Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első elnökhelyettese, J.V. Afonyin részt vett az Rosszia-1 TV-csatorna »60 perc« című műsorában.

A program első témája Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólalása volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Jurij Afonyin megjegyezte, hogy Oroszország és a nyugati imperializmus jelenlegi konfrontációjának frontvonala többek között az ENSZ-en keresztül vezet. A Lavrov vezette orosz delegációnak sikerült sikeres diplomáciai offenzívát folytatnia. Az orosz külügyminiszter egy olyan gondolathoz kanyarodott, amely egyre nagyobb támogatottságot élvez a bolygón. Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsa átalakításának gondolata - hogy a Tanácsba vegyenek be néhány nagy és gazdaságilag fejlett ázsiai, afrikai és latin-amerikai államot. Lényegében arról van szó, hogy a Biztonsági Tanács összetételét összhangba hozzuk a mai világ realitásaival. Hiszen India, Brazília és Indonézia például nemcsak népességben, hanem gazdasági potenciálban is lényegesen nagyobb, mint a Biztonsági Tanács olyan állandó tagjai, mint Nagy-Britannia és Franciaország. A Tanácsnak meg kell szűnnie a nyugati nézőpont által uralt platformnak lenni - mondta Jurij Vjacseszlavovics Afonyin.

A Kommunista Párt Központi Bizottságának első elnökhelyettese felhívta a figyelmet Lavrov beszédének legfontosabb tézisére is: senki sem adott engedélyt a Nyugatnak arra, hogy az egész emberiség nevében beszéljen. Ez nyilvánvaló dolognak tűnik - mondta Jurij Afonyin -, de sokan még mindig nem értik meg, többek között Oroszországban sem.

Jurij Vjacseszlavovics hangsúlyozta, hogy a Nyugat az emberiségnek csak az egyhetede. Az egész kollektív Nyugat kisebb népességű, mint Kína egyedül, vagy India egyedül, vagy Afrika egyedül. Ennek ellenére, amikor egy orosz liberális azt mondja, hogy »az egész világ«, akkor valójában csak a Nyugatra gondol. Csak a Nyugat helyzete, csak a Nyugat értékei tűnnek fontosnak számára. És az emberiség 85%-át valójában figyelmen kívül hagyja. Hogy ezt hangsúlyozzák, liberálisaink nagyon gyakran használják az »egész civilizált világ« kifejezést is. Természetesen az ő szemszögükből ez a »civilizált világ« csak a Nyugatra korlátozódik, míg az emberiség többi része állítólag »civilizálatlan«. Ugyanakkor Kína, India és Perzsia olyan ősi civilizációk, amelyek nagy előnyt jelentenének Európa ősi civilizációi előtt - tette hozzá az OFKP KB első elnökhelyettese. Ma Kína az USA mellett a világ két vezető országának egyike, ami jól látható például az űrkutatásban vagy a kínai diákok és iskolások által különböző tudományterületeken megnyert olimpiák számában is.

Jurij Afonyin szerint ez a nyugat-centrikus ideológia alapvetően gyarmati ideológia. Amikor a Nyugat számos ázsiai és afrikai országot gyarmatként birtokolt, ott is voltak olyan értelmiségiek, akik igazolták az európaiak gyarmati uralmát, azzal érvelve, hogy ez így van rendjén. A gyarmati függőség, úgy vélték, normális a mi elmaradott országunk számára, mert az európai gyarmatosítók hozták el nekünk a fejlődést. Az orosz liberálisok, miután Oroszországban helyreállt a kapitalizmus, az országunk nyugati gyarmatosítóinak segítőiként működtek. Üdvözölték mind a nyugati irányítású reformokat, amelyek hatalmas károkat okoztak az országnak, mind a nyugati tőke terjeszkedését az orosz gazdaságban.

Valójában, Jurij Vjacseszlavovics kijelentette, hogy ellentétben a liberális mantrákkal, miszerint »tanulni kell a Nyugattól«, a 20. század nagy részében hazánk volt az, amely az egész emberiség számára a jövő felé vezető utat egyengette. Mi voltunk azok, akik megalkottunk és felajánlottunk a világnak egy valóban működő szocialista modellt, amely az egész emberiségnek kiutat ígér a kapitalizmus zsákutcájából. És nem véletlen, hogy a Szovjetunió volt az, amely döntő mértékben hozzájárult a fasizmus legyőzéséhez, fellőtte az első műholdat, az első embert az űrbe, megépítette az első atomerőművet, az első nukleáris jégtörőt és így tovább. Mi építettük ki korszakunk legfejlettebb társadalmi rendszerét, és a nyugati államoknak tanulniuk kellett tőlünk, ki kellett alakítaniuk a társadalmi garanciák rendszerét saját országaikban, hogy elkerüljék a forradalmat.

Az OFKP KB első elnökhelyettese kijelentette, hogy az orosz külügyminiszter világos és egyértelmű megfogalmazása szerepet játszott abban, hogy hazánk megszabadult a nyugat-központúság gyarmati ideológiájától.

Jurij Vjacseszlavovics rámutatott a Minszkben több mint 50 ország képviselőinek részvételével megtartott Nemzetközi Antifasiszta Fórum rendkívüli ideológiai jelentőségére is.

