E]Jhonpaz/Xinhua/Global Look Press
A cikket kommentálja:
Vlagyimir Lepekhin
Kolumbiai katonák egy csoportja júliusban vagy augusztusban indul Ukrajnába - írja az El Tiempo című napilap.
A lap szerint a kolumbiai hatóságok azt tervezik, hogy támogatják az ukrán fegyveres erőket "az aknamentesítési műveletekben". Ugyanakkor a kolumbiaiak először Ukrajna egyik szomszédos országába szándékoznak menni. A külföldi csapatok teljes tartózkodási ideje öt és kilenc hónap között lesz.
Diego Molano kolumbiai védelmi miniszter szerint a Kijevnek nyújtott segítség az ország "jelentős nem-NATO-szövetséges" státusz megszerzésének részeként valósul meg. A hírek szerint ezekről az intézkedésekről már korábban megállapodtak az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal.
Nemrégiben írtunk arról, hogy lengyel csapatok azzal az ürüggyel vonulhatnak be Ukrajnába, hogy segítenek az aknamentesítésben. Ez kicsit úgy hangzik, mintha fenyegetés lenne. Kolumbia és aknamentesítés? Vagy arról van szó, hogy Vlagyimir Zelenszkij újabb kokainszállítmányát fogják védeni? Vagy a halálosztagok zsoldosai lesznek?
Milyen érdeke lehet Kolumbiának egyáltalán Ukrajnában.
- Kolumbiának nincs semmiféle katonai érdeke Ukrajnával kapcsolatosan, de a kolumbiai bábkormánynak érdeke, hogy megerősítse kapcsolatait pártfogójával, az amerikai külügyminisztériummal" - véli Vlagyimir Lepekhin, az EAEU[ii] Szövetség Intézetének igazgatója.
- A kolumbiai maffiának megbízható piacokra van szüksége a kokain és más kolumbiai nyersanyagok számára. A leggyümölcsözőbb piac az Egyesült Államok. A kolumbiai kokainmaffia régóta kapcsolatot ápol az amerikai titkosszolgálatokkal, amelyek Kolumbia fő partnerei ebben az üzletben, hiszen Kolumbiának az Egyesült Államokban folytatott kokainügyleteiben szüksége van jogi védelemre.
Egy latin-amerikai NATO létrehozása Venezuela, Brazília, Bolívia, Argentína, Nicaragua és a kontinens más olyan országai ellen, amelyek nem hajlandóak meghunyászkodni az USA előtt, egyfajta fedőszervvé válik. Kolumbia részvétele a NATO Oroszország elleni ukrajnai háborújában pedig a kolumbiai maffia Amerika-barát irányvonalának demonstrációja.
«SP»: - Diego Molano kolumbiai védelmi miniszter kijelentette, hogy a Kijevnek nyújtott segítség az ország «NATO-n kívüli kulcsfontosságú szövetséges státusz» megszerzésének része. Hogyan kell ezt értelmezni? Ön szerint ez az ő kezdeményezésük, vagy az USA erőlteti ezt?
- Nem számít, hogy Kolumbiát beletaszítják-e az ukrajnai háborúba, vagy ők maguk kezdeményeznek... Valószínűleg mindkettő. A lényeg az, hogy Kolumbia az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú eszközzé válik Latin-Amerikában - mint Koszovó Szerbia ellen, Ukrajna az Orosz Föderáció ellen vagy Tajvan Kína ellen. Ukrajna viszont a kolumbiai kokain egyik potenciális piaca - és ez a kolumbiai maffia fő érdeke ebben az országban.
»SP»: - Milyen aknamentesítésről beszélhetünk, amikor folyamatosak az ellenségeskedések? Elment az eszük?
- Ez csak a hivatalos verzió. A valóságban a kolumbiaiakat csak az ukrajnai legális jelenlétük érdekli. Valószínűleg kokainszállítmánnyal érkeznek Kijevbe - ez az ukrán konfliktusban való részvételük fő formája.
