Oroszország nem látja értelmét annak, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal a stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződésről (START), hacsak Washington nem változtatja meg alapvetően a Moszkvával szembeni irányvonalát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ezt szerdán, március 22-én mondta, pontosítva, hogy nemcsak az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásról van szó, hanem azokról az „ellenséges lépésekről” is, amelyeket Oroszországgal szemben „gyakorlatilag minden területen” tesznek. Tekintettel arra, hogy az USA valószínűleg nem fog eleget tenni Oroszország ultimátumának, a jelek szerint már temetni lehet az utolsó kétoldalú fegyverzetellenőrzési szerződést.

Szerdán a Valdaj Nemzetközi Vitaklub adott otthont a »START nélküli világ: mi lesz ezután?« című rendezvénynek. A Fjodor Lukjanov, a Valdaj Vita Klub tudományos kutatási igazgatója által moderált beszélgetés címe pontosan tükrözte a lényeget: Mindhárom orosz résztvevő - Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, Dmitrij Trenyin professzor, a Felsőfokú Közgazdasági Főiskola és az IMEMO Akadémiai Kutató Intézet vezető kutatója, valamint Jevgenyij Buzsinszkij tartalékos altábornagy, a PIR Központ (a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrehozott nem kormányzati kutató központ - a fordító) igazgatótanácsának elnöke - előadásai valahogy azt sugallták, hogy a kulcsfontosságú amerikai-orosz biztonsági egyezményt valószínűleg nem fogják újjáéleszteni.

„Az USA romboló és ellenséges cselekedeteivel kapcsolatos halmozódó körülmények miatt a START-szerződés felfüggesztéséről szóló döntés (Oroszország részvételének felfüggesztéséről - Kommerszant) kényszerű és szinte elkerülhetetlen lépés volt” - mondta Szergej Rjabkov. Szerinte „az Egyesült Államok teljesen példátlan mértékű ellenséges magatartása, az ukrajnai konfliktus féktelen eszkalálódásának iránya, az Oroszország elleni totális és egyre kifinomultabb hibrid háború” „alapjaiban változtatta meg” Moszkva számára „az egész biztonsági környezetet”.

„2022-ben az USA-val való konfrontációnk összecsapássá vált” - jegyezte meg Dmitrij Trenyin, utalva arra, hogy ez most hosszú távra szól.

A fegyverzetellenőrzési szerződések - az ő szavaival élve - »a békeidők jelenségei«. Ugyanezen a véleményen volt Jevgenyij Buzsinszkij is, aki szerint Oroszország és az Egyesült Államok most »egy lépésre« van a háborútól, ami nem lehet másként, minthogy befolyásolja a stratégiai stabilitás terén fennálló kapcsolataikat.

Emlékezzünk arra, hogy február végén Oroszország felfüggesztette a START-szerződésben való részvételt, a döntést két okkal magyarázták: azzal, hogy az USA lényegesen megszegte a szerződést, és hogy a körülmények drasztikusan megváltoztak 2010 óta, amikor a szerződést megtárgyalták.

 A START-szerződés felfüggesztése a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország nem engedi többé, hogy az amerikai ellenőrök vizsgálják katonai létesítményeit, nem járult hozzá a szerződéssel foglalkozó kétoldalú konzultatív bizottság ülésein való részvételhez, és nem küld az USA-nak adatokat stratégiai nukleáris erőinek állapotáról. Oroszország ugyanakkor kijelentette, hogy továbbra is hajlandó betartani a START-szerződésben előírt mennyiségi korlátozásokat, valamint továbbra is előzetesen értesíti az Egyesült Államokat interkontinentális ballisztikus rakétái és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétái indításáról.

Mit jelent Oroszország részvételének felfüggesztése egy kulcsfontosságú az USA-val kötött kétoldalú szerződésben

Az Egyesült Államok végrehajthatatlannak tartja Oroszország döntését a START-szerződésben való részvétel felfüggesztéséről, ragaszkodva ahhoz, hogy továbbra is kötik a szerződésben vállalt kötelezettségei. A múlt héten az USA külügyminisztériuma külön nyilatkozatot adott ki a START-ról, amelyben orosz ellenőröket hívott az Egyesült Államokba, valamint kétoldalú konzultatív bizottság mielőbbi összehívására és az adatcsere folytatására szólított fel. Emellett Washington kijelentette, hogy kész megvitatni Moszkva START alapján fennálló követeléseit, valamint a START 2026 utáni új megállapodásokkal való felváltásának lehetőségét (lásd Kommerszant, március 17.).

Szergej Rjabkov azonban ma világossá tette, hogy az orosz fél már nem érdekelt ebben.

»Az amerikaiak úgy tesznek, mintha elég könnyű lenne kezelni az orosz aggodalmakat, amelyek évek óta fennállnak azzal kapcsolatban, hogy nem megfelelő módon vontak ki jelentős számú stratégiai támadófegyvert - több mint 100 egységet - a szerződéses előirányzatokban vállaltakhoz képest. Ha ez ilyen egyszerű, mi akadályozta meg őket abban, hogy ezt korábban megtegyék? Miért nem tudtuk évek óta elérni Washingtont ebben a konkrét kérdésben?« - jelentette ki. És hozzátette:  »Most nagyon kényelmes számukra, hogy a nyilvánosság elé tárják azokat az értelmezéseket, hogy Oroszország, bocsánat, becsapta az ajtót, amikor még lehetett volna tárgyalni. Nem, kedves amerikai kollégák, már korábban meg kellett volna állapodnunk, most már nem lehetséges.«

