Január 24-én, kedden, az Állami Duma plenáris ülésének kezdete előtt az OFKP frakciója sajtótájékoztatót tartott. A média képviselőit G. Zjuganov, az OFKP KB elnöke köszöntötte.

- Jó napot mindenkinek!

 Tegnap az Elnökség ülésén összegeztük az elmúlt év tevékenységét, a Szovjetunió megalakulásának 100. évfordulójának megünneplését, és jóváhagytuk a következő időszakra vonatkozó munkatervünket, amely magában foglalja az elnökválasztási kampányt is. Három fő feladatot határoztunk meg egyértelműen. Az első számú feladat az, hogy biztosítsuk a győzelmet az Ukrajnában hatalomra jutott nácik, banderisták és fasiszták felett. Mindent megteszünk, hogy kivezessük az országot a rendszerszintű, mély válságból, fejlesztési programot és költségvetést, tizenkét törvényt és a népi vállalkozásokkal kapcsolatos egyedülálló tapasztalatainkat javasolva. Részt veszünk a Baloldali Hazafias Unió választási kampányában, amely már az Állami Duma képviselő választás idején úgy döntött, hogy együtt indulunk a választásokon.

Az első és legfontosabb esemény azonban az idén az Orosz Föderáció Kommunista Pártja megalakulásának 30. Évfordulója, valamit a sztálingrádi csata 80. évfordulójának megünneplése lesz.

Szeretném nyíltan kimondani, hogy az Oroszországi Kommunista Párt 1990 júniusában alakult az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság Kommunista Pártja néven. Azért tartottuk a kongresszust a Kreml-palotában, mert megértettük, hogy Gorbacsov, Jelcin, Jakovlev és Sevardnadze egy bűnöző, áruló csapat volt, amely elárulta az országot és a szocializmus eszméit, szisztematikusan és fokozatosan rombolta azt, jól tudva, hogy sok minden az egységen alapul, elsősorban az SZKP-ban. Azt a pártot, amely a szocialista eszméket hirdette és hirdeti ma is, a pártot, amely biztosította az ország győzelmét és újjászületését.

A SZKP nélkül az ország nem létezhetett volna, ez volt az ország fő támasza. Ezért ultimátumot adtunk Gorbacsovnak és csapatának, pártot alapítottunk, és mindent megtettünk, hogy megállítsuk a bűnös összeomlasztást, amelyet a NATO és az amerikaiak már végrehajtottak a mi területeinken az »ötödik hadoszlop« és az árulók segítségével.

A Szovjetunió 100. évfordulójának szentelt könyv egyik fejezetének címe: “A Júdás kísértése”. Részletesen elmondja, hogyan történt, ki készítette elő, milyen anyagokat készítettek elő, ki ellenkezett, mit mondott Gorbacsov, mit tett Jelcin. Vannak részletek az amerikai kongresszushoz intézett beszédéből, amikor a kongresszusi képviselők tizenhatszor felugrottak, és megtapsolták ezt a kegyetlen, szörnyű árulást. Mindannak elárulását, ami szent volt a történelmünkben, a győztes apáknak és nagyapáknak, valamint a dolgozó emberek fő eszméinek, az igazságosságnak, a barátságnak és a gyermekek meg az unokák boldog életének elárulását.

Úgy gondoljuk, hogy pártunk 30. évfordulójának előkészületei számos nagyon fontos tevékenységet foglalnak magukban. Először is, elküldtük az anyagot az ország összes vezetőjének. Remélem, hogy az elnök és a Biztonsági Tanács tagjai, a kabinet miniszterei és kormányzói, valamint a törvényhozók figyelmesen elolvassák vagy megnézik. Az Állami Dumában ülő kollégáinknak is elküldtük.

Miért ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az anyagot alaposan tanulmányozzák? Először is azért, mert a háború, amelyet az amerikaiak, az angolszászok és a NATO-tagországok indítottak ellenünk, azokból az eseményekből, abból az átkozott bűnből, abból a szörnyű és borzalmas árulásból, abból az erőszakból fakad, amelyet az emberekkel szemben követtek el, amikor hazánk polgárait az angolszászok zászlaja alatt, az ő piacaik érdekében, az ő katonai kalandjaik révén, az információs hadviselésükkel hajtottak végre.

Úgy vélem, hogy ez egy elévülhetetlen bűncselekmény. Ezt ki kell vizsgálni. Az ünnepi rendezvényeken pedig részletesen el fogjuk magyarázni, hogy ki tette ezt, hogyan történt, és hogyan sikerült megvédenünk a szocializmus és a kommunizmus eszméit.

Az első napoktól kezdve a legkeményebb üldözésnek voltunk kitéve. Senki sem tett semmit, még kevésbé a Gorbacsov kamarilla, hogy programunk a médiában megjelenhessen. A Politbüro kétszer is tárgyalt róla, és az “Ige a néphez” és az “Építész a romoknál” című beszédeim után (az “Ige a néphez” címűt pedig hazánk tizenkét legtehetségesebb és legbátrabb polgára támogatta) mindent megpróbáltak, hogy pártunkat szétverjék.

