Latin-Amerikában veszélyesen közeledik egy háború kitörése. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön hivatalosan is bejelentette a Golf-háború óta legnagyobb flotta-összevonást, a „Southern Spear” (Déli Lándzsa) hadműveletet. A világ legnagyobb repülőgép-hordozójának, a „USS Gerald R. Ford”-nak az érkezésével az USA több mint 12.000 katonára növeli katonai jelenlétét a régióban. A Pentagon hadműveleti terve egyértelműen Caracasra, a Washington-tól 3300 kilométerre délkeletre fekvő venezuelai fővárosra irányul.
Nicolás Maduro elnök megbuktatása, akire az amerikai igazságszolgáltatás már hetekkel ezelőtt 50 millió dolláros vérdíjat tűzött ki, Donald Trump kormányának kimondott célja.
Háborús terveik teljes gőzzel folynak. A CBS News a Fehér Házra hivatkozva arról számolt be, hogy magas rangú amerikai katonatisztek, köztük Hegseth hadügyminiszter és Daniel Caine vezérkari főnök csütörtökön már bemutatták az elnöknek a venezuelai katonai művelet aktualizált lehetőségeit – beleértve a lehetséges szárazföldi támadásokat is. Bár a beavatkozásról még nem született végleges döntés, a támadás iránya egyértelmű. Míg az Axios portál még azon töprengett, hogy a „Southern Spear” csak egy új név a meglévő akcióknak, vagy egy „kiterjesztett misszió” kezdete, az amerikai AP hírügynökség pénteken már arról spekulált, „mennyire valószínű, hogy amerikai harci repülőgépek indulnak az USS Gerald R. Fordról, hogy bombázzák a célpontokat Venezuelában”.
Míg Pete Hegseth azt állítja, hogy a misszió „eltávolítja a narkoterroristákat a térségből és megvédi hazánkat a kábítószerektől”, még a nyugatbarát megfigyelők is kételkednek a hivatalos ürügyben. „Egy repülőgép-hordozó nem hoz magával semmit, ami hasznos lenne a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben” – magyarázta Elizabeth Dickinson, a Thinktank International Crisis Group munkatársa. Az akció kétes jellegét jól mutatják a Trump parancsára már végrehajtott támadások, amelyek során az amerikai katonaság az elmúlt két hónapban legalább 21 polgári hajót semmisített meg és 80 embert ölt meg. Bryan Clark, volt tengeralattjáró-tiszt és a konzervatív Hudson Institute gondolkodóközpont szakértője szintén úgy véli, hogy Washington valójában katonai „megoldást” keres: a kormány nem küldte volna ki a repülőgép-hordozót, „ha nem állt volna szándékában felhasználni” – mondja. Washington „valójában katonai műveleteket akar végrehajtani – hacsak Maduro nem mond le” – állítja a volt tiszt.
A fenyegető veszélyre való tekintettel Venezuela figyelmeztet a Monroe-doktrína újbóli bevezetésére, amely imperialista rablóhadjáratokat igazolna az egész régióban. A parlament kedden elfogadott egy törvényt a „nemzet integrált védelméről”, amely egyesíti a fegyveres erőket, a rendőrséget és a lakosságot egy új parancsnoki struktúrában. Caracas jelenleg 200.000 katonát mozgósít védekezés céljából, és gerilla taktika alkalmazásával készül a nép háborújára. Az állami televízió országos katonai, rendőri és milíciaképzéseket mutatott be. „Készen állunk a fegyvertelen, de ha szükséges, fegyveres harcra is” – hangsúlyozta Delcy Rodríguez alelnök. Yván Gil külügyminiszter eközben elutasította Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő nyilatkozatát, aki mind Washingtonot, mind Caracas-t a „konfliktus deeszkalálására” szólította fel. „Ez nem két állam közötti konfrontáció. Mi nem állunk konfliktusban az Egyesült Államokkal. Nem Venezuela jelent fenyegetést – mi vagyunk azok, akiket egyoldalúan támadnak” – tisztázta Gil.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
