153. szám (IV. évfolyam/25.) | 2020. június 23.
Büntetik a nem fideszes városokat
Az ellenzéki városvezetők sorra kapnak olyan jelzéseket a Fidesz irányából, miszerint aki politikai szerepet mer vállalni, annak a városa nem fog fejlődni, nem kap támogatást, így akár csődbe is mehet. Természetesen egy normális demokráciában ilyen zsarolás egyáltalán nem létezhetne büntetőjogi következmények nélkül.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy június 20-án Miskolcon találkozott volna tíz ellenzéki megyei jogú város vezetője, de a megbeszélés elmaradt. A polgármesterek egy része ugyanis olyan fenyegetéseket kapott a Fidesztől, ami miatt jobbnak látták, ha távol maradnak egy ilyen rendezvénytől. Olyasmik hangzottak el többek között, hogy ne merjék támadni a Fideszt, ha jót akarnak a városuknak.
Márki-Zay szerint kisebb településeken még fokozottabban működik ugyanez. A tavaly a Fideszt leváltó Mártélyon például annak ellenére zárják be a falu egyetlen iskoláját, hogy 22 gyermek jelentkezett az első osztályba.
De a Budapeste
n is ugyanez a tisztességtelen eljárás folyik. Ennek lett a jelképe a felújításra szoruló Lánchíd. A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy a főváros új vezetése még egy hidat sem képes felújítani, miközben sorra fosztja meg a várost a bevételeitől.
Karácsony Gergely főpolgármester egyszerűen Budapest-adónak nevezi a tervezett elvonást, ami olyan mértékű, hogy minden egyes budapestire 20 ezer forint jut. Minden évben el akarnak venni a várostól annyi pénzt, amennyiből évente fel lehetne újítani a Lánchidat.
Hogy világos legyen, miről is van szó: minden Budapesten megtermelt 100 forintból 97-et elvon az állam más célokra. Az itt megtermelt értékeknek mindössze 2,7 százalékáról dönthetnek a fővárosiak. Ez az arány Berlinben több mint 22 százalék, Bécsben több mint 15, Varsóban, Prágában is 7 százaléknál több.
Vagyis így lehet egy gazdag várost is koldusbotra juttatni, majd mutogatni a vezetésére, hogy mennyire tehetségtelen.
Forrás: www.nyomtassteis.hu
Hosszabbodó kórházi várólisták
A járvány időszaka alaposan megbolygatta az egészségügyet, így a lassan újrainduló élet itt is sok nehézséget okoz majd. A feltorlódott műtétek miatt nagyon megnőhetnek újra a várólisták.
A járvány miatt az egy évben elvégzett várólistás műtétek 16 százaléka maradt el, tolódott a kiesett 2-2,5 hónap miatt.
Az igazán nagy betegrohamig, aminek érkezését az orvosok és a szakemberek augusztusra és szeptemberre becsülik, még egyes kórházakban viszonylag könnyen lehet időpontokhoz jutni.
Azonban ez is nagyon változó. Szürkehályogműtétre a fővárosban akár 1-2 héten belül sor kerülhet, míg például a Dél-Alföldön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hivatalos adatai szerint az átlagos tervezett várakozási idő 152 nap, a Dél-Dunántúlon 204 nap. Erre a beavatkozásra jelenleg 9422 embernek lenne szüksége.
Vannak olyan műtétek, amelyek esetében már most elképesztően hosszú várakozási idővel kell számolni. A csípő- és térdprotézisműtétek várólistája ugyan különböző a térségekben, de nem sok jóra számíthatnak a betegek. Csípőprotézisre a Dél-Alföldön például 166 napot kell várni, Észak-Magyarországon pedig már 376 napra ugrik a mutató.
A gerincstabilizáló operációkra is igen hosszú ideig kell várni, a legfrissebb adatok szerint 857 ember szerepel ezen a listán, az átlagos tervezett várakozási idő pedig nem kevesebb, mint 269 nap.
Forrás: www.nepszava.hu
https://nepszava.hu/3082164_vissza-a-jovobe-tolongas-a-varolistakon
Durván drágulnak az élelmiszerek
Már áprilisban is akkora drágulás járt a koronavírus-járvány nyomában, hogy nem lehetett nem észrevenni. A májusi árak sem lettek sokkal kedvezőbbek.
Az alma kilója például 75 százalékkal drágult a 2019-es árszinthez képest, de a felvágottakért, húsáruért is 20-30 százalékkel többet kell fizetni. A havi áremelkedést tekintve a nem szezonális gyümölcsökön túl a burgonya, hagyma, csirkehús is a leginkább megdrágult élelmiszerek közt van.
Az élelmiszerek ára a KSH szerint 8,4 százalékkal nőtt egy év alatt − így a májusi drágulás nem haladta meg az áprilisit, amely 8,7% volt −, ezen belül a párizsi, kolbász (22), a sertéshús (20,7), az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs − 19,1%) drágultak a leginkább.