Ezt a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottságának (GKCsP oroszul- a fordító) uralma után tették. Valójában ekkor árulták el az SZKP-t. A GKCsP kikiáltása és a magát a Forosz foglyának feltüntető
(a jaltai Forosz kormánydülőben 1991 augusztus 19-21 időszakban történt Gorbacsov fogvatartására célozott Zjugánov - a fordító megjegyzése) Gorbacsov visszatérése utáni harmadik napon Jelcin Gorbacsov jelenlétében aláírta a pártunkat felfüggesztő rendeletet. 1991. november 6-án, a november 7-i nagy ünnep előestéjén betiltotta a pártunkat. Mindenkit kihallgattak, átkutattak, és mindenkit, aki megpróbált ellenállni, üldöztek.

Ennek ellenére a Legfelsőbb Szovjet, a Felsőház, negyvenhárom képviselője hivatalosan aláírta az Alkotmánybírósághoz benyújtott fellebbezést, és közel egy évig igyekeztünk helyreállítani szervezetünket. Tiszteletet kell adnunk Zorkinnak, sikerült megmutatnia akaraterejét és jellemét, és olyan döntést hozott, amely lehetővé tette, hogy alulról, az elsődleges ágakból helyreállítsuk a pártunkat. Három hónap alatt megcsináltuk. Idén február 14-én lesz pontosan harminc éve, hogy a kongresszuson ez a történelmi döntés megszületett.

Ha lett volna legalább egy-két évünk, megakadályozhattuk volna, hogy Jelcin szétverje a szovjet hatalmat és tönkretegye országunkat. Ezt azonnal érezték.  Már február 23-án a Gorkij utcában megvertek minket, május 1-jén és 9-én pedig Gagarinszk városában vertek meg minket, mindenkit megmotoztak, és minden információs és propagandacsatornát blokkoltak. A parlamenti lövöldözés után azonnali parancsot adtak a feloszlatásunkra és mindenki letartóztatására és a büntetőeljárás megindítására.

Azonban az amerikai tanácsadók azt mondták: "Hát, hogyan, a Kommunista Pártot a bíróságok visszaállították és most meg újra feloszlatták a pártot? Elkészítettünk nektek egy alkotmányt, új választásokat készítettünk elő. Nem lehet már mást tenni, mint engedjük szabadon őket egy héttel az aláírásgyűjtés előtt (nem kevesebb kétszázezer aláírást kell összegyűjteniük), ez nem fog nekik sikerülni. És ez azt jelzi majd mindenki számára, hogy az emberek nem bíznak bennük.”

Egy hét alatt több mint félmillió aláírást gyűjtöttünk össze. Résztvettünk a választásokan, annak ellenére, hogy a lövöldözés után azok teljesen igazságtalanok véresek, mocskosak, aljasak voltak. Mi azonban kihasználtuk a lehetőséget, hogy elmondjuk az embereknek az igazságot az egész förtelmes csapatról, amelyet a részeges, korrupt Jelcin maga köré gyűjtött: a tolvaj Csubajsz félék, a csalók és tehetetlen alakok, mint Gaidar és a banda többi tagja, akik nyolcvanezer vállalkozást húztak le a lefolyón, eladva azokat a valós értékük kevesebb mint három százalékáért. Az ország bérek, támogatások, nyugdíjak és egész iparágak nélkül maradt. Tizenöt repülőgépgyárat elkótyvetyéltek, amelyek másfélezer repülőgépet gyártottak évente. Sokukat még mindig nem állítottuk helyre.

Akkoriban az Állami Duma emelvényéről azt mondtuk, hogy van egy programunk, van egy erős csapatunk. Ezzel nem voltak elégedettek. Mindent megtettek azért, hogy az 1996-os választásokat teljesen a tolvaj banda elvárásai szerint bonyolítsák le. Az ország kettészakadt. A Csendes-Dontól a Csendes-óceánig az emberek rám szavaztak, míg Jelcin mögött a nagyvárosok, a fiatalok, az ipari és nyersanyagkitermelő központok álltak. Az ország a polgárháború szélén állt, lehetséges lett volna háborút szervezni Észak és Dél között, és elveszíteni az országot.

Ebbe nem mentünk bele. Megmentettük az országot egy újabb nagy harctól, de elmentünk a kormányzóválasztásra. Közel negyven tehetséges embert támogattunk: Kondratyenkót Kubánban, Sztarodubcevet Tulában, Szumint az Urálban és még sokakat. Sikerült megfékezniük azt a részeges tolvajbandát, és alulról megteremtettük az ország újjáészületésének alapjait. Ez volt az Oroszországi Kommunista Párt egy újabb hőstette. Abszolút megfontoltan és erős akarattal, azt hiszem.

