Jurij Afonyin a Russia-1 adásában: A nyugati nyomás ellenére a szocialista Kína tovább bővítette együttműködését hazánkkal
A megbeszélés első témája az APEC Asia-Pacific Economic Cooperation (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozó, amely jelenleg az Egyesült Államokban, San Franciscóban zajlik. A fórumon Hszi Csin-ping kínai elnök és Joseph Biden amerikai elnök találkozik. Ugyanakkor több amerikai kiadvány a Biden-kormányzatban lévő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Biden »kemény tárgyalásokat« tervez a KNK vezetőjével. A média szerint Biden sürgetni fogja a kínai vezetőt, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra, amellyel Kína aktívan együttműködik, annak érdekében, hogy a Hezbollah ne avatkozzon be Izraelnek a Hamász elleni háborújába, valamint egy sor más követelést is megfogalmaz.
Jurij Afonyin elmondta, hogy a Kína, az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció vezetői közötti találkozókon mindig megoldódnak a globális napirend kulcsfontosságú kérdései. Az Egyesült Államok és Oroszország közötti párbeszéd folyamata azonban most Washington hibájából gyakorlatilag megszakadt. Ebben a helyzetben Biden és Hszi Csin-ping találkozó rendkívül fontos. Egyértelmű, hogy a kérdések nagyon széles skáláját fogják megvitatni. De a valóságban az USA nincs olyan helyzetben, hogy keményen beszélhessen Kínával és diktálhassa a feltételeket. Washingtonnak sem erkölcsi alapja, sem valós lehetősége nincs erre.
Az OFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a szocialista Kína a modern világ legnagyobb gazdasága. A kínai gazdaság már most is több mint 20 százalékkal nagyobb, mint az USA gazdasága a vásárlóerő-paritáson számított GDP tekintetében. A kínai gazdaság válságáról szóló minden előrejelzés ellenére ez a gazdaság az IMF legutóbbi előrejelzése szerint 2023 végén több mint 5 százalékos növekedéssel fog zárni. A vezető kapitalista országok egyike sincs ennek a közelében. Az USA és Japán esetében az IMF csak 2% körüli növekedést prognosztizál, Kanada és Franciaország esetében 1% körüli, Olaszország és az Egyesült Királyság esetében 0,5% körüli, Németország GDP-je pedig az év végén csökkenni fog. Ráadásul ilyen szomorú háttér előtt - mondta Jurij Vjacseszlavovics - Berlin megpróbál versenyezni Washingtonnal a kijevi rezsimnek szánt fegyverszállítások mennyiségében is.
A kínai áruktól való függőség csökkentésére tett kísérletek ellenére az Egyesült Államoknak még mindig hatalmas mennyiségű - évente mintegy 700 milliárd dolláros - kereskedelmi forgalma van Kínával. Ráadásul Washington nemcsak Kijevnek, hanem Tel-Avivnak is kénytelen pénzt és fegyvereket szállítani az eszkalálódó izraeli-palesztin konfliktus miatt, ami komolyan korlátozza Amerika képességeit mindkét területen. Általánosságban elmondható, hogy az USA-nak nincs lehetősége arra, hogy erősebb pozícióból tárgyaljon Kínával.
Jurij Afonyin emlékeztetett arra, hogy tavaly a nyugati média ugyanilyen magabiztosan írta: az Egyesült Államok határozottan rákényszeríti Kínát, hogy ne támogassa Oroszországot, Moszkva pedig elszigetelt marad. Mi történt a valóságban? A Kínával folytatott kereskedelmi forgalmunk óriási mértékben megnőtt. Kína helyettesítette a nyugati áruk Oroszországba történő szállításának nagy részét. Az orosz és a kínai haditengerészet közös manővereket tart. Hszi Csin-ping Oroszországba látogat, Putyin Kínába. Országaink soha nem látott számú delegációt cserélnek. Oroszország és Kína stratégiai partnerekké válnak. A következőket kell tudni arról, hogy Washington valóban képes-e bármit is »diktálni« Kínának.
Az OFKP KB első elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra a televíziós spotra, amelyet amerikai újságírók vetítettek a stúdióban San Francisco APEC-csúcstalálkozóra való felkészüléséről. A riportban elhangzott, hogy a csúcstalálkozó előtt a hajléktalanokat, koldusokat, drogfüggőket és szeméthegyeket a lehető legnagyobb mértékben eltávolították a város központi utcáiról. A sztorit készítő újságírók a jelek szerint Trump támogatói közé tartoznak. Ezért egyrészt igyekeztek minél inkább nevetségessé tenni a demokrata Biden-kormánynak az amerikai valóságot »lakkozó« tevékenységét. Másrészt a nevetséges trumpista hagyományt követve, miszerint a demokratákat »baloldaliaknak« és »marxistáknak« nevezik, a sztorit megszólaltató újságíró azt mondta, hogy állítólag a Szovjetunióban is ezt tették az egyik nyugati ország vezetőjének látogatása előtt. Jurij Afonyin szerint, ha ezek az amerikai újságírók jobban ismernék a történelmet, rájöttek volna, hogy Gorbacsov áruló peresztrojkájáig nem voltak hajléktalanok, koldusok, drogosok és szemét a szovjet városok utcáin. Ez a példa mutatja, hogy az amerikaiak évtizedek óta a legképtelenebb szovjetellenes propagandával vannak átitatva. Még a média képviselői is, akiknek tájékozottabbaknak kellene lenniük, mint az egyszerű átlagembernek. Mégis komolyan gondolják, hogy egyszerűen nem létezhet és nem is tud létezni olyan társadalom, amely mentes a tipikus amerikai bajoktól.
