Az Egyesült Államok kormánya ragaszkodik Ukrajna NATO-ba való felvételéhez és Oroszország térdre kényszerítéséhez. Amerikai szakértők figyelmeztetnek a következményekre.

Az orosz ukrajnai háború illegális, de a Nyugat felelős a 2014 óta tartó és egyre fenyegetőbb ukrajnai válságért – állítja John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem neves amerikai politológusa. Hasonlóan érveltem a Telepolis cikkemben: „Az ukrán válság, mint „fordított Kuba válság”^[1].

Ebben azt a reményemet is kifejeztem, hogy az ukrán konfliktus nem folytatódik „az utolsó ukránig”, hanem a fegyverszünet mielőbb véget ér egy békeszerződéssel, amely figyelembe veszi Oroszország jogos biztonsági érdekeit is.

Annak ellenére, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői több tárgyalási fordulót tartottak, ilyen béke megállapodás nincs kilátásban. Ehelyett Berlin és az EU új fegyverszállításokat készít elő Ukrajnának, és egy volt amerikai diplomata úgy ítéli meg, hogy a Nyugat egy hosszú háborút részesít előnyben Oroszország meggyengítésére, akár úgy is, hogy ez a szörnyű háború „az utolsó ukránig”^[2] folytatódhasson.

A kollektív őrület ideje

Egy barátom ezt írta nekem, miután elolvasta cikkemet: "Nemcsak, a szokásos őrült korszakban vagyunk, de most beléptünk a kollektív őrület korszakába, amelyben szinte teljesen elveszett rálátás a valóság elemi összetevőire."

https://heise.cloudimg.io/v7/_www-heise-de_/imgs/18/3/5/2/8/6/2/5/aa620d861dbbf4da.jpg?org_if_sml=1&q=30&width=220

John Mearsheimer. Kép: J.Mearsheimer / CC-BY-SA-3.0

És folytatja: "A történelem iróniája, hogy egy olyan politológus az Egyesült Államok politikai intézményeiből, mint John Mearsheimer, az értelmiségiek kollektív őrültsége miatt ma úgy jelenik meg, mint a megmaradt ész és józanság egyik hangja." Majd hozzáadott egy linket egy videó bemutatóhoz

(3:15-től 18:20-ig https://www.youtube.com/watch?v=hH3s7MRJkAI ), amelyet Mearsheimer az „Amerikai Bizottság az Egyesült Államok-Oroszország Megállapodásért” (Acura) rendezvényén tartott 2022. április 7-én.

Az esemény moderátora az Egyesült Államokban Katrina van den Heuvel volt, egy jól ismert amerikai publicista, aki gyönyörűen megfogalmazta, hogy "a NATO ma már nagyrészt azért létezik, hogy kezelje a létezésével járó kockázatokat".

Ez ma inkább triviálisnak tűnik, mivel a NATO ismét megmutatja azt, aminek már 1999 óta nyilvánvalónak kellett lennie: hogy a világ legagresszívebb katonai szövetsége, és most a vagy a harmadik világháborúba vagy annak szélére kerget bennünket.

John Mearsheimer rövid előadást tartott az eseményen, ami azért fontos, mert 15 percben lenyűgözően összefoglalja az ukrajnai háború történetét és hátterét, és bemutatja, milyen fenyegető kilátásokat tartogat még mindannyiunk számára az ukrán háború.

Az Acura pedig 2022. április 18-án kiadta Mearsheimer előadásának átiratát, amely (kisebb vágásokkal) az alábbi szöveg alapját képezi (fordítás és az általam készített alcímek, KDK).

a rövid angol cikk itt olvasható:

https://usrussiaaccord.org/acura-viewpoint-transcript-of-john-mearsheimers-april-7th-presentation/#more-6040

"Ez a legveszélyesebb válság a második világháború óta"

John Mearsheimer: Köszönöm a meghívást. Mellesleg egyetértek azzal, amit mondott, Katrina, amikor azt mondta, hogy ez a legveszélyesebb válság a második világháború óta. Szerintem ez valójában veszélyesebb, mint a kubai rakétaválság, bár nem szeretném csökkenteni annak a válságnak a veszélyét sem.

