagy szerepet kap benne az idő. Ez azt jelenti, hogy a ma megoldatlan problémákat, majd a következö generációk oldják meg, akik eközben újabb problémákkal szembesülnek és így ez a folyamat csak az emberi Élet megszünésével ér véget. Ami pedig a mi esetünket illeti, ön most az Élettel ül szemben, azaz velem,  Az Életnek teszi le a vizsgáját.  Remélem érthetően válaszoltam a kérdésére. Èn vagyok az Élet és ez lehetővé teszi számomra, hogy mindenütt ott legyek egyidőben és egyszerre vizsgáztassak milliókat.

- Igen. Hogyne.

- Nos, akkor most önön a sor. Miről is szeretne beszélni? Ja igen, a látszat totalitarizmusáról. Hallgatom. Kezdheti.

2

A LÁTSZAT TOTALITARIZMUSA

Mivel a látszat totalitarizmusáról kívánok beszélni, így helyesnek vélem elöbb bizonyos fogalmak jelentését tisztázni.

Mi a látszat?

A látszat a dolognak a lényegével nem egyező külsö megjelenése, érzékelhetö része, kinézet, külsőség. (Wiki)

A látszat, ami kifelé mutatkozik, de nem feltétlenül egyezik a valósággal. (Chat GPT)

Bármilyen tudományban pontosan ez a kérdés foglalkoztatja a tudósokat; vajon amit látunk, hallunk, érzékelünk az megegyezik-e a dolgok lényegével, a valósággal?

Mi hát a valóság?

Wikipédia;

A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik. A valóság alapvető jellemzője az, hogy anyagi, tárgyilagos, vagyis független a megfigyelőtől, annak helyzetétől, mozgási állapotától és az eszközöktől, amiket a valóság megfigyelésére a megfigyelő használ, valamint független a megfigyelő ismereteitől, értékítéletétől, nézeteitől is.

Chat GTP;

A valóság az a létező világ és annak összessége, ami függetlenül az érzékelésünktől vagy gondolatainktól van; magában fogalja a fizikai valóságot, a tényeket, a történéseket.

Végül, mi a totalitarizmus?

Wikipédia;

A  totalitarizmus egy politológiai fogalom, amely szélsőséges önkényuralmi eszközöket, módszereket alkalmazó államok, politikai rendszerek megjelölésére szolgál.

Chat GTP;

A totalitarizmus olyan politikai rendszer, amelyben az állam a polgárok életének gyakorlatilag minden aspektusa felett teljes ellenőrzést igyekszik gyakorolni, mind a köz-, mind a magánszférában. Ez a kormányzati forma az autoritarizmus extrém formája, de annál messzebb megy, mivel nemcsak a politikai hatalmat centralizálja, hanem egy átfogó ideológiát is rákényszerít a társadalomra.

(Folyt.köv.)