Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első elnökhelyettese, Ju. V. Afonyin a Rosszia-1 tévécsatorna 60 perc adásában vett részt.
Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok egyre több fegyvert és újabb «segélycsomagokat» nyújt a kijevi rezsimnek, Jurij Vjacseszlávovics Afonyin azt mondta, hogy Washington az ukrajnai fegyveres konfliktus maximális elhúzódására játszik. Ez lehetővé teszi, hogy az USA számos előnyt kovácsoljon a helyzetből. Európa gazdasági gyengülése már most is nyilvánvaló. Ennek fényében Amerikának lehetősége van arra, hogy maga alá gyűrje az európai gazdaságot. Az Európába irányuló orosz energiaexport leállítása lehetővé teszi az USA számára, hogy elfoglalja az európai energiapiacot. Emellett az Egyesült Államok nyilvánvalóan további csapatokat akar telepíteni Európába, ami az európai államokat még inkább függővé teszi Washingtontól.
Jurij Vjacseszlávovics felhívta a figyelmet a Popásznaja városának az orosz csapatok és a Luhanszki Népköztársaság népi milíciája által történő felszabadítását követő helyzetre. A város elfoglalása lehetőséget teremt a Szeverodonyeck-Liscsicsanszk agglomeráció bekerítésére, ahol az ukrán fegyveres erők nagy csoportosulása található. A bekerítés veszélye arra kényszeríti a kijevi hadvezetést, hogy mérlegelje, mi legyen ezekkel a városokkal. Az első lehetőség: a bekerítési fenyegetéssel szemben az Ukrán Fegyveres Erők (UFE) maguk vonulnak ki Szeverodonyeckből és Liszicsanszkból. Ebben az esetben sok életet lehetne megmenteni, mind az orosz katonák, mind a támadásban esetlegesen megsebesült civilek életét. A második lehetőség: az UFE egy helyőrséget hagy Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban, hogy a bekerítésben harcoljon, és ezáltal visszatartsa az orosz csapatok egy részét. Pontosan ezt tették a nácik 1945-ben, amikor szándékosan körülzárt helyőrségeket hagytak számos német városban.
Mit kell tennünk, hogy megakadályozzuk, hogy Kijev a második lehetőséget válassza, vagyis, hogy bekerített helyőrségeket hagyjon? Ennek érdekében - jegyezte meg Jurij Afonyin - semmiképpen sem szabad szabadon engedni a jelenleg Mariupolban, az Azovsztálban tartózkodó nácikat, még akkor sem, ha Kijev hisztérikusan ezt követeli. Ezeket a nácikat vagy el kell pusztítani, vagy foglyul kell ejteni. Természetesen azokat is bíróság elé kell állítani, akik a donbásszi háború 8 éve alatt elkövetett háborús bűnökért felelősek. Ha pedig Oroszország enged a nyomásnak, és szabadon engedi az «azoviakat», az nagyon rossz precedenst teremt. Ez azt jelentené, hogy egy vagy két hónapig védekezhetnének egy blokád alá vont városban, aztán elengednénk, és egy másik városba átmennének, ahol újra harcolhatnánk velük. Ezért van az, hogy Szeverodonyeck és Liszicsanszk sorsa most nagyrészt Mariupolban dől el. Nem kellene sok Mariupolhoz hasonló helyzetet teremtenünk, amelyek mindegyikét egy-két hónapig kell majd bevenni.
Az OFKP KB első elnökhelyettese szerint az ukrajnai különleges katonai művelet csak egy része annak a harcnak, amelyet Oroszország jelenleg folytat. A Nyugat totális gazdasági háborút hirdetett ellenünk. Az orosz nép egységére van szükség ahhoz, hogy megnyerjük ezt a harcot. Mire épülhet ez az egység? Nagyrészt a nagy történelmünkre. Május 9-én Oroszország-szerte, valamint a felszabadított donbászi és ukrajnai városokban "Halhatatlan ezred" felvonulásokra és virágkoszorúk elhelyezésére került sor a szovjet katonák emlékműveinél. Jurij Vjacseszlávovics rámutatott, hogy ezek a felvonulások különösen azokban az orosz régiókban voltak tömegesek, amelyek Ukrajna provokatív támadásait szenvedték el: a brjanszki, kurszki, belgorodi és voronyezsi régiókban. Az ottani emberek sokkal világosabban érezték a jelenlegi kijevi rezsim által előidézett fasiszta fenyegetést.
Jurij Afonyin kommentálta a közösségi oldalakon Zelenszkij május 8-án az ukránokhoz intézett üzenetének történetét (ezen a napon ér véget a II. világháború Ukrajnában), amelyet egy ukrán katona fotója illusztrált, mellkasán a halálfejes SS-hadosztály jelvényével. Az ukrán társadalom fasizálódása nagyon messzire ment - mondta Jurij Vjacseszlavovics. Elmondta, hogy szabadidős tevékenységként az interneten sakkozik a világ minden tájáról származó sakkozókkal.
