Global Research 2022. augusztus 10.
Ukrajna megszállása már több mint öt hónapja tart, és az ellenségeskedések még jó ideig folytatódhatnak. Katonai szempontból még bizonytalan a kimenetel, de az már most világos, hogy kik a konfliktus nagy nyertesei és vesztesei.
A nyertesek
A fegyvergyártók számára ez a háború maga az égi áldás. A NATO utasítására az európai országok az elkövetkező években több százmilliárddal növelik fegyverkezési erőfeszítéseiket.
A NATO-n kívül pedig Közép-Európában is új fegyverkezési versenyre számíthatunk, gondoljunk csak a fehéroroszországi atomfegyverek telepítésével való fenyegetésre.
Az Északi-sarkvidéken ugyanez fenyeget Finnország és Svédország NATO-belépésével.
Az úgynevezett "Globális NATO" létrehozására irányuló törekvés szintén egy veszélyes és új fegyverkezési versenyhez vezethet Ázsiában.
A militarizáció és az új háborús fenyegetések a védelmi vállalatok részvényeinek árfolyamát az USA-ban az egekbe lökik.
Ugyanez vonatkozik a nagy fosszilis tüzelőanyag-vállalkozásokra is. A gáz- és kőolajárak látványos emelkedése 350 százalékkal növelte ezek profitját.
A harmadik nagy nyertes a NATO. A Szovjetunió bukása után a szövetség létjogosultsága megszűnt, sőt Trump alatt a szövetséget agyhalottnak nyilvánították. Ma a katonai szövetség él és virul. Európában két taggal bővül, és a hadműveleti harcoló csapatok létszámát növelik az eddigi 40 000 katonáról 300 000 katonára.
Ázsiában, valamint más kontinenseken is készülnek a bővítésre, akár új partnerségeki, akár a meglévő katonai jelenlét növelése révénii.
Az elmúlt negyedszázadban a NATO háborúkat vívott Jugoszlávia, Afganisztán, Irak, Líbia és Szíria ellen, amelyek közel egymillió halálos áldozatot követeltekiii. Egy élénk és kibővített szövetséggel még sok katonai kalandozásra kerülhet sor.
A negyedik győztes egyértelműen az Egyesült Államok. Huszonöt évvel ezelőtt Zbigniew Brzezinski, több amerikai elnök vezető tanácsadója azt írta, hogy az USA számára az eurázsiai kontinens ellenőrzése alapvető fontosságú a hegemónia fenntartásához: az Európa, Oroszország és Kína közötti szoros együttműködést mindenáron el kell kerülni. Szavai szerint: "A birodalmi geostratégia három nagy parancsa: megakadályozni az összejátszást és fenntartani a biztonsági függőséget a vazallusok között, a behódoltakat engedékenynek és védettnek kell megtartani, továbbá meg kell akadályozni, hogy a barbárok szövetkezzenek." iv
Az elmúlt évtizedben egyre szorosabb gazdasági kapcsolatok alakultak ki Európa, Kína és Oroszország között. Ez a háború megfordítja ezt a tendenciát. Például Európa orosz gáztól való függősége gyorsan csökken, főként az USA-ból származó gáz javára. A szankciók szinte minden más gazdasági kapcsolatot elvágtak Oroszország és Európa között.
De ezzel a háborúval Kína is célkeresztbe került. Mike Pompeo, a CIA volt igazgatója és Trump külügyminisztere ezt világosan meg is mondta: "Meg kell akadályoznunk egy pán-eurázsiai kolosszus kialakulását, amely magában foglalja Oroszországot, de Kína vezetésével" – fakadt ki Pompeo. "Ehhez meg kell erősítenünk a NATO-t, és úgy látjuk, hogy semmi sem akadályozza Finnország és Svédország belépését ebbe a szervezetbe".
Ebben az összefüggésben kell értelmezni Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminiszterének közelmúltbeli beszédét. Ő egy "gazdasági NATO" létrehozására szólít fel. Egy ilyen gazdasági tömb nagyrészt elzárná Kínát és Oroszországot a nyugati gazdaságoktól. Ez lehetetlenné tenné az eurázsiai kontinens integrációját, lehetővé téve az USA számára, hogy továbbra is gyakorolja hegemóniáját.