De úgy gondolom, hogy most alapvetően az Egyesült Államok és Oroszország közötti háborúról van szó, és ennek még nincs vége. Nem tudom elképzelni, mi lesz ennek a vége a közeljövőben. És szerintem nagy veszélyt hordoz az eszkaláció lehetősége. Először is, az eszkaláció odáig fejlődhet, hogy az Egyesült Államok valójában csapatokkal harcol Oroszország ellen, a két fél katonailag összecsap, ami eddig nem történt meg.

És szerintem ebben az esetben komoly a nukleáris eszkaláció veszélye. Nem mondom, hogy ez valószínű, de tudnék mesélni arról, hogy ez valójában hogyan történhet meg.

„Hogyan kerültünk ebbe a csapdába?”

A kérdés tehát az, hogyan kerültünk ebbe a káoszba? Miért van ez így? Azért nagyon fontos ennek a témának a tanulmányozása, mert csak így érthetjük meg az orosz gondolkodásmódot.

Ha meg akarod érteni, hogyan vélekednek az oroszok a válságról, meg kell értened az okokat. Nos, az általános nézet, amit természetesen elutasítok, az, hogy Vlagyimir Putyin vagy született agresszor, vagy eltökélt szándéka a Szovjetunió vagy a Szovjetunió valamely változatának helyreállítása. Kiterjeszkedő, imperialista, és ennyi.

Szerintem ez az érvelés téves, és az a véleményem, hogy itt valójában a Nyugat azon törekvéséről van szó, hogy Ukrajnát a Nyugat védőbástyájává változtassa Oroszország határán.

Ennek a stratégiának a kulcseleme pedig természetesen a NATO keleti terjeszkedése. Az én történetemben pedig mindez a 2008. áprilisi NATO bukaresti csúcson hozott döntésig nyúlik vissza, ahol elhangzott, hogy Grúzia és Ukrajna is a NATO részévé válik.

Az oroszok akkoriban egészen világosan leszögezték, hogy ez számukra elfogadhatatlan, sem Grúzia, sem Ukrajna nem lehet a NATO része. És valóban, az oroszok világossá tették, hogy egzisztenciális fenyegetésnek tekintik ezeket a NATO-bővítéseket.

Mit jelent az „egzisztenciális fenyegetés Oroszország számára”?

Fontos megérteni, mit jelentenek ezek a szavak. Orosz szempontból Ukrajna esetleges NATO-tagsága kezdettől fogva egzisztenciális fenyegetés. Nyugaton sokan nem gondolják, hogy ez egzisztenciális fenyegetés az oroszokra nézve, de itt lényegtelen, hogy ők mit gondolnak, mert csak az számít, hogy Putyin és orosz társai mit gondolnak, és szerintük létezik egy ilyen egzisztenciális veszély.

Nos, hogy őszinte legyek, én is azt gondolom, hogy a bizonyítékok elsöprőek, hogy az ukrajnai válságot nem egy imperialista Putyin okozta, hanem a NATO keleti terjeszkedése.

Ha megnézzük Putyin február 24-i beszédét, amelyben megindokolta, hogy Oroszország miért támadta meg Ukrajnát, akkor az egész a NATO-bővítésről szól, és arról, hogy azt Oroszország egzisztenciális fenyegetésként fogja fel.

Az orosz erők ukrajnai telepítését tekintve nehéz érveket találni amellett, hogy az oroszok elhatározták, hogy meghódítják, elfoglalják és integrálják Ukrajnát egy Nagy-Oroszországba.

Ha meghallgatja Zelenszkijt, mit mond egy lehetséges megoldásról, az első dolog, amiről beszél, az a semleges Ukrajna létrehozása. Ez azt mutatja, hogy valójában csak a NATO keleti terjeszkedéséről és Ukrajna semlegességéről van szó. Továbbá nincs bizonyíték arra, hogy Putyin azt mondta volna, hogy Ukrajnát Oroszország részévé akarja tenni.