Balról jobbra: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, Dmitrij Trenyin, az IMEMO RAS vezető kutatója, Robert Legvold, a Columbia Egyetem politikatudományi professzora (a képernyőn) és Jevgenyij Buzsinszkij tartalékos altábornagy, a hadtudományok doktora.
Fotó: Dmitrij Lebegyev, Kommerszant

Emlékeztetőül: Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy mintegy száz tengeralattjáró és nehézbombázó ballisztikus rakétaindítót alakított át oly módon, hogy lehetetlen ellenőrizni és megerősíteni a szerződésből való kilépésük ellentételezését. Ezt a problémát azonban a felek már évek óta vitatják, és létezése nem akadályozta meg Moszkvát abban, hogy 2021 februárjában beleegyezzen a szerződés ötéves meghosszabbításába. Sőt, a téma megvitatása során a felek előálltak olyan lehetséges megoldásokkal, amelyekkel Moszkva aggályait el lehet fogadni (igaz, csak a tengeralattjárókra vonatkozóan), de ezeket az ellenőrzések hiánya miatt a gyakorlatban még nem tudták kipróbálni. Washington most azt javasolja, hogy térjenek vissza erre a témára, és rendezzék a felújítással kapcsolatos nézeteltéréseket, azonban Szergej Rjabkovnak a Kommerszant kérdésére a Valdaj ülésen adott válaszából ítélve ez Moszkva számára már másodlagos kérdés.

A „Kommerszant” megkérdezte a miniszterhelyettest, hogy van-e még értelme annak, hogy az USA kompromisszumos megoldásokat javasoljon Oroszországnak a szerződéssel kapcsolatos aggályaira, vagy az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások nélkül Oroszország nem tér vissza a szerződés végrehajtásához.

„Ennek (a START keretében Moszkva felé tett lehetséges lépéseknek, amelyeket Washington javasolhat.- Kommerszant) egyáltalán nincs politikai értelme, valójában semmilyen gyakorlati célja nem lehet” - válaszolta Szergej Rjabkov. Szerinte Oroszországnak és az Egyesült Államoknak most »egyszerűen nincsenek érintkezési pontjai« ebben a témában.

„Nem hiszem, hogy most van értelme az USA-val a START-ról tárgyalni” - folytatta a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a szerződésben, a külügyminisztérium még formálisan sem tud foglalkozni a korábban megvitatott kérdésekkel. „Ez a föderációs törvény megsértése lenne részünkről” - magyarázta.

A genfi konferencián nem mindenki hallgatta és fogadta meg az orosz küldöttség előadását.

Szergej Rjabkov azonban világossá tette, hogy Oroszország feltétele a START-szerződéshez való visszatéréshez nem csupán Washington Ukrajnával kapcsolatos politikájának megváltoztatása.
„A szerződés érdemi részének megvitatásához való visszatérés feltétele, hogy megváltozzon az USA Oroszországgal szembeni ellenséges irányvonala. Ez pedig szélesebb körű, mint »megegyezni Ukrajnáról«„ - mondta.

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint „Ukrajna és ami ott történik, az Washington eszkalációs, oroszellenes kurzusának legkirívóbb megnyilvánulása napjainkban”. „De ez az állam gyakorlatilag minden téren ellenséges akciókat hajt végre ellenünk: az árplafonoktól és más, a világgazdasági kapcsolatok rendszerét romboló intézkedésektől kezdve a saját dominanciájának mindenben való biztosítása érdekében, egészen az IKT-környezetben  (Információs-Kommunikációs Technikai környzetben)  folytatott, államilag támogatott ellenséges tevékenységekig” - folytatta Rjabkov, aki felszólította az USA-t, hogy „térjen észhez, rázza fel magát, dobja le a szemellenzőt és vegye észre a valóságot olyannak, amilyen.

Az USA viszont a START-ról szóló legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem lát összefüggést a szerződés és az ukrajnai konfliktus között.

„Az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség határozott válasza Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélküli inváziójára nem mentesíti Oroszországot a START-szerződésből eredő jogi kötelezettségeinek teljesítése iránti felelőssége alól. Az, hogy Oroszország nem tartja be a START-szerződést, és bejelentette, hogy felfüggeszti az abban való részvételét, nem akadályozza meg az Egyesült Államokat abban, hogy továbbra is teljes mértékben támogassa Ukrajnát. Ennek semmi köze a szerződés céljához vagy ahhoz, hogy Oroszország képes-e részt venni a szerződésben” - közölte az USA külügyminisztériuma az ügyben. Ebből a megjegyzésből világosan kiderül, hogy az USA nem szándékozik felülvizsgálni az Ukrajnával kapcsolatos irányvonalát és engedményeket tenni Oroszországnak - még egy olyan helyzetben sem, amikor a kulcsfontosságú fegyverzetellenőrzési szerződés összeomolhat.

A Valdaj találkozó vitaest szervezői helyesen tették, amikor az ülést »Egy világ START nélkül« címet adták. A »Mi lesz ezután?« kérdésre a résztvevők nem adtak egyértelmű választ.

Szerző: Jelena Csernyenko

A teljes, orosz nyelvű szöveg a Kommerszant honlapján az alábbi hivatkozáson található:

Ничто не вечно под войной – Газета Коммерсантъ № 49 (7494) от 23.03.2023 (kommersant.ru)

Fordította Péter János