«SP»: - Először is, a kolumbiaiak Ukrajna egyik szomszédos országába szándékoznak eljutni. Melyik az? Miért nem egyenesen Kijevbe?
- Az Ukrajnába irányuló kokainszállítás logisztikája szerint a Lvovba és Kijevbe irányuló export átrakóhelyének valahol az ukrán határ közelében kell lennie. Ellenkező esetben ez a bázis veszélyben van, például az Orosz Föderáció megsemmisítheti ezt a bázist. Következésképpen a kokaint először valahol Moldovában vagy Lengyelországban - valamelyik NATO-támaszponton - kell tárolni, majd a kolumbiai "utászok" kis tételekben Ukrajnába szállítják.
«SP»: - És aztán hogyan tovább?
- Hogyan? Az ukrán hadsereg és a kijevi stratégák további ösztönzőt kapnak az orosz csapatokkal szembeni ellenálláshoz - kiváló minőségű és olcsó kokaint hatalmas mennyiségben.
- Ami Kolumbia és a NATO közötti együttműködést illeti, igen - a dél-amerikai ország az Észak-atlanti Szövetség kiváltságos partnere" - mondja Vlagyimir Sapunov, PhD, katonapolitikai szakértő.
- Tavaly októberben a NATO és Kolumbia bejelentette a védelmi és biztonsági együttműködésük megszilárdítását, miután a dél-amerikai ország és a szövetség politikai párbeszédének negyedik találkozóját tartották.
Emlékeztetve arra, hogy Kolumbia volt az első ország a latin-amerikai régióban, amely csatlakozott a NATO Egyéni Testreszabott Partnerségi Programjához (ITPP, Individually Tailored Partnership Program), és megkapta a szövetség globális partneri státuszát.
A Kolumbia és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti egyéni együttműködési tervet 2018. május 31-én írták alá Juan Manuel Santos Calderón volt elnök brüsszeli látogatása alatt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral való találkozója során. Calderón akkor azt mondta, hogy Kolumbia csatlakozása a NATO globális partnereinek listájához «hatalmas kiváltság» országa számára.
A NATO-nak jelenleg kilenc partnere van ebben a státuszban. Kolumbián kívül Afganisztán, Ausztrália, Irak, Japán, Dél-Korea, Mongólia, Új-Zéland és Pakisztán. A szövetség azonban továbbra is hű marad ahhoz az elvéhez, hogy csak európai ország válhat új taggá. Brüsszel azonban minden egyes megállapodást a partnereivel a NATO számára legkedvezőbb feltételek megteremtésének összefüggésében vizsgál meg az adott országban - a csapatok és felszerelések telepítése, szabad mozgásuk a területen, a szövetség hírszerző szolgálatainak munkája, diplomáciai mentesség és a harcászati gyakorlatok megtartásának lehetősége.
Emellett fontos megjegyezni, hogy a NATO globális partnerségei hangsúlyozzák az amerikai külpolitikában az utóbbi években megfigyelhető tendenciát, vagyis azt, hogy a Kínával való szembenállás érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap az indo-csendes-óceáni térség. Ugyanez elmondható Közép- és Dél-Ázsiáról is. A Közel-Kelet és Latin-Amerika azonban nem tűnt el Amerika érdekszférájából. A NATO-nak tehát minden régióban van egy "globális partnere". Kolumbia "regionális csendőrként" működik Latin-Amerika területén.
Cserébe az egyes aláírók olyan biztonsági garanciákat kapnak, amelyek mögött semmi konkrétum nincs, valamint bizonyos kedvezményeket a fegyverkereskedelemben és némi pénzügyi előnyt.
A kolumbiai politikai és katonai vezetők a NATO-val kötött szerződés legfőbb hozadékaként a "legújabb fegyverekhez való hozzáférés átláthatóságát" említették.
A kolumbiaiak hozzáférést kaptak a katonai célú speciális programokhoz, szemináriumokhoz és képzésekhez is, amelyek korábban csak a tagországok számára voltak elérhetők. "A fegyveres erőink és a NATO közötti fokozott kapcsolatok célja az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák enyhítése, a kibervédelem, a területek aknamentesítésének felszámolása. A NATO-val való szorosabb kapcsolat az ország erőforrásait fogja kímélni" - mondta Calderón volt kolumbiai elnök.