Emellett arra sincs bizonyíték, hogy Putyin azt mondta volna, hogy ez megtörténhet, és hogy szándékában állna ezt megtenni. Nem kérdés, szíve mélyén azt akarja, hogy Ukrajna Oroszország részévé váljon. Szívében valószínűleg azt is szeretné látni, hogy a Szovjetunió visszatér. De amint ezt nyilvánvalóan világossá tette, ez nem lehetséges, és aki így gondolkodik, az nem gondolkodik tisztán.

Mindezt világosan, tettekkel alátámasztotta. Ezért szeretném, ha olyan bizonyítékokat tárnának elém, amelyek azt bizonyítják, hogy amit Putyin a politika megfogalmazása terén tesz, az egy Nagy-Oroszország létrehozására vagy a Szovjetunió helyreállítására tett kísérlet.

Mindez azt jelenti, hogy ha Ön úgy gondolja, mint én, hogy Putyin egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, az valójában azt jelenti, hogy ez Oroszország túlélését fenyegeti. És aki ilyen helyzetbe kerül, annak nem szabad veszítenie. Ha egzisztenciális fenyegetéssel nézel szembe, nem veszíthetsz. Nincs választásod. Nyerned kell.

"Úgy döntöttünk, hogy legyőzzük Oroszországot Ukrajnában"

Nos, ezzel eljutunk az amerikai oldalhoz. Mit csinálnak az amerikaiak? Amit mi teszünk, amit a 2014. február 22-i válság kirobbanása (a Maidan-puccs, hozzáteszem, KDK) után tettünk, az az, hogy megkettőztük erőfeszítéseinket.

Úgy döntöttünk, hogy Ukrajnában legyőzzük Oroszországot. Döntő vereséget fogunk mérni az oroszokra Ukrajnában. És egyúttal megfojtjuk a gazdaságukat. Csúnya szankciókat fogunk kiszabni rájuk, és térdre kényszerítjük őket. Más szóval, mi nyerünk, ők pedig veszítenek.

Ezen kívül a Biden-adminisztráció és maga az elnök óriási erőfeszítéseket tett a propaganda fokozására, az oroszokat minden rossz forrásaként, magunkat pedig jófiúként ábrázolva. Azt akarjuk, hogy az emberekben az a benyomás alakuljon ki, hogy itt olyan helyzet állt elő, amely nem alkalmas a kompromisszumra, mert az ördöggel nem lehet kompromisszumot kötni. Valójában itt nyernünk kell.

"Nincs megoldás a válságra"

Nos, Ön is tudja, hogy ha az oroszok megnyernék ezt a háborút, az pusztító vereség lenne Joe Biden számára. És természetesen, ahogy az imént mondtam, orosz szemszögből világos, hogy meg kell nyerniük ezt a háborút, mert ez egy egzisztenciális fenyegetés, amellyel szembe kell nézniük.

A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, mit kell tennünk, milyen megoldás lehetséges? Mindkét félnek nyernie kell. De lehetetlen, hogy mindkét fél nyerjen, figyelembe véve azt a helyzetet, amellyel itt szembesülünk. Hogyan juthatunk tehát tárgyalásos megoldáshoz? Egyszerűen nem látom ennek lehetőségét.

Nem látom, hogy az oroszok rendelkeznének értelmes megoldásokkal, és ugyanezt nem látom az amerikaiak oldalán sem. Tehát mi fog történni?

A mi oldalunkon, sőt az orosz oldalon is arról beszélnek most, hogy ez a háború évekig fog tartani. Más szóval, évekig tartó háború lesz az Egyesült Államok és Oroszország között.

„Katonai összecsapás fenyeget az USA és Oroszország között”

Nos, úgy értem, hogy jelenleg nem veszünk részt közvetlenül a harcokban, de a lehető legközelebb vagyunk a részvételhez. Aztán elkezded azt mondani magadban, hogy nem lehetséges, hogy minket belerángatnak ebbe?

Óriási politikai nyomás nehezedik a Biden-adminisztrációra, hogy humanitárius okokból be kell vezetnünk a repüléstilalmi zónát, és így tovább, és így tovább.

Biden eddig képes volt ellenállni ennek a nyomásnak, de vajon képes lesz-e kitartani örökké? És mi van, ha egy katonai incidens lök minket a harcokba?

