A pekingi kiadású Global Times szerkesztőinek bevezető megjegyzése

A börtönökben raboskodó rabok munkaügyi kizsákmányolásnak, a gyermekmunkásként dolgozó kiskorúak bántalmazásnak vannak kitéve, az emberkereskedelem továbbra is burjánzik. Ma, több mint 150 évvel a rabszolgaság eltörlése után az Egyesült Államokban ezek az említett problémák még mindig léteznek. Egyes amerikai politikusok pedig most azon agyalnak, hogy kitalálják a kínai Hszincsiang régió „kényszermunkájáról” szóló „szomorú narratívát” – de ez az ezerszer ismételt hazugság attól még hazugság marad. Az Egyesült Államokat, az önjelölt „emberi jogok védelmezőjét” és a „szabadság világítótornyát” kellene inkább felelősségre vonni a kényszermunka alkalmazásáért, mivel az amerikai földön történő tragédiák egyértelműen bizonyítják, hogy az USA semmibe veszi az alapvető emberi jogokat és brutálisan kizsákmányolja saját országa munkaerejét is.

A Global Times egy olyan sorozatot tesz közzé, amelyben feltárja az USA, egy igazi „modern rabszolgatartó birodalom” négy bűntettét. Az alábbi cikk a sorozat második része.

Hosszú munkaidő, alultápláltság, verések. Többségünk talán emlékszik még a Twist Olivérben, Charles Dickens klasszikus regényében leírt borzalmakra, amely a 19. századi Londonban a gyárakban és gazdaságokban a gyermekekkel szembeni visszaéléseket tárta fel. A mai világban, ahol a legtöbb gyermek biztonságban él, oktatásban részesül és gondtalan gyermekkorát élvezi, sokan azt feltételezik, hogy a gyermekmunka szörnyűségei már régen eltűntek a bolygóról. Kevesen gondolnák, hogy még mindig félmillió gyermek dolgozik az amerikai farmokon.

Figyelemre méltó, hogy ez nem csak a „szegény országokban” jelent problémát. A World Vision International 2021-es jelentése szerint mintegy 93 millió gyermekmunkás, vagyis a gyermekmunkát végzők 58 százaléka él a közepes jövedelmű országokban, és 1,6 millió gyermekmunkás él a magas jövedelmű országokban.

A magas jövedelmű országok közül az Egyesült Államokat, amely az emberi jogok jelképeként hirdeti magát, nemcsak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, hanem a hazai gyermekjogi csoportok is bírálták, amiért egyedüliként nem hajlandó ratifikálni az ENSZ gyermekjogi egyezményét.

Sok amerikai talán még soha nem hallott az egyezményről, és talán azt sem tudja, hogy az élelmiszerébe a bele valókat a mai USA-ban élő mintegy 500 000 gyermekmunkás egyike takaríthatta be.

És a megdöbbentő statisztika folytatódik.

Az elmúlt öt évben 100 000 embert hurcoltak be kényszermunkásként és zsákmányoltak ki az Egyesült Államokban. Legtöbbjüket szó szerint eladták „izzasztóüzemeknek” vagy háztartási munkásnak. A kizsákmányoltak között félmillió gyermekmunkás van, sokan 10 év alattiak, akik akár heti 72 órát is dolgoznak. Az Egyesült Államokban körülbelül 240-325 000 nőt és gyermeket tartanak szexuális rabszolgasorban, és a gyermekek átlagosan csak hét évvel élik túl a kort, amikor az emberkereskedelem hálójába kerültek.

Kínai szakértők megjegyezték, hogy e statisztikák mögött valódi emberi tragédiák, széttört családok és valódi emberek állnak, akiknek alapvető jogait megsértették. Az emberi jogok úgynevezett világítótornya nem világít rá saját sötét történelmére, és emberi jogi eszköztára soha nem irányult saját társadalmi nyomorúságára.

Az Egyesült Államoknak szembe kell néznie saját súlyos gyermekmunka-problémáival, és inkább előbb, mint utóbb reagálnia kell a nemzetközi közösség aggodalmaira. Ellenkező esetben az ország csak súlyosbítja a gyermekmunka emberi jogi tragédiáját világszerte.