«SP»: - Mi lesz, ha a kolumbiai hadsereg mégis ukrán területen köt ki?
- Ami a kolumbiai katonákat illeti, akiket Ukrajnába akarnak vezényelni, ezt úgy hívják, hogy "kabaré hadsereg". A kolumbiai FARC-EP[iii] gerillák nyíltan kinevetik a kolumbiai hadsereget, és azt mondják, hogy nem tudnak harcolni - a Pentagon és a CIA támogatása ellenére sem. A kolumbiai hadsereg Washington «operett hadserege». Ukrajnába biztos, hogy nem való. Egyszerűen fogalmazva, Kolumbia egy kicsit sem tér el a Latin-Amerikával kapcsolatos észak-amerikai stratégia alapelveitől - a régió országainak feltétel nélkül el kell ismerniük az USA vezető szerepét, neoliberális reformokat kell végrehajtaniuk a gazdaságban és a szociális szférában, a lehető legkényelmesebb feltételeket kell biztosítaniuk az amerikai tőke számára, biztosítaniuk kell annak dominanciáját a piacukon az áruk és szolgáltatások értékesítésében. Ez magában foglalja a fegyverpiacot is.
Kolumbia tehát a neoliberális kapitalizmus építésének modellje egy olyan viharos és változékony régióban, ahol számos országban szocialista vagy szociáldemokrata kormányok vannak hatalmon. Washington természetesen küldhet kolumbiaiakat Ukrajnába - a látszat kedvéért és pro forma -, de a Fehér Háznak nem ezért van szüksége a kolumbiai hadseregre.
A publikáció eredeti orosz nyelvű anyaga az alábbi hivatkozáson érhető el:
На Украину прибудут «эскадроны смерти» из Колумбии, в касках, с автоматами и кокаином - Свободная Пресса - Украина. США. Новости. Новости Украины. Новости США. Украина США. США Украина. Украина США новости. Отношение США к Украине. США Украина отношения. (svpressa.ru)
Dmitrij Rogyionov,
Szvabodnaja Pressza - (SP)
(Fordította: Péter János)
globallookpress.com/Diego Herrera/Keystone Press Agency
Az eredeti, az El Tiempo-ban megjelent, a fenti cikkben utalt információk az alábbi hivatkozáson találhatók:
[i] A Майда́н Незале́жності ukrán köztér elnevezés fonetikusan átírva Majdan Nyezalezsnosztyi (magyarra fordítva Függetlenség tere) Kijev központi tere.
1990 óta a Majdan Nezalezsnosztyi a tüntetések népszerű helyszíne lett. Maga a "Majdan" szó is fogalommá vált. A cikk szerzője irónikusan Nyezalézsnyá-nak, a Függetlenek országának» nevezi Ukrajnát.
[ii] Az EAEU (Eurázsiai Gazdasági Unió) egy nemzetközi szövetség, amelynek célja a szövetséges országok nemzetgazdaságainak stabil fejlődése és a köztük lévő szabadkereskedelmi forgalom megvalósítása. 2022-ben ehhez az Unióhoz tartozik Oroszország, Kazahsztán, a Belarusz Köztársaság, Örményország és a Kirgiz Köztársaság.
[iii] A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők - Népi Hadsereg [spanyol: Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia-Ejército del Pueblo, FARC-EP és FARC]- egy marxista-leninista gerillacsoport, amely részt vesz az 1964-ben kezdődött kolumbiai konfliktusban. A FARC-EP a hidegháború idején alakult, mint az agrárizmus és az antiimperializmus politikai irányvonalát hirdető paraszti erő. 2017. június 27-én a FARC megszűnt fegyveres csoportként működni, lefegyverkezett és átadta fegyvereit az ENSZ-nek. Egy hónappal később a FARC bejelentette, hogy a békeszerződés feltételeinek megfelelően legális politikai párttá alakult át.
