Foto: Zuna TASS
Kommentálja: Konsztantin Szmirnov
Az amerikai hadsereg által őrzött és leállítottnak hitt szíriai olajmezőkön valójában illegálisan szivattyúznak olajat, és azt a feketepiacon értékesítik. Erre a héten derült fény, miután drón-támadás érte az amerikai katonai bázist Al-Omarban.
Ott olyan tűz ütött ki, ami egy aktív kútra jellemző. Szakértők számításokat végeztek, amelyekből kiderült, hogy valószínűleg csak erről a mezőről mintegy 2 milliárd dollár értékű olaj került a feketepiacra. Ezt a pénzt ugyanezen a feketepiacon fegyverek vásárlására lehet fordítani - ezt a verziót Konsztantyin Szmirnov független gazdasági megfigyelő közölte a Szvobodnaja Presszával.
«SzP»: Konsztantyin Szergejevics, a szíriai olaj illegális eladásából származó "fekete pénzt" egyszerűen lenyúlják, vagy olyan Fehér Házi célokra költik, amelyekre az Amerikai Kongresszus nem akar legális pénzt elkülöníteni?
- Úgy gondolom, hogy sok mindent ellopnak, és sokat adnak kenőpénzként az amerikai kormányzat tisztviselőinek, de nem eleget. Jól mondja, valóban az amerikai kormányszerveknek nincs elég pénzük minden katonai igény támogatására.
Most például egyes szenátorok azzal fenyegetőznek, hogy a kongresszus felsőháza blokkolni fogja az Izraelnek és Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. Ezen a számlán van egy "fekete kassza", ahová az illegális üzletekből származó pénz egy része érkezik.
A Közel-Keleten például azt látjuk, hogy a kurdok jól fel vannak fegyverezve, és emiatt Szíria és Irak egy jelentős részét ellenőrzik. Szívesen együttműködnek az USA-val, sőt, segítettek az amerikaiaknak legyőzni az ISIS-t*. De vajon honnan szerzik be a kurdok a fegyvereiket?
Az amerikai parlament hivatalosan nem tud pénzt juttatni nekik, mert Kurdisztán állam valójában csak virtuálisan létezik. A kurdok kikiáltották az államiságot, de még senki sem tárgyalt komolyan erről a témáról. Ennek ellenére a kurdok jó amerikai fegyverekkel rendelkeznek. Nincs kétségem afelől, hogy az amerikaiak által a szíriai területek olajából kapott pénzt, amelyet a kurdok sajátjuknak tekintenek, részben fegyverek formájában kapják vissza. Hogy ezek a petrodollárok a banderistáknak vagy valaki másnak is elegendőek lesznek-e, azt lehetetlen megmondani. Eddig csak egy olajmezőre derült fény, de vajon hány működik?
«SzP»: A szíriai kormány az amerikai invázió óta és a 2022-ig terjedő időszakban az olajlopásból eredő károkat 107 milliárd dollárra becsülte.
- Bashar al-Assad kabinetje a háború miatt elvesztett összes nyereséget kiszámolta, ami nem ugyanaz. Emellett nem tudjuk, milyen áron kereskednek az olajjal a feketepiacon, ezek lehetnek dömpingárak is. Mindenesetre nem valószínű, hogy az USA túl sok fegyvert vesz el a kurdoktól Ukrajna kedvéért. Kurdisztán nem kevésbé fontos Washington számára.
«SzP»: Mit jelentene Oroszország számára Kurdisztán megalakulása, ha ez megvalósulna?
- 1946-ban a kurdok bejelentették egy független szocialista köztársaság létrehozását, és kérték Sztálint, hogy vegye be őket a Szovjetunióba, mivel a területük akkorra elért az azerbajdzsáni határig. Sok kurd még mindig a kommunista eszméket vallja, ismeri a marxizmust és szereti a hazánkat.
Ugyanakkor Sztálin akkoriban nem akart összeveszni más közel-keleti országokkal, mindenekelőtt Iránnal, ahol 1953-ig a szovjetizáció és a demokratikus kormányzás folyamata zajlott. A kurdok pedig igényt tartottak az iráni területek egy részére. De mára a kurdok teljesen az amerikaiak befolyása alá kerültek. Anélkül, hogy ellenségeinkké váltak volna, az ellenségünk barátjává váltak.
«SzP»: Mire költhetik az amerikaiak a fekete olajpiacról származó pénzt a fegyvereken kívül?