Modern Twist Olivérek

Minden évben hétvégén és a nyári szünetben gyerekek ezrei kelnek fel hajnalban, hogy buszokra üljenek. Úti céljuk nem a nyári tábor vagy az iskola, hanem a munkahely. Reggel 6-kor érkeznek a farmra, és este 8-kor indulnak haza, napi 10-12 órát dolgozva. Ők gyermekmunkások az amerikai dohányfarmokon.

A rabszolgakereskedelemhez és a faji megkülönböztetéshez hasonlóan a gyermekmunka az Egyesült Államokban is több mint egy évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza, amikor gyermekmunkásokat alkalmaztak és zsákmányoltak ki, hogy bányaaknákban, dohányfarmokon és textilgyárakban dolgozzanak. A kérdés ma is megoldatlan maradt.

A gyermekmunkát formálisan 1938-ban szüntették meg az Egyesült Államokban, amikor a Kongresszus elfogadta a Fair Labor Standards Act-et, amely 16 éves kor alatt korlátozta a legtöbb gyermekmunkát, a veszélyes munkát pedig 18 év felettiekre korlátozta. Ezek a rendelkezések azonban nem vonatkoznak a mezőgazdasági munkákra, nagyrészt az agrártársadalmon alapuló múltból fennmaradt, elavult kivételek miatt.

Ennek eredményeképpen a gyermekmunka borzalmai még mindig valóságosak a mezőgazdaság egyes területein. A világ elszegényedett országaihoz képest nincs különbség abban, hogy az Egyesült Államokban a gyerekeknek megengedik, sőt kényszerítik őket, hogy veszélyes, megerőltető munkát végezzenek, hogy eltartsák magukat és családjukat. Ez a munka olyan vegyi anyagoknak teszi ki őket, amelyek egész életük során hatással lesznek az egészségükre, és olyan környezetnek, amely korlátozza lehetőségeiket, és a szegénység és kizsákmányolás ördögi körét hozza létre.

Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma által gyűjtött és az Association of Farmwoker Opportunity Programs (AFOP, a mezőgazdasági termelők esélyteremtő programjainak szövetsége) által közzétett adatokon alapuló becslések szerint az USA-ban 1971 óta a migráns és idénymunkások jogaiért küzdő AFOP szerint körülbelül 500 000 gyermek mezőgazdasági munkás dolgozik az országban.

Sokan közülük már 8 éves korukban elkezdenek dolgozni, és kimerítő, 72 órás (napi több mint 10 órás) munkaheteken mennek keresztül - közölte a szövetség.

2021 októberében a munkaerőhiánnyal szembesülve az amerikai Wisconsin szenátusa törvényjavaslatot terjesztett elő a 16 év alatti tizenévesek megengedett munkanapjának meghosszabbításáról, amely úgy olvasható, mint a Twist Olivér folytatása. A médiajelentések szerint a 332. számú szenátusi törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a 14 vagy 15 éves munkavállalók 21:30-ig dolgozhassanak az iskolai nap előtt, és 23 óráig, ha másnap nincs iskola.

A gyermekek számára a farmok a legveszélyesebb munkahelyek az Egyesült Államokban. A szövetségi kormány elszámoltatási hivatalának (Federal Government Accountability Office) 2018 novemberében közzétett jelentése riasztó eredményekről számolt be. A kutatók megállapították, hogy az Egyesült Államokban 2003 és 2016 között 237 gyermek halt meg farmokon végzett munka közben. Ez annak ellenére történik, hogy a farmokon a gyermekmunkások kevesebb mint 6 százaléka dolgozik, ami rávilágít a gyenge törvények és szabályozások pusztító következményeire, amelyek nem védik megfelelően a gyermekmunkásokat a farmokon.

Az AFOP arra is rámutatott, hogy a mezőgazdaság az USA legveszélyesebb foglalkozása a farmon dolgozó fiatalok számára, a növényvédő szerek pedig növelik a fejlődési rendellenességek kockázatát a farmon dolgozó gyermekeknél.

