Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a nem költségvetési pénzek elosztásának döntési szabályait.
Az ATV azt írja, hogy az egyesülési jogról és a civil szervezetek támogatásáról szóló törvény módosítását tervezi a kormány. A javaslat feladatul jelöli ki az egyesülési jog gyakorlásának a biztosítását és védelmét, valamint csökkenhet a civil szervezetek adminisztrációs terhe is, hogy a jövőben minél több egyesület és alapítvány részesüljön egyedi miniszteri támogatásban.
A portál kiemeli, hogy a javaslat szerint a jövőben a kormány a duplájára, 10 százalékra emelné a civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó normatív támogatást.
Eddig a támogatás a civil szervezetek által gyűjtött adományok 5 százaléka lehetett, minimum százezer, maximum 500 ezer forint (2017-ben ez összesen 64 millió forintos támogatást jelentett). Költségvetési többletforrással nem számol a kormány, a rendelkezésre álló források hatékonyabb elosztását tervezik.
Az egyedi, miniszteri támogatási keretet azonban növelik, hogy évente több alkalommal váljon lehetővé civil szervezetek egyedi szakmai programjainak "rugalmasabb eljárási keretek között történő támogatása". Az indoklás szerint az elmúlt években szinte megduplázódott az e keretre beadott pályázatok száma; 2016-ban 297 ilyen pályázatot adtak be, míg 2017-ben 580 volt ez a szám.
Kiemelik, hogy a civil világot koordináló szervezet a Nemzeti Együttműködési Alap, a testület kilenc fős Tanácsa, valamint 5 kollégium felelős a pénzek elosztásáért. A Tanácsban kilenc tagból hármat a területet felügyelő miniszter delegál, hármat választás útján a civil szervezetek, hármat pedig a Tanács esetében az Országgyűlés kormánypárti többségű illetékes szakbizottsága, a testület elnökét a miniszter nevezi ki. A Tanács elnöke a megalakulásakor a CÖF elnöke lett, a kormány melletti tüntetésekről jól ismert, a Békemenetet is szervező Csizmadia László.
A szóban forgó törvénymódosító javaslat a Nemzeti Együttműködési Alapot kezelő Tanács, illetve a kollégiumok tagjainak a költségátalányát és költségtérítését is szabályozza. Eszerint a költségátalány havi összege a legkisebb munkabér fele lehet, - ez jelenleg a minimálbér bruttó összege 138.000 forint, nettó 91.770 forint -, a költségtérítés pedig nem haladhatja meg annak kétharmadát.
Újdonság az is, hogy a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletet alkosson a nem költségvetési pénzekkel kapcsolatos kollégiumi döntési eljárási szabályokról, azaz a pénzosztási döntésekről. Szintén rendelettel szabályozhatná a kormány a Nemzeti Együttműködési Alap kezelő szervének „a jogutódlása esetén felmerülő, átadás-átvételi eljárását” is. Hogy ez a rendszer átalakítását jelenti-e, egyelőre nem tudni. A javaslat pontosítja a határon túli civil szervezetek definícióját is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fent tárgyalt módosítóból az nem látszik, hogy a kormány a sokat bírált és Brüsszel által is kifogásolt Stop Soros-passzusokat is korrigálná.