Így nagyon könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy az Egyesült Államok és Oroszország harcol egymással Ukrajnában. Aztán ott van egy esetleges nukleáris eszkaláció kérdése.

Először is azt gondolom, hogy ha az Egyesült Államokat háborúba vonják Oroszországgal, és ha Ukrajnában hagyományos háború vagy légi háború lesz, akkor az Egyesült Államok nyer.

Ha az ukránok olyan jól kitartanak katonailag az oroszok ellen, mint eddig, akkor el tudja képzelni, mennyivel jobbak lesznek az amerikaiak a levegőben és még a földön is a harcban?

„Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy atomfegyvereket is bevetnek”

Ebben a helyzetben nem tartja elképzelhetőnek, hogy Oroszország az atomfegyverek felé fordul? Szerintem lehetséges. Sokat tanultam hadtörténelmet. Tanulmányoztam a japán döntést, hogy megtámadják az Egyesült Államokat Pearl Harborban 1941-ben. Tanulmányoztam a német döntést, hogy az 1914. júliusi válság idején az első világháborút megindítják (Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása Szarajevóban, addendum akna, KDK). Megnéztem az egyiptomi döntést, hogy megtámadják Izraelt 1973-ban.

Ezek mind olyan esetek, amikor a döntéshozók úgy érezték, hogy kétségbeejtő helyzetben vannak, és mindannyian megértették, hogy hihetetlenül kockázatos stratégiát alkalmaznak, de úgy érezték, nincs más választásuk. Úgy érezték, a túlélésük forog kockán.

Amiről itt beszélünk, az az, hogy elképzelünk egy olyan országot, mint Oroszország, amely azt hiszi, hogy egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, amely szerint a túlélése forog kockán, és mi sarokba szorítjuk. A megsemmisítéséről beszélünk. Nem csak arról beszélünk, hogy Ukrajnában legyőzzük, hanem, hogy gazdaságilag is tönkretesszük.

Ez egy rendkívül veszélyes helyzet, és nagyon figyelemre méltónak tartom, hogy ilyen könnyedén vesszük ezt az egész kérdést. És mellesleg, szerintem ennek sok köze van ahhoz, hogy nagyon sokan, akik ma ezen a kérdésen gondolkodnak, egy unipoláris (1991 utáni, kiegészítésem, KDK) világban nőttek fel, és nem a hidegháború idején. Abban a háborúban, amelyben sokáig gondolkodtunk az atomháborúról.

Sokáig gondolkodtunk az amerikai-szovjet kapcsolatokon is, és azon, hogy ezek hogyan vezethetnek atomháborúhoz. Az egypólusú világban felnőtt emberek sokkal gondtalanabbak ezekben a kérdésekben. És szerintem ez nagyon veszélyes helyzetet jelent.

Szeretném hozzátenni, hogy ha az oroszok és az amerikaiak végül nem is harcolnak egymással, és az ukránok képesek feltartóztatni az oroszokat Ukrajnában és jelentős vereséget mérni rájuk, az oroszok akkor is bevethetik az atomfegyvert. Lehetséges ez? Valószínű ez? Nem valószínű, de lehetséges. És ez nagyon megijeszt, és meg kellene ijesztenie a legtöbb amerikait és minden bizonnyal a legtöbb európait.

Tehát mindez azt jelenti, hogy ahogy az USA-Oroszország kapcsolatokat nézem ma, úgy gondolom, hogy valóban háborúban állunk egymással. Bár az amerikaiak jelenleg nem harcolnak az oroszokkal a csatatéren, ez egy nagyon veszélyes helyzet.

„Nem engedjük, hogy az ukránok alkut kössenek Oroszországgal”

És mi a helyzet Ukrajnával? Nincs az ukránoknak önálló képességük a független cselekvésre? Hiszen az ő országuk pusztul el.

Lehet azon vitatkozni, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok, kész megvívni ezt a háborút az utolsó ukránig. A végeredmény pedig az, hogy Ukrajna, mint ország valójában megsemmisül. Tekintettel a választás szabadságára, nem lehet, hogy maguk az ukránok azt mondják, hogy elég, és véget vetnek ennek?

