A képen: egy napelem gyártósoron, Csiangszu tartományban, Suqiangban, Kínában. (Fotó: VCG/VCG/TASS)

Hszi Csin-ping egyre közelebb kerül a zöld energia forradalmához. Kína vezetőjét olyan tudósok segítik, akik a legújabb alternatív energetikai technológiákat fejlesztik. Például a rugalmas szilíciumból készült napelemeket. Az ilyen szilíciumelemekből akár ruhákat is lehet készíteni.

Kína energiaforradalma fokozatosan kivonja az ásványi tüzelőanyagokat - a szenet, majd az olajat és a gázt. Kína növekvő gazdaságának igényeit a nap- és szélerőművek fogják kielégíteni.

A kínaiak a szaudiakkal forradalmat terveznek az energetikában

Meghajlíthatók a napelemek? Nemrég még úgy tűnt, hogy nem. A Kínai Tudományos Akadémia tudósai azonban megcsinálták a lehetetlent - sikerült hajlékony szilíciumot »növeszteniük«.
Azt az anyagot, amelyből a napelemek készülnek.

Ehhez tulajdonképpen »újra kellett rakniuk« a szilícium kristályrácsát. Alig néhány hónap alatt a tudósok a laboratóriumban megismételték azt, amit a természet évmilliók alatt alkotott.

Több egyetem és kutatóintézet tudósai - Sanghajból, Pekingből, Nankingból és Csangshából - dolgoztak együtt. A kínaiakhoz csatlakoztak a szaúdi Aramco kőolajkutató, kitermelő és feldolgozó vállalat kutatói is.

Még a szaúdiak is felismerik, hogy az kőolaj korszak feltartóztathatatlanul elmúlik. Ezért új energiatechnológiákat kell létrehozni. A szaúdi vállalatnak még saját kutatóintézete is van Pekingben. Az Aramco évente több mint 100 kutatási projektet finanszíroz világszerte, például a hibrid autók gázüzemanyagai kifejlesztését vagy az üvegházhatást okozó szén-dioxid megkötését.

»Ásványi« forradalom. Titán -  a szilícium helyettesítésére

A Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Mikrorendszerek Intézete 2010-ben hozta létre az Új Energetikai Technológiák Központját. A központ szilíciumalapú napelemek kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. A sanghaji fejlesztések már alkalmazásra is találtak - még sarkvidéki és a Holdon felállítandó állomásokon is alkalmaznák ezeket. Ilyen szélsőséges körülmények között a fény minden egyes részecskéje fontos - be kell fogni és energiává kell alakítani.

Ennek érdekében a kínai mérnökök elkezdtek foglalkozni a rugalmas napelemek létrehozásával.
A laboratóriumban növesztett, 60 mikron vastagságú szilíciumszeleteket úgy lehet összehajtani, mint egy papírlapot, és 360 fokban meghajlítani.

Ez pedig nem egy prototípus. Di Zseng-feng sanghaji professzor szerint hamarosan ipari méretekben is lehet majd hajlékony napelemeket gyártani. Márpedig a tudósoknak nem áll szándékukban megállni.

A világ összes napelemének közel 90%-szilíciumból készül. He Zsu-bin professzor csapata a Déli Tudományos és Technológiai Egyetemen azonban egy forradalmian új típusú napelemet hoz létre, amely a perovszkit^[i] ásványi anyagon alapul. Ez a kalcium-titanát, a Föld egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ásványa. Ezért előállítása sokkal olcsóbb, mint a már ismert szilíciumelemeké.

A napelemek hatásfoka általában kevesebb, mint 20%:, vagyis ennyi napenergiát lehet villamos energiává alakítani. He Zsu-bin professzor ezzel szemben 26%-os hatásfokot ért el, ami példa nélkül állónak bizonyult.

Nem is tűnik olyan nagy különbségnek, ugye? Valójában minden egyes »extra« százalék hatékonyságért a bolygó legjobb elméi küzdenek. A tudósok úgy vélik, hogy néhány éven belül a napelemek képesek lesznek a fény felét, vagy még ennél is többet átalakítani. Ez pedig valóban forradalmi technikai megoldás lenne.