2019 májusában egy kiló paradicsom 679 forint volt, idén 830 forint átlagosan. A kenyér átlagára pedig 304-ről 363 forintra nőtt.
Forrás: www.penzcentrum.hu
https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/brutalis-arrobbanas-a-hazai-boltokban-ez-kerul-75-szazalekkal-tobbe.1097252.html?fbclid=IwAR3W6VW810-yjweIFNEyJyUEAVn4xTr3RD9bOVu8fy-dYMmmxRsFtwdlMog
Ha nem tetszik az úgynevezett nemzeti konzultáció
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők (egykor az LMP társelnökei) arra kérik az embereket, ha értelmetlennek és feleslegesnek tartják az álkonzultációt, akkor küldjék el nekik a kitöltetlen íveket.
A kérdőíveket a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) 1401 Budapest, Pf. 152. címére várják.
Veszélyben az Index
A legolvasottabb magyar internetes hírportál – napi 1 700 000 látogatóval – veszélyben érzi a függetlenségét. Sajnos nem alaptalan a félelmük, hiszen 2014-ben már megtörtént, hogy kormánypárti oldalra állítottak egy addig független hírportált, az Origót.
Nincs még két éve, hogy létrehoztunk egy barométert, amelyen bárki ellenőrizheti, szabadon dolgozik-e az Index. A szerkesztőség ekkor egyhangúlag kinyilvánította, hogy két alapvető dolog nélkül nem létezik az Index: ragaszkodunk a tartalmi függetlenséghez és a szerkesztőség érinthetetlenségéhez – írták ki a hírportál nyitó oldalára vasárnap este.
Szerettük volna, ha jelezni tudjuk az olvasóinknak, hogy mi, a szerkesztőség tagjai mikor érezzük azt, hogy baj van. Most bizony azt érezzük: az Index szerkesztősége veszélyben van.
Kívülről ugyanis olyan befolyás ért minket, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett – írták vasárnap.
Azóta a tulajdonosok igyekeztek megnyugtatni a szerkesztőséget, de ez egyelőre nem sikerült. Hiszen a hétfői napon a lap főszerkesztőjét eltávolították az Index igazgatótanácsából.
Forrás: www.index.hu
https://index.hu/szolgalati-kozlemeny/2020/06/21/az_index_szerkesztosege_veszelyben_van/
Nem bíznak az emberek a kormánypárti újságokban
Egy nemzetközi vizsgálatból az derült ki, hogy a magyarok leginkább a független hírforrásokban bíznak.
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet immár ötödik éves jelentését adta ki, amelyben átfogó képet nyújt a világ 40 országának médiapiacáról.
A magyarországi bizalmi rangsor első három helyén kizárólag függetlenek szerepeltek, a HVG lett az első, majd őt követte az RTL Klub és az Index.
A 15-ös lista végén szinte csak kormánypárti médiumok találhatók, ezekben bíznak a legkevésbé az emberek. A 10. helyen végzett az Origo, aztán a HírTV, a Magyar Nemzet, a közszolgálatinak nevezett MTV pedig csak a 13. helyet szerezte meg.
Forrás: www.hvg.hu
https://hvg.hu/itthon/20200619_Reuters_Intezet_A_HVG_a_legmegbizhatobbnak_tartott_magyarorszagi_hirforras
Kinek fontos a független vidéki nyilvánosság?
(És ki mit tesz érte?)
címmel offline konferenciát szervez a Nyomtass te is! mozgalom
Több olyan politikai, közéleti vagy médiaszereplő van, akik komoly erőfeszítéseket tesznek a független vidéki nyilvánosság megerősítéséért. Ezek a kezdeményezések azonban gyakran nem ismertek a szélesebb közvélemény előtt, és egymástól is elszigetelten működnek.
Ezért szeretnénk egy asztalhoz ültetni a legnagyobb pártok sajtóval foglalkozó szakértőit, a Szabad Városok Szövetségeinek képviselőit, a vidéki független hírportálok szerkesztőit, civil szervezeteket (MÚOSZ, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Mérték Médiaelemző Műhely, Nyomtass te is! mozgalom), valamint olyan országos médiumok vezetőit, amelyek vidéki tudósítói hálózatot építenek (Magyar Narancs, Magyar Hang, Átlátszó).
A konferencián arról lesz szó, hogy ki mit tesz és mit tervez a független vidéki nyilvánosság helyreállításáért és megerősítéséért, illetve hogyan tudnák erősíteni egymást a jelenleg elszigetelten működő kezdeményezések.
A 10-10 perces előadások után közösen beszélgetünk a lehetséges kiutakról és a kapcsolódási pontokról.
A rendezvény időpontja:
2020. június 26., péntek, 14.00–17.00
Helyszín:
VDSZ-székház, 1068 Budapest, Benczúr u. 45., 2. emeleti nagyterem
A rendezvényen kiemelten ügyelünk a járványügyi szabályokra – tágas terem, kézfertőtlenítés stb.
A konferencia nyilvános és ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni itt lehet: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
