Balról jobbra: Antti Kaikkonen (védelmi miniszter, Finnország) JensStoltenberg NATO-főtitkárral és Peter Hultqvist- tel(védelmi miniszter, Svédország). Forrás: flickr
Az Ukrajna elleni februári orosz támadást követően Finnország és Svédország is úgy döntött, hogy NATO-tagságért folyamodik. Addig mindkét ország ellenezte a NATO-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy évtizedek óta szorosan együttműködtek a NATO-val. Ami a baloldalt illeti, Finnországban a változás drasztikusabb volt. Finnország legfőbb radikális baloldali pártja, a balközép Zöldek kormányának részét képező Vasemmistoliitto (Baloldali Szövetség) megosztott a NATO-tagság kérdésében. Májusban 16 képviselője közül kilenc a NATO-csatlakozás mellett szavazott, míg hat ellene (egy személy hiányzott).
Svédországban viszont a Vänsterpartiet (Német Baloldal) hű maradt a NATO-ellenességéhez.
Szintén májusban a párttanácsa és a Baloldali Szövetség parlamenti frakciójának együttes ülése egyértelmű szavazással (52:10 ellenében, egy üres szavazat) úgy döntött, hogy a NATO-tagsági kérelem már nem indokolja a kormányból való kilépést. A 2019-es kormányalakításkor a NATO-ra való nemet mondás volt a Baloldali Szövetség részvételének egyik fő feltétele, bár a párt a kormánykoalíciós megállapodásban elfogadta a NATO-opciót, azaz a tagság kérelmezésének lehetőségét, ha szükségesnek ítélik.
A finn baloldali szövetség a NATO felé fordul
Az ukrajnai háborúval a biztonságról alkotott nézetek megváltoztak Finnországban, ahol korábban nagyon valószínűtlennek tartották a háború veszélyét. A közvélemény-kutatások szerint a NATO-tagság hosszú távú támogatottsága soha nem volt 30% fölött, többnyire 22% és 25% között mozgott. 2020-ban a Baloldali Szövetség szavazóinak 86%-a ellenezte Finnország NATO-tagságát, de 2021 őszére ez az arány 67%-ra csökkent.
A háború kitörése után a NATO-hoz való hozzáállás gyökeresen megváltozott. 2022 tavaszán a NATO-tagság támogatottsága a február végi 50%-ról 75%-ra emelkedett (májusban és júniusban). A Baloldali Szövetség szavazói körében a NATO-tagság támogatottsága a márciusi 40% körüli értékről májusra legalább 47%-ra emelkedett (a felméréstől függően). Ugyanebben a hónapban a Baloldali Szövetség szavazóinak 69%-a értékelte nagyon vagy inkább pozitívan a NATO-val való katonai együttműködést, és a Baloldali Párt szavazóinak nem kevesebb, mint 97%-a értékelte pozitívan az EU-val való katonai együttműködést.
Bár ez a véleményváltozás gyors volt, a NATO-tagság támogatottsága a vártnál alacsonyabb. Egy 2022 januárjában végzett közvélemény-kutatás szerint a Baloldali Szövetség szavazóinak fele (49%) egyetértett (teljesen vagy részben) azzal, hogy elfogadná Finnország NATO-tagság iránti kérelmét, ha Oroszország nyílt háborút indítana Ukrajna ellen. Ez az arány csak kevéssel maradt el a teljes népesség átlagától (60 %).
A csatlakozás mellett szavazó baloldali szövetségi képviselők többnyire fiatalabbak voltak, mint azok, akik ellene szavaztak - nemek, régiók vagy egyéb tényezők szerinti további különbségtétel nélkül. A pártvezetés nagyrészt elfogadta a NATO-tagságot, és a vezető képviselők is igennel szavaztak.
A baloldali szövetség parlamenti képviselői a NATO-ra vonatkozó pozitív döntésük bejelentésekor általában azt mondták, hogy a döntés nehéz volt. A NATO-tagság nem ideális, de a megváltozott biztonsági helyzet miatt szükséges lépés. A NATO-támogatók fő érve az volt, hogy Finnországnak a kevésbé súlyos alternatívát kellett választania.
Hanna Sarkkinen szociális és egészségügyi miniszter például azt mondta[1]: "Szeretném hinni, hogy egy másik világ lehetséges, de a megoldásokat a való világban kell megtalálni, és ezek a megoldások nem mindig ideálisak".
Hanna Sarkkinen (VAS) szociális és egészségügyi miniszter beszédet mond a Parlament plenáris ülésén Helsinkiben 2022. április 26-án. Fotó: Lehtikuva/VesaMoilanen
Jussi Saramo, a párt korábbi alelnöke pedig "politikai realizmusnak"[2] nevezte a NATO-tagságra adott pozitív szavazatot.