A program másik témája Lu Sa-je, Kína franciaországi nagykövetének kijelentése volt, miszerint a Szovjetuniótól elszakadt államok létezésének nincs szilárd alapja a nemzetközi jogban. A balti államok most különösen érzékenyen reagálnak a kínai diplomata szavaira. »Mi a Szovjetunió által jogtalanul megszállt államok vagyunk« - hangoztatják a balti politikusok és tisztviselők.

Jurij Afonyin azt javasolta, hogy emlékezzünk vissza arra, hogyan jöttek létre a balti államok.
Az első világháború alatt Németország megszállta a Baltikumot, amely az Orosz Birodalom része volt. A német megszállók jövedelmezőnek találták, hogy itt bábkormányokat hozzanak létre. Németország aztán elveszíti a háborút, és ezek a berlini kormányok az antant imperialista hatalmainak védnöksége alá kerültek. Az antant támogatásával a balti államok háborút indítanak Szovjet-Oroszország ellen. Az 1920-as évek elején a szovjetek békeszerződést kötnek velük, de továbbra is hevesen szovjetellenesek maradnak. Az 1930-as években mindhárom balti állam olyan rezsimeket hoz létre, amelyeket aligha lehet másként jellemezni, mint fasiszta diktatúra: nincs demokrácia, minden másként gondolkodó, mindenekelőtt a kommunisták brutális üldözése.
1940-ben a szovjet csapatok bevonulnak a Baltikumba. Finnországgal ellentétben, amely ellen a Szovjetuniónak harcolnia kellett, sem Észtország, sem Lettország, sem Litvánia nem tudott gyakorlatilag semmilyen ellenállást tanúsítani. Ez világosan mutatja, hogy a balti népek valójában mennyire támogatták ezeket a rezsimeket: senki sem akart értük harcolni. Választásokat tartottak. Észtország, Lettország és Litvánia legfelsőbb tanácsa, amelyet a nép választott, úgy döntött, hogy csatlakozik a Szovjetunióhoz. Mi volt ebben olyan törvénytelen?

Ezután Jurij Vjacseszlavovics konstatálta, hogy a balti köztársaságok a Szovjetunió részeként több mint 40 éve sikeresen fejlődtek. Minden gazdasági és demográfiai mutató ezt igazolja. Az elmúlt 30 évben a balti államok függetlenek voltak. És milyen eredményeket értek el? Hatalmas demográfiai veszteségeik vannak. Lettország például 1990 óta népességének 30%-át veszítette el. Ez a népességfogyás rekordja, amelyhez fogható nincs az egész bolygón. A lettek, litvánok, észtek kihalnak vagy szétszóródnak a világban, mert a fiatalok nagy részének egyszerűen nincs munkája a hazájában. Ha ezt a tendenciát a jövőre vetítenénk ki, akkor ez azt jelentené, hogy alig néhány száz év múlva a balti népek egyszerűen nem is létezhetnek. A globális kapitalizmus teljesen fel fogja őket számolni. Az is jellemző, hogy a Baltikumban ismét antidemokratikus náci rezsimek alakultak ki.
A nemzetközi normákkal ellentétben ezek a rezsimek nyíltan diszkriminálják lakosságuk orosz ajkú részét, de még mindig veszik a bátorságot és a Szovjetunióra hivatkoznak, holott országaik történelmének legjobb időszaka az volt, amikor a Szovjetunió részei voltak.

Jurij Afonyin kitért arra is, hogy mi az oka annak, hogy ma a kínaiak láthatólag negatívan viszonyulnak a posztszovjet államokhoz, amelyek a Szovjetunióban a szeparatista mozgalmak győzelme nyomán jöttek létre. Megjegyezte, hogy a szocialista Kína alaposan tanulmányozta a Szovjetunió pusztulásának történetét. Ezen kérdésekkel egész akadémiai intézetek foglalkoznak. Meghívták az SZKP KB Politikai Bizottságának volt tagjait és a parlamenti képviselőit, hogy mondják el erről a véleményüket.

Gondoljunk csak bele: ha a kínaiak tanulmányozták az átalakulás, vagyis a peresztrojka történetét, hogy az ő országukban soha ne fordulhasson elő, akkor mit gondolnak a Szovjetuniót tönkretevő szeparatistákról? Valamint azokról az államokról mi a véleményük, amelyeket ezek a szeparatisták hoztak létre? Természetesen a véleményük nagyon negatív. Lu Sa-je tulajdonképpen lerántotta a leplet a mai Kína ezen államokról alkotott képéről.

Végezetül az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első elnökhelyettese azt mondta: Oroszország és a szocialista Kína most a világ politikai átszervezésére törekszik, olyan világot teremtve, amelyben a Nyugat többé nem diktálhat senkinek. Moszkva és Peking ezen irányvonala egyre több támogatót szerez a nemzetközi színtéren.

Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első elnökhelyettese, J.V. Afonyin részt vett az Rosszia-1 TV-csatorna »60 perc« című műsorában.

Az OFKP Sajtószolgálata – 2023.04.28.

Az OFKP honlapján közzétett cikk eredeti, orosz nyelvű szövege, az alábbi hivatkozáson érhető el:

Afonyin 23-05-02.docx - Microsoft Word Online (live.com)

Fordította Péter János