- Az illegális olaj mindig elsősorban a fegyverekhez kapcsolódik, akárcsak a kábítószer. Mindkettőből származó pénz előbb-utóbb fegyverekké és lövedékekké válik. Most az ellopott szíriai olajból fegyverek lesznek, elsősorban a kurdok számára, az iráni-iraki háború idején pedig az "Irangate" (vagy "Irán-Kontrák")[1] politikai botrány lett belőle.
Az Iránba irányuló illegális amerikai fegyverszállítások egyenes következménye volt annak, hogy az olajszállító tartályhajók már a háború előtt kezdtek eltűnedezni. Jelentették, hogy elsüllyedtek vagy a lövedékek és aknák okozta károk miatt kiömlött belőlük az üzemanyag.
«SzP»: Ön ragaszkodik ahhoz az elmélethez, hogy a tartályhajókat egyszerűen eltérítették és az olajat ellopták?
- Sok elmélet létezik, de van egy tény. A legális vállalkozások veszteségeket szenvedtek el, és kérték a hatóságok beavatkozását, mert több mint száz alkalommal a rakomány nem jutott el a vevőhöz. Ugyanakkor az Amerikai Kongresszus nem akarta, hogy az USA részt vegyen a konfliktusban, és fegyverembargót rendelt el Irán ellen. A Fehér Ház stábjának egy része viszont úgy döntött, hogy titokban támogatja a vesztésre álló Iránt egészen komoly fegyverekkel: repülőgépekkel és lövedékekkel, illetve azok pótalkatrészeivel.
Mi vezérelte ezeket és másokat? Miért nem védte meg a Kongresszus az üzletemberek érdekét? A kormányzat tisztviselői viszont miért segítették a gyengébbik oldalt: hogy megakadályozzák a hajók elsüllyedését, vagy hogy 8 évvel meghosszabbítsák a háborút? Nehéz most megválaszolni, hogy mik voltak a Kongresszus és mik a kormányzat szándékai, de az olajjal mindenképpen összefügg.
«SzP»: Izraelben is elterjedt az a verzió, hogy Tel-Avivnak nem kis szerepe volt az iráni-iraki háború befejezésében, mivel az izraeli titkosszolgálatok elsőként fedezték fel az USA és Irán közötti fegyverüzletet.
- Igen, de ezzel a változattal párhuzamosan két másik is létezik. Hogy Izrael részt vett a tartálykocsikból ellopott olaj új tartályokba történő átömlesztésében. Továbbá az is, hogy az USA ezzel az olajjal fizetett a Moszadnak azért, hogy hallgasson az iráni fegyverszállításokról. E három verzió közül bármelyik választható, akárcsak a negyedik: valóban léteztek illegális olajszállítások Izraelbe (ez bizonyított), de a szóban forgó olaj nem közel-keleti eredetű volt.
Volt azonban olyan eset is, amikor a háború nem az olaj miatt tört ki, hanem a fekete aranynak köszönhetően hamar véget ért. Az 1973-as eseményekről van szó, amit a zsidók " Végítélet háborújának", az arabok pedig " Októberi háborúnak" neveznek. Ekkor öt arab ország megegyezett és teljesen üzemanyag nélkül hagyta Európát, ráadásul az olaj ára néhány nap alatt négyszeresére emelkedett a világ összes tőzsdéjén, ami a konfliktus sürgős rendezését kényszerítette ki.
Egyébként ezután kezdett el hazánk először olajat szállítani a Nyugatnak, mert 1973-ig csak a szocialista tábor országainak adtunk el olajat. Ezután pedig a Szovjetunióban elkezdődött egy dúsgazdag évtized, amelynek az lett a vége, hogy 1984-re, amikor a Szovjetunió költségvetése már az olajexport 10 százalékát tette ki, és borzasztóan függővé váltunk a szénhidrogénektől, az árak rohamosan zuhanni kezdtek.
Ennek a történetnek a folytatására emlékszünk.
Mihail Zubov, Szvabodnaja Pressza
A tudósítás eredeti, orosz nyelvű szövege az alábbi hivatkozáson található:
Fordította: Péter János
[1] Az Irán-Kontrák vagy Irangate ügy egy politikai-katonai botrány, amely az Egyesült Államokban az 1980-as években a Reagan-kormány második ciklusa alatt robbant ki. Az amerikai szövetségi kormány több magas rangú tisztviselője támogatta az Iránba irányuló fegyverkereskedelmet az országot érintő embargó ellenére. A kormányzat azt remélte, hogy képes lesz az eladásából származó bevételt a fegyverek finanszírozására felhasználni a Nicaraguai kontrák számára, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa kifejezetten tilalmat vezetett be ezen fegyveres csoportok finanszírozására.
Az ügyet azóta titkosították.