Június 12-i pártkonferenciáján a Baloldali Szövetség úgy döntött, hogy megváltoztatja NATO-álláspontját, és új, 2022-2025 közötti időszakra szóló célprogramot fogadott el. Ez kimondja, hogy a párt elfogadja a NATO-tagságot mint valóságot, és úgy véli, hogy az csökkenteni fogja a Finnországot fenyegető biztonsági veszélyeket. Az ellentervezet, amely a szavazatok 25%-át kapta, azt mondta, hogy Finnországnak semlegesnek kell maradnia, és nem csatlakozhat semmilyen katonai szövetséghez, valamint, hogy a NATO-tagság nem javítaná Finnország biztonságát.
A párton belüli források szerint a tagok egy kisebb része már bejelentette kilépését: körülbelül a fele azért, mert a párt feladta korábbi NATO-ellenes álláspontját, a másik fele pedig azért, mert pozitívabb hozzáállást szeretne a NATO-tagsághoz.
Finnországban mostanra minden nagy és közepes párt elfogadta a NATO-tagságot, csak a kis szélsőjobboldali pártok és a Finn Kommunista Párt ellenzi azt továbbra is. A Finn Kommunista Párt az Ukrajnába irányuló fegyverexportot is ellenzi.
A Svéd Baloldal kitart álláspontja mellett
Az ukrajnai háború a Svéd Baloldali Pártban is (Vänsterpartiet)[3] belső megosztottságot okozott. Bár a párt feladta az Ukrajnába irányuló fegyverexport ellenzését, sem maga a párt, sem szavazóinak többsége nem változtatta meg a NATO-val kapcsolatos álláspontját. A baloldali párt támogatottsága azonban az ukrajnai háború kezdete óta 10,0%-ról 8,0%-ra csökkent.
Pártelnök Nooshi Dadgostar, Svéd Baloldali Párt
Svédországban is hagyományosan meglehetősen negatív a NATO-val kapcsolatos közvélemény, bár valamivel kisebb mértékben, mint Finnországban. Eközben a NATO-tagság támogatottsága 30-35%-ra nőtt, míg az ellenzők aránya 2018-ban egyharmadra csökkent. A baloldali szavazók körében a NATO-tagság támogatottsága 2005 és 2019 között 6-12% volt.
A szemléletváltás is kevésbé volt drámai, mint Finnországban. 2022 májusában a svédek 50-60%-a támogatta a NATO-tagságot. A baloldali párti szavazók körében a NATO-tagság támogatottsága mindössze 13% volt. Ezért nem meglepő, hogy a negatív hozzáállás megmaradt, és hogy a Baloldali Párt azt követeli, hogy népszavazás döntsön a NATO-tagságról.
Svédországban az orosz fenyegetést nem érzik olyan erősen, mint Finnországban. Az ország semlegességének itt nagyobb hagyománya van. Ráadásul a Svéd Baloldali Párt kritikusabb az Európai Unióval szemben, és nem vesz részt a kormányzásban, így nem kell alkalmazkodnia a politikai konszenzushoz.
A svéd baloldal meglehetősen marginális csoportjai még a Baloldali Párt Ukrajnába irányuló fegyverexport támogatására vonatkozó álláspontját is kritizálják. A Svéd Baloldali Párt nem vett részt a parlamenten kívüli baloldal által szervezett egyes békeeseményeken.
Következtetés
A finn és a svéd baloldali pártok eltérő álláspontja a tagok és a szavazók véleményén alapul - amely Svédországban túlnyomórészt negatív, Finnországban pedig megosztott, de túlnyomórészt pozitív. Ez a pártok eltérő politikai hozzáállását is szemlélteti. A finn Baloldali Szövetség rendszeresen részt vesz a kormánykoalíciókban, míg a Svéd Baloldal csak vonakodva támogatja az ellenzéki kisebbségi kormányt. Emellett Finnországban hagyományosan nagyobb a konszenzus a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.transform-network.net/de/blog/article/finnischer-sinneswandel-und-schwedische-standhaftigkeit-trennungslinien-in-der-frage-der-nato-mitg/
[1]https://www.ku.fi/artikkeli/4727837-hs-ministeri-hanna-sarkkinen-kannattaa-suomen-nato-jasenyytta
[2]https://www.verkkouutiset.fi/a/uutissuomalainen-jussi-saramo-kannattaa-nato-jasenyytta/#685fd17a
[3]https://de.wikipedia.org/wiki/V%C3%A4nsterpartiet