A vesztesek
Mindenekelőtt az egész ukrán lakosságot súlyosan érintette ez az invázió: több ezer halott és sebesült civil, több tízezer halott és sebesült katona, valamint több millió menekülő állampolgár. Az ország infrastruktúrájának nagy része megsemmisült, a termés több mint a felére csökkent, és az ország a teljes csőd felé tart.
A hadiállapot miatt a demokratikus jogok súlyosan sérültek. Tizenegy politikai pártot betiltottak, és az ENSZ szerint "újságírókat vettek célba, kínoztak, elraboltak, megtámadtak és megöltek, vagy megtagadták tőlük a biztonságos átutazást".
A munkavállalók szenvednek: a nulla órás munkaszerződéseket legalizálják, és a munkaerő 70 százaléka nem részesül munkahelyi védelemben.
Az orosz lakosság is súlyosan szenved. Több tízezer orosz katona vesztette életét, és rengetegen sebesültek meg. Az orosz nép szenved a nyugati szankcióktól és a fokozott otthoni elnyomástól.
Ez a háború már több tízezer emberéletet követelte Ukrajnában, de ez a konfliktus milliók életét is tönkreteheti a harctértől távol. A háború ugyanis különösen nagy kárt okoz a globális élelmezési rendszernek, amelyet a kovid-19, az éghajlatváltozás és a magas energiaárak máris súlyosan meggyengítettek.
Szerencsére megállapodás született az ukrán kikötőkből történő gabonaexport újraindításáról. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy az élelmiszerárak időközben meredeken emelkedjenek, és így egyre több ember számára váljanak megfizethetetlennév. A World Food Program (WFP) szerint 45 országban összesen 50 millió ember van az éhínség szélén, és az ENSZ szerint ez a konfliktus idén további 13 millió embernek okozhat súlyos alultápláltságot.
A másik nagy vesztes Európa és lakossága.
Willy Claes, a NATO korábbi főtitkára szerint ez lényegében egy háború az USA és Oroszország között, ahol Európa a mellékszereplővi. Bár a háború az európai kontinensen zajlik, nem az Európai Unió, hanem az USA által irányított NATO adja meg az alaphangot. Az európaiak tétlenül szemlélik a történéseket.
De ami még rosszabb, az Oroszország elleni szankciókkal Európa egyszerűen lábon lövi magát. Jelentős gázhiány fenyeget a tél előtt. Ez nem csak sok szenvedést fog okozni, de növeli a gazdasági recesszió valószínűségét is.
Nem csak a szűkösség a probléma. A benzinárak a tavalyi évhez képest csaknem megtízszereződtek. Az egekbe szökő inflációval együtt ez a lakosság nagy részét is elszegényíti. Eközben Oroszországban a fenomenális gázáraknak köszönhetően feltöltődik a kincstár és erősödik a rubel.
A nem nyugati országok nagy része körében Európa sokat veszített a presztízséből e háború miatt. Ezek az országok nem értik, hogy az Unió hogyan adhatja át szinte teljesen szuverenitását és táncolhat az USA és Nagy-Britannia háborús uszításainak hangjára.
A másik nagy vesztes a világ stabilitása. A Szovjetunió bukása után átmenetileg egy egypólusú világba kerültünk, amelyet teljes mértékben az USA ural. Kína és más feltörekvő országok felemelkedésével úgy tűnt, hogy egy többpólusú világ felé haladunk.
Ez pozitív fejlemény volt, de a háború és az azt övező háborúskodás által felbuzdulva úgy tűnik, hogy most a világ két táborra szakadása felé tartunk: egy Nyugat által uralt blokk a világ többi részével szembenvii. Nagyon kérdéses, hogy ez sikerül-e, hiszen a világ országainak csak egynegyede hajlandó arra, hogy támogassa az Oroszország elleni szankciókat, de ez enyhén szólva is negatív fejlemény.viii
A fegyveres konfliktus áldozata a bolygó is. Egy fegyveres konfliktusban az ökológiai károk mindig óriásiak. Ebben a háborúban sincs ez másképp. A heves bombázások miatt jelentős hatások érik a városi és vidéki környezetet. Ennek eredményeként Ukrajnát és a környező régiót generációkon át mérgező örökség terhelheti, amint azt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) és partnerszervezeteinek előzetes tanulmánya kimutatta.