A kínaiak havonta építenek egy Szajano-Suszenszkaja vízerőmű^[ii] teljesítményű energiaforrást.
Ám ez a napból nyeri az energiát.

Állami támogatás nélkül lehetetlen lenne a napenergia fejlesztése Kínában. Amikor Hszi Csin-ping átvette a kormányrudat, azonnal új kedvezményes fogyasztói ártarifát ígért a napelemek fejlesztőinek.

Ennek eredményeként Kína néhány nyugati tartományában a napenergia olcsóbbá vált, mint a hőenergia. Például Csinghaj tartományban^[iii] (amely kínai mércével mérve nem a legsűrűbben lakott terület - mindössze 6 millió lakos) egyes napokon az összes felhasznált energiát megújuló forrásokból állítják elő. És csak a csúcsfogyasztási órákban és napokon, a nap- és szélerőműveken kívül a hőerőműveket »kapcsolják be«.

A naperőműveket építeni kívánók száma pedig meghaladta a kínai kormány legambiciózusabb terveit. Az állami program méretét még csökkenteni is kellett. A kínai pénzügyminisztérium 2020-ban 3 milliárd jüanról 1,5 milliárd jüanra csökkentette a napenergia támogatásának összegét.

Az állami program mértékét azonban később megnövelték: 2021-ben a kormány közel 3,5 milliárd jüant különített el a napenergiára. Ezt a pénzt 14 kínai tartomány között osztották szét, ám egyenlőtlenül. A támogatás oroszlánrészét Belső-Mongólia kapja, amely egy óriási tartomány, ahol a leggyorsabban épülnek nap- és szélerőművek.

A tartományi hatóságok minden új projekthez nyilvános árverésen osztják szét a pénzt - így a korrupciónak vagy elfogultságnak nyoma sem lehet. A vállalatok közvetlen állami támogatásra is jelentkezhetnek (pályáztatás, licitálás nélkül), de akkor a támogatás minimális lesz.

Kína minden évben rekordokat állít fel. Tavaly 87 GW teljesítményt adó naperőművet helyeztek üzembe - ami másfélszer nagyobb teljesítmény leadására képes, mint a COVID időszakos 2021-es évben átadott erőművek összteljesítménye. Gondoljunk csak arra, hogy a kínaiak évente 10 Szajáno-Susenszkoje vízierőművet építenek. Csak víz helyett a napból nyerik az energiát.

Készült 2023.07.03-án

A Szvobodnaja Pressza honlapján megjelent, eredeti orosz nyelvű szöveg az alábbi hivatkozáson érhető el:
Китайские ученые приручают солнце, чтобы отказаться от нефти и газа - Свободная Пресса - Китай. Китай новости. Новости. Новости сегодня. Новости Китая. Новости Китай. Китай новости 12 июня 2023. Китай сегодня. (svpressa.ru)

Fordította: Péter János

^[i] A perovszkit CaTiO3 képletű, tehát kalcium-titanát oxidásvány. Gustav Rose fedezte fel 1839-ben az Urál hegységben, és Lev Alekszejevics Perovszkij (1792–1856) mineralógusról nevezte el.

^[ii] A Szajano-Susenszkojei-vízerőmű (oroszul Сая́но-Шу́шенская гидроэлектроста́нция [Szajano-Susenszkaja gidroelektrosztancija], rövidítve Szajano-Susenszkaja GESZ) Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Jenyiszejen kialakított vízerőmű-rendszer utolsó tagja, Oroszország legnagyobb teljesítményű vízerőműve. 10 darab 640 MW-os generátorával a 6400 MW összteljesítményű erőmű átlag 23,5 milliárd kWh villamosenergiát képes termelni évente.

^[iii] Qinghai, magyar átírásban Csinghaj a Tibeti-fennsík északkeleti részén helyezkedik el. A Sárga-folyó a tartomány középső részén ered, míg a Jangce és a Mekong forrása a délnyugati részén található. Qinghai átlagos tengerszint feletti magassága 3000 m.