Sajnos nem hiszem, hogy így lesz. És azt hiszem, a helyzet az, hogy az Egyesült Államok nem engedi meg az ukránoknak, hogy olyan megállapodást kössenek, amelyet az Egyesült Államok elfogadhatatlannak talál.

A Washington Post hétfőn közölt egy cikket, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a kormány és NATO-szövetségeseink nagyon aggódnak amiatt, hogy az ukránok olyan alkut köthetnek az oroszokkal, amelyből úgy tűnik, hogy az oroszok nyertek, vagy a megállapodásban ténylegesen elismerik, hogy az oroszok győztek, legalábbis bizonyos mértékig.

Nem akarjuk, hogy ez megtörténjen. Ahogy korábban mondtam, a Biden-kormányzat arra törekszik, hogy döntő vereséget mérjen Oroszországra. Ha az ukránok úgy döntenek, hogy alkut kötnek és megengedik Oroszországnak, hogy bizonyos értelemben megnyerje a háborút, arra az amerikaiak azt mondják, hogy ez elfogadhatatlan.

Az amerikaiak pedig együttműködhetnek a jobboldali nacionalistákkal Ukrajnában, hogy megdöntsék Zelenszkijt vagy utódját. Tehát nem látom annak a módját, hogy Ukrajna önállóan beavatkozhatna és véget vethetne ennek a válságnak. Csak azt látom, hogy a háború tovább folyik.

"A NATO keleti terjeszkedése tragikus hiba"

Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy George Kennan az 1990-es évek végén azt mondta, hogy a NATO-bővítés tragikus hiba volt, és egy új hidegháború kezdetéhez vezet. Először úgy tűnt, tévedett. 1999-ben volt a NATO keleti terjeszkedésének első hulláma, és túljutottunk rajta. 2004-ben volt a keleti bővítés második hulláma, és túljutottunk rajta.

Ám amikor 2008 áprilisában a NATO döntést hozott a bővítés harmadik hullámáról, amely Grúziát és Ukrajnát is magában foglalja, teljesen egyértelmű volt, hogy túllőttünk a célon, és túl messzire mentünk. És a lényeg, sajnálom, de azt hiszem, Kennan jóslata helyesnek bizonyult.

John Mearsheimer

"1945 óta a legvégzetesebb hiba az amerikai politikában"

Cikkünket azzal zárnám, hogy az elmúlt évtizedekben Mearsheimer-en kívül számos más neves amerikai politikus és tudós határozottan felszólalt a NATO keleti terjeszkedése ellen, mert érezték az ezzel kapcsolatos közvetlen veszélyeket, ahogy Christian Müller ezt egy lenyűgöző cikkben^[3] összeállította.

Ezek közé tartozott George F. Kennan, a John Mearsheimer által megnevezett, magasan képzett történész és diplomata, aki anyanyelve mellett németül és oroszul is beszélt, aki maga is az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén dolgozott 1933 és 1937 között, és aki 1997. február 5-én a New York Timesban drasztikus szavakkal írta:

A NATO-bővítés az amerikai politika legkatasztrofálisabb hibája lenne az egész hidegháború utáni időszakban. Egy ilyen döntés várhatóan nacionalista, nyugat-ellenes és militarista irányzatokat szít majd az orosz közvéleményben... Az oroszokat nem nyűgözik le az amerikai biztosítékok, miszerint a NATO-bővítés ellenséges szándékoktól mentes. Úgy látnák, hogy presztízsük (ami mindig az első az orosz véleményben) és biztonsági érdekeik csorbulnak.

Ide tartozik Noam Chomsky, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyelvészeti emeritus professzora is, az USA egyik legismertebb értelmiségije, aki 2015-ben figyelmeztetett a NATO ukrajnai bővítésére^[4]:

Például elképzelhetjük, hogyan reagált volna az Egyesült Államok a hidegháború idején, ha a Varsói Szerződés kiterjedt volna Latin-Amerikára, és Mexikó és Kanada most a Varsói Szerződéshez való csatlakozást tervezné.

Záró gondolatok

John Mearsheimer 2022. április 7-én tett kijelentései egyben magyarázatot adnak arra is, hogy az esetleges ukrajnai béke jelenleg miért nem