Ez a háború azonban a globális felmelegedés elleni sürgős fellépést is veszélyezteti. Ezt a konfliktust ki lehetett volna használni arra, hogy felgyorsítsuk a nagy energetikai átállást. Ebből nem lesz semmi, épp ellenkezőleg. Új gáztüzelésű erőművek épülnek, sőt, a széntüzelésű erőműveket újraindítják.ix Ahelyett, hogy csökkentenénk a CO2-kibocsátást, sajnos újabb rekordot állítunk fel e téren.
Minden háborúban az első áldozat az igazság. Soha nem volt ez annyira nyilvánvaló, mint ebben a konfliktusban. A főáramú média szinte egyöntetűen a NATO vízióját terjeszti. A békemozgalom vagy egyes akadémikusok eltérő véleményét alig hallhatjuk. Mint mindig, a kivételek megerősítik a szabályt.
Az, ahogyan a főáramú média az elmúlt hónapokban a NATO és az USA által követelt irányvonalat követte, időnként fájdalmas volt. A háború előtt Ukrajnát "Európa legkorruptabb országaként" mutatták be. Ma az ország a liberális eszmék megtestesítője. A konfliktus előtt a neonácikkal volt probléma. Utána ezeket a csoportokat hősöknek állították be. És így tovább.
Békeidőben a főáramű média néha hibázik, de háború idején teljesen megkeverik a dolgokat. Ez csak azt mutatja, hogy miért olyan fontos az alternatív média.
Széles frontra van szükség
Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobbak lesznek az ukránok, az oroszok, a déli éhezők és a dolgozó emberek veszteségei.
Annál nagyobb a kár a bolygó, a világbéke és a megbízható újságírás számára is.
A békemozgalom, a harmadik világ, a munkásmozgalom és a környezetvédő mozgalmak széles körű összefogására van szükség, hogy megállítsuk ezt a háborús őrületet.
Fordította: Kleinheincz Ferenc
i Ez főként Ázsiában az úgynevezett Négyes (Ausztrália, India, Japán és az USA közötti partnerség), továbbá az AUKUS (Ausztrália, az Egyesült Királyság és az USA közötti biztonsági paktum) és az úgynevezett "Öt Szem" (Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, az Egyesült Királyság és az USA hírszerzésein alapuló együttműködése).
ii Szó van például egy új amerikai katonai bázis létesítéséről Zambiában. Továbbá az európai határokon kívül a NATO-partnerek a következők: Kolumbia, Ausztrália, Irak, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Mongólia és Pakisztán.
iii Szíriában a NATO logisztikai támogatást nyújtott a szélsőséges muszlim harcosoknak azzal a céllal, hogy megdöntsék Aszad elnök hatalmát. Ma a NATO Törökországot támogatja, amely megszállja az ország egy részét.
iv Brzezinski Z., The Grand Chessboard: American Primacy and Its Geostrategic Imperatives (A Nagy Sakktábla: Amerika elsőbbsége és geostratégiai szükségszerűségei), New York 1997, 40. old.
v Az egy évvel ezelőttihez képest a gabona ára 27,6 százalékkal emelkedett, az élelmiszerek átlagára pedig 23,1 százalékkal. Forrás: FAO (ENSZ).
vi Willy Claes a belga televízió De Afspraak című műsorában, május 24-én: "Ha szabad egy kicsit merészebben fogalmaznom, akkor most Oroszország és Amerika közötti konfrontációról van szó. Minden tiszteletem és szimpátiám az ukránok iránt. És egyébként Európa nem játszik szerepet."
vii A G7-ek az Új Selyemút, az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) versenytársát próbálják kialakítani. Miközben Putyin Afrikába utazik, Macron is a kontinensre siet, hogy biztosítsa vagy bővítse a nyugati befolyási övezetet. Latin-Amerikában Biden a Build Back Better World (B3W) kezdeményezéssel próbál szembeszállni Kína befolyásával. És így tovább.
viii Az Economist Intelligence Unit szerint az ukrajnai háborút illetően a világ lakosságának kétharmada semleges vagy oroszbarát országokban él.
ix Németország, Ausztria és Hollandia újraindítja a leállított széntüzelésű erőműveket, vagy enyhíti a termelési korlátozásokat.