Most már szó szerint minden második vagy harmadik ukrán játékosnak vagy a galíciai SS-divízió, vagy az Azov-ezred emblémája, vagy más nyilvánvalóan náci szimbólumok, egészen a horogkeresztig bezárólag szerepelnek, a sakkjátékos jelképeként.
Az OFKP KB első elnökhelyettese azt mondta: “Most egy új keletű fasizmussal állunk szemben, amely nem csak Oroszországot fenyegeti. Az embernek az az érzése, hogy a nyugati uralkodó körök már régóta fel akarnak hagyni a tisztességes viselkedéssel, és tényleg fasiszta grimaszt akarnak vágni. Nézzék csak meg, milyen lelkesedéssel rombolják le a fasizmus szovjet győzteseinek emlékműveit, és hogyan harcolnak azokkal a polgáraikkal, akik eljöttek, hogy virágot helyezzenek el ezeknél az emlékműveknél. Ez a hétköznapi fasizmus egyre inkább elárasztja a nyugati társadalmat.”
Jurij Vjacseszlavovics megjegyezte, hogy az 1940-es években a Szovjetunió feladata volt a nyugati társadalom fasizmusból való kigyógyítása. Ezzel a feladattal sikerült megbírkózni. Először is, miközben az egész kapitalista világ a nagy gazdasági világválságban stagnált, a Szovjetunió óriási ugrást hajtott végre az iparában. Ennek köszönhetően a háború alatt a katonai termelés tekintetében képes volt felülmúlni a hitleri erők által elfoglalt, az egész kontinentális Európát.
A háború után a Nyugat nem hitte, hogy gyorsan túl tudunk jutni a háború következményein. Nyugaton akkoriban «az özvegyek és rokkantak nemzetének» neveztek bennünket. Néhány éven belül azonban újjáélesztettük az ipart, létrehoztunk egy nukleáris pajzsot, majd elsőként indultunk az űrbe. Az ilyen erőfölény akkor jelenik meg egy társadalomban, ha azt a szocializmus eszméje egyesíti. Ehhez a történelmi tapasztalathoz kell fordulnunk, hogy ellenálljunk az újonnan jött fasizmusnak, és segítsünk a bolygónknak újra kigyógyulni a barna pestisből.
Jurij Afonyin kitért az orosz gazdaság kérdésére a szankciós háborúval összefüggésben. Elmondta, hogy sokat tárgyal az orosz védelmi ipar képviselőivel. Ez az az iparág, amely képes volt szinte teljes mértékben helyettesíteni az importot, és most már képes tovább erősíteni a védelmi pajzsunkat, és megfelelni minden külső kihívásnak. A védelmi ipar ma az orosz gazdaság zászlóshajója, de más kulcsfontosságú iparágakat is hasonlóvá tehetünk és kell is tennünk.
Az OFKP KB első elnökhelyettese elmondta: Oroszországnak ma alaposan meg kell néznie, hogy mit vásárolt évek óta külföldön, és el kell gondolkodnia azon, hogy mennyire van szükségünk erre vagy arra az importált termékre? Képzeljük el, hogy a szankciókat, vagy azok egy részét, végül feloldják. Vajon megint Airbus-okat és Boeingeket kell majd vásárolnunk? Vagy fel kell éleszteni a saját polgári repülőgépgyártásunkat? Szabad-e fenntartani Oroszország függőségét az importált szerszámgépektől a mikroelektronikáig? Nyilvánvalóan nem.
Jurij Afonyin azzal zárta beszédét, hogy 2022 fordulópont lehet történelmünkben. Ez a Szovjetunió századik évfordulójának éve. A Szovjetunió szétverői, Suskevics és Kravcsuk, akik Jelcinnel együtt aláírták a bűnös és törvénytelen Belovézsi-egyezményeket[i], most hunytak el. Az idei évnek kell lennie annak az évnek, amikor országunk kilép a függőségből, és új lendülettel halad előre.
Az OFKP KB sajtószolgálata
2022-05-12 23:07
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja honapján megjelent tudósításnak orosz nyelvű szövege az alábbi hivatkozáson található:
(Fordította: Péter János)
[i] A Belovézsi Megállapodás a "Független Államok Közössége (FÁK) létrehozásáról szóló megállapodás" nem hivatalos elnevezése, amelyet 1991. december 8-án írt alá a Belarusz Köztársaság, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna, mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alapító államai, amelyek a Szovjetunióról szóló szerződést (1922) aláírták.
A megállapodás kimondta, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mint "a nemzetközi jog és a geopolitikai valóság alanya" megszűnt létezni, és kimondta a Független Államok Közössége (FÁK) létrehozását.
A megállapodást a három uniós köztársaság legmagasabb tisztségviselői és kormányfői írták alá: Sztanyiszlav Suskevics és Vjacseszlav Kebics a Belarusz Köztársaság részéről, Borisz Jelcin és Gennagyij Burbulisz az Orosz Föderáció részéről, Leonyid Kravcsuk és Vitold Fokin Ukrajna részéről.