„A gyermekek nagyobb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a peszticideknek való kitettség miatt, mint a felnőttek. A peszticideket számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, többek között asztmával, bőrgyulladással, tanulási zavarokkal, leukémiával, agydaganatokkal és bizonyos gyermekkori rákos megbetegedésekkel. Számos tényező járul hozzá ehhez a veszélyeztetettséghez. Lehet, hogy a gyerekekre úgy gondolunk, mint „kis felnőttekre”, de valójában a szervezetük nincs teljesen felkészülve a mérgező vegyi anyagok kezelésére” - olvasható az AFOP közleményében.

Zhu Ying, a kínai Délnyugati Politikai és Jogi Egyetem (Southwest University of Political Science and Law) emberi jogi professzora rámutatott, hogy az iparágak közül különösen aggasztó a gyermekmunka elterjedtsége a dohányiparban.

„A dohányipar munkaerő-igényes iparág, amely számos munkaerőt igényel. Mivel a dohányiparban a modern gépek használatának költsége sokkal magasabb, mint a munkaerőé, a költségek csökkentése érdekében a gyermekmunka alkalmazása hagyománnyá vált” - mondta Zhu.

Ráadásul a dohányipar sok városban szürke zóna, ahol a helyi vállalatok illegális bevándorlás útján találnának munkaerőt, ami a gyermekmunka elburjánzásához vezetett, mondta Zhu.

A probléma az amerikai osztálytársadalomban gyökeredzik

Platformján az AFOP évente művészeti és esszépályázatot hirdet, hogy bemutassa a mezőgazdaságban dolgozó gyerekek szívmelengető és lenyűgöző történeteit. A Global Times riportereit megérintették a gyerekek által beküldött képek és szavak - a remény és a küzdelem szavai, amelyek az Egyesült Államok legkirekesztettebb népességétől származnak.

„Azt hiszem, az emberek azt hiszik, hogy az élelmiszer egy gépből vagy valamiből származik. Nem igazán tudják, hogy az étel valójában tőlünk származik” - olvasható a 16 éves Edgar mezőgazdasági munkás által hagyott üzenetben.

„Egy mezőgazdasági munkáscsalád tagjának lenni valahogyan azt jelenti, hogy megtanulsz küzdeni, de soha nem veszed észre, mert a küzdelmed valójában a te normális helyzeted, egy olyan normális helyzet, ami mindenki más számára nem normális” - írja Emily WA.

Az AFOP az USA nyugati, keleti és középső részén három különböző régióból származó a mezőgazdaságban dolgozó gyermekek körében végzett speciális felméréséből kiderült, hogy e gyermekek 75 százaléka 15 év alatti, 49 százalékuk nő, míg 51 százalékuk férfi. A megkérdezett gyerekek mintegy 95 százaléka 5-6 éves kora között kezdett el a földeken dolgozni, és 78 százalékuk azt mondta, hogy jobban szeret iskolába járni, mint a földeken dolgozni.

A mezőgazdasági munkásgyerekek történeteit osztotta meg az AFOP, olyan történeteket, mint Joelé, aki hosszú napokat dolgozik a tűző napon, fejfájástól szenved, és türelmetlenül várja, hogy hazamehessen. Iker 7 éves, már 5 éves kora óta dolgozik, és csak azt kívánja, bárcsak közelebb lenne a mosdó. A 16 éves Jharexy hagymát szüretel, hogy segítsen a szüleinek benzint venni és kifizetni a számlákat. Távol áll a rózsás ideáltól, miszerint a gyerekek készségeket tanulnak és jó munkamorálra tesznek szert. Joel, Iker, Jharexy és sokan mások a végsőkig dolgoznak, csak hogy családjukat a szegénységtől távol tartsák, és ezzel saját rövid és hosszú távú egészségüket is kockára teszik.