A megbeszélés másik témája az ukrajnai konfliktusból - amely nyilvánvalóan Nyugaton kezdődött – való kiútkeresés volt. Korábbi igen magas rangú nyugati funkcionáriusok - Rasmussen volt NATO-főtitkár és Stavridis, a NATO európai egyesített erőinek volt főparancsnoka – szinte szinkronban tettek egy javaslatot: Ukrajnát vegyék fel a NATO-ba azon a területen belül, amelyet jelenleg ténylegesen a kijevi rezsim ellenőriz. Ugyanezt az ötletet szorgalmazta az ismert kijevi propagandista, Olekszij Aresztovics is, aki szerepel az oroszországi terroristák és szélsőségesek listáján, és aki nyilvánvalóan részt fog venni az ukrajnai elnökválasztáson.
Jurij Afonyin kijelentette, hogy ez az elképzelés természetesen nagyon vonzónak tűnhet az ukránok azon része számára, akik még mindig úgy gondolják, hogy a Nyugat felé vezető út jó dolog Ukrajna számára. Ezeknek az ukránoknak a 2013-2014-es Euromajdan idején azt ígérték, hogy hamarosan csatlakoznak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Azóta közel 10 év telt el, és Ukrajna nem csatlakozott sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz. A Nyugat viszont konfliktust provokált Ukrajna és Oroszország között, amelyben ukránok százezrei már nem léteznek többé. Most azonban az ukránoknak felajánlottak egy kiutat ebből a patthelyzetből: gyorsan bekerülhetnek az áhított NATO-ba, ugyanakkor nem halnak meg többé az értelmetlen »húsdarálóban« Tokmak és Artyomovszk közelében. Aztán gyakorlatilag mindenki azonnal elfelejtette az ukrán kivonulás »az 1991-es határokig« jelszavát, amelyet egészen a közelmúltig Kijev szent és megkérdőjelezhetetlen dogmaként kezelt.
Természetesen közvetve ezek a kijelentések úgy hangzanak, mint egy Oroszországnak címzett javaslat: tartsák meg az általuk felszabadított területeket, de engedjék meg Ukrajnának, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Az OFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy Oroszországnak ebben a kérdésben saját népének, valamint Ukrajna népének érdekeiből kell kiindulnia, amelyek valójában ellentmondanak a kijevi náci felső vezetés érdekeinek.
Mi fog történni, ha Oroszország elfogadja ezt a javaslatot? Igen, megmentjük az általunk már felszabadított területen élő embereket attól a szörnyű kilátástól, hogy egy fasiszta államban éljenek. De Oroszország mellett marad a kijevi rezsim, abszolút náci, vadul oroszgyűlölő ideológiával. Hitler cinkosainak kultuszával. Az oroszul beszélő emberek millióinak legbrutálisabb elnyomásával. Ezt a rezsimet pedig felveszik a NATO-ba. Ráadásul, mutatott rá Jurij Vjacseszlavovics, néhány terület, amely ebben az esetben ennek a rezsimnek az ellenőrzése alatt marad - Harkiv, Csernyigov, Szumi régiók - csak mintegy 500 kilométerre vannak Moszkvától. Ukrajna NATO-csatlakozása után ott amerikai katonai bázisok, köztük ballisztikus és hiperszonikus rakétákkal felszerelt bázisok jelenhetnek meg. Ezek repülési ideje Moszkváig mindössze 5 perc lesz.
A tartós béke megteremtéséhez szükség van Ukrajna denazifikációjára és semleges, el nem kötelezett státuszára - mondta az OFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese. Maga az a tény azonban, hogy Nyugaton előterjesztették ezeket a javaslatokat, azt mutatja, hogy teljes mértékben felismerték az ukrán ellentámadás kudarcát és azt, hogy lehetetlen katonai vereséget mérni Oroszországra, és most keresik a kiutat az adott helyzetből.
Jurij Afonyin, a OFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese részt vett a Rosszija-1 televíziós csatorna 60 perc című műsorában.
Az OFKP sajtószolgálata 2023.11.14
Az eredeti, orosz nyelvű tudósítás az alábbi hivatkozáson érhető el:
Fordította: Péter János