Mindent megtettünk, hogy megmentsük az országot a fizetésképtelenség után, amikor Csubajsz és a kamarilla, valamint Jelcin az egész pénzügyet tönkretette. Meggyőztük Primakov-Maszljukov-Gerascsenkót, hogy alakítsanak balközép kormányt, és kidolgoztunk egy új költségvetést és egy programot. Egy hordó olaj akkor 12-14 dollárba került; szeptemberben nem volt pénz a nyugdíjak és ösztöndíjak kifizetésére. Segítettünk tehát az országot talpra állítani. Akkoriban kétszáz állami vállalatot hoztunk létre, ezek ma a legjobbak. Az iparág egy év alatt 24%-kal nőtt. A valós gazdasággal foglalkoztunk.

Jelcin nem örült ennek, és újabb akciót szervezett Primakov eltávolítására. Ezt az ország és a kreatív csapat elleni abszolút bűncselekménynek tartom.

Aztán felelősségre vontuk. Ám Zsirinovszkij és Javlinszkij megmentette őt. Tizenhat szavazat hiányzott ahhoz, hogy a Dumában az egész politikáját teljes mértékben bűncselekménynek nyilvánítsák. Zsirinovszkij pártjától (Oroszországi Liberális Demokrata Párt - a fordító) csak egyedül Guszev képviselő szavazott, hozott nekünk öt szavazólapot, azt mondta: "Meg fognak szabadulni tőlem, leszámolnak velem". Ezeket a szavazólapokat mi adtuk le helyette. Minden szavazólapért 20 ezer dollárt adtak, ha elvetted, és nem szavaztál. A mi pártunkból és a baloldali-hazafias erőkből egyetlen egy sem tört meg, egyetlen egy sem hajlott meg. Mindegyikünk szavazott: kiikszeltük: bűnös, bűnöző. Nyolc frakcióvezető szavazott. Meg lehet nézni itt vannak ezek a dokumentumok. Viszont mindet nyilvánosan megsemmisítették, csak a "Hűség" című könyvemben maradtak meg. Az összes beszédet, kezdve Iljuhinnal és Filimonovval, akik kihirdették az ítéletet ennek a véres rendszernek a bűneiről.

Putyin érkezésével segítettünk neki a fő elképzelések megvalósításában: az államiság, az igazságosság megerősítése, a gazdaság fejlesztése terén. És mindezt őszintén és nemesen tettük. Úgy gondoljuk, hogy Putyin sokat tett az államiság megerősítéséért, a terrorizmus elleni küzdelemért. Viszont úgy gondoljuk, hogy tízszer annyit lehetett volna tenni az új technológiák fejlesztésében, nem engedni hatalomra a szerdjukovékat, a livanovokat, a furszenkovékat, mindazokat, akik veszélyeztették az ország biztonságát és oktatását.

Ma már egyetértés van. Az elnök egyenesen azt mondta, hogy a kapitalizmus zsákutcába jutott, hogy ez a rendszer nem észszerű. Ám most új életet kell felépítenünk. Ez pedig elképzelhetetlen az igazságosság, a barátság és a hazaszeretet nélkül. A balra fordulás tehát elkerülhetetlen. A kommunista párt helyreállítása 30. évfordulójának megünneplésére való felkészülés pedig elvi kérdés számunkra és az egész ország számára. Meghívjuk Önöket, hogy vegyenek részt ezeken az eseményeken.

Itt a Dumában február 6-9 között kiállítás nyílik az alkotói munkánkról. Országszerte egységes pártértekezlet lesz, és 14-én megnyitjuk azt mindazok részvételével, akik egy egységes, szovjet országban éltek, minden barátunkkal a bolygó minden tájáról, Pekingtől Havannáig. Felkérjük Önöket, hogy fedjék fel, mutassák meg, mondják el. 17-én pedig az Oszlopok Csarnokában lesz egy beszámoló minden barátunkról, akiket segítettünk, akiket létrehoztunk: úttörők, komszomol szervezetek, építőbrigádok, népi vállalatok, népi kormányzók, alkotó csapataink, a nőmozgalom és a Tudományos Akadémia. Remélem, hogy kedvezően fogják értékelni ezt a becsületes, méltó munkánkat.

Oroszország nem fog kijutni ebből a zsákutcából új irányba fordulás, igazságosság és a népek közötti barátság, a megújult szocializmus nélkül. Ezt már mindenki megértette. Ezért kell segítenünk, támogatnunk és megvalósítanunk programjainkat. Ezek őszinték, lelkiismeretesek és kreatívak, nagy történelmi mélységgel és perspektívával.

 Gratulálunk az Orosz Föderáció Kommunista Pártja 30. évfordulójához!

Az eredeti orosz nyelvű beszéd szövege az OFKP honlapján, az alábbi hivatkozáson található:

Г.А. Зюганов: Без поворота к новому курсу Россия не выйдет из тупика (kprf.ru)

Без поворота к новому курсу Россия не выйдет из тупика