A gyermekmunka azonban az Egyesült Államokban szinte láthatatlan, és nagyon kevesen igyekeznek korrigálni a helyzetet. Ez azért van, mert sokaknak érdeke, hogy a gyermekmunka rejtve maradjon. Ez a munkaadók érdeke, mivel ez nyomja le a felnőtt mezőgazdasági munkások bérét, s ez a fogyasztók érdeke, mert ez tartja alacsonyan az élelmiszerárakat, és ez a szülők érdeke, mert „sok segítséggel könnyen megy a munka”. Miközben a gyerekmunka árnyékban marad, akkor a valóságban ők cipelik vállukon az alacsony bérek, az alacsony költségek és a kimagasló fizetések terheit - mondta az AFOP.

He Zhipeng, a Jilin Egyetem jogi karának nemzetközi jogi professzora a Global Timesnak elmondta, hogy az Egyesült Államokban számos törvény és gyakorlat eltér a gyermek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseitől, ami miatt az amerikai kormány attól tart, hogy a nemzetközi közösség részéről nagyobb nyomással és elítéléssel kell szembenéznie, ha csatlakozik az egyezményhez, hogy megváltoztassa a hazai törvényeket.

„Az Egyesült Államok azért nem csatlakozott az egyezményhez, mert az ország arrogánsan úgy gondolja, hogy a gyermekjogi garanciákra vonatkozó normái magasabbak, mint az egyezményé. De a mélyben az alapvető ok az ország ’makacs betegsége’, az osztályok, az etnikumok és a foglalkozások erős megosztottsága” - mondta Zhu.

Az Egyesült Államokban számos hiányosság és probléma van az emberi jogok terén. Az üres szabadság önelégült hangoztatása mellett az ország kormányzása és az emberi jogok terén a fejlődés valójában hiányos - mondta.

A szakértő megjegyezte, hogy a munkaerőhiány nem ok arra, hogy az emberi társadalom alapvető erkölcsi és értékrendjét megsértsék. Ha rendben van, hogy a munkaerőhiány miatt gyermekmunkásokat alkalmaznak, akkor rendben van az is, hogy külföldön rabszolgákat rabolnak el, és otthon visszavetik őket a rabszolgaságba? - kérdezte.

Danny Haiphong, független amerikai újságíró és a Friends of Socialist China társszerkesztője úgy vélte, hogy az USA ugyanabból az okból utasítja el az egyezményt, mint amiért szinte minden nemzetközi egyezményt és szerződést elutasít: hegemonizmusból.

„Az USA nem hisz abban, hogy egy önmagán kívüli keretrendszer szabályozza vagy irányítsa. Ebben a konkrét esetben az egyezmény elutasítása a nagyhatalmú agrárvállalatok érdekeit is szolgálja, amelyek a gyermekmunkát kihasználva extraprofitot halmoznak fel. Az elszámoltathatóság elutasításával a monopóliumok megnyugodhatnak, hogy a belpolitika őket szolgálja, és kiskapukat biztosít a gyermekmunka problémájának további fennmaradásához” - mondta Haiphong a Global Timesnak.

Haiphong szerint saját imperializmusa nyilvánul meg abban, hogy az Egyesült Államok Kínát a kényszermunka miatt próbálja meg megbüntetni.

Június 12-e, a gyermekmunka elleni világnap előtt a kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian hangsúlyozta, hogy az amerikai gyermekmunkások nyomorúsága csak a jéghegy csúcsa az USA által elkövetett rendszeres emberi jogi jogsértések között. Az USA-nak nyíltan szembe kell néznie a gyermekmunkások jogainak megsértésével, és komolyan kell foglalkoznia vele, a lehető leghamarabb ratifikálnia kell az ENSZ gyermekjogi egyezményét, és megfelelően meg kell védenie az amerikai gyermekek törvényes jogait és érdekeit.

Megjelent a pekingi kiadású Global Times 2022. július–i, angol nyelvű számában: https://www.globaltimes.cn/page/202207/1269544.shtml

Fordította: Kleinheincz Ferenc

(Európa "leggazdagabb, legdemokratikusabb államai sem mentesek a gyermekmunkàtól - dokumentumfilmek tanuskodnak a pl. nagy-britanniai, olaszországi gyermekek - olykor kényszerű - kizsákmányolásáról (hajnali újságkihordás, boltokban besegítés, farmok kiszolgàlàsa, bébiőrzés, stb - Balmix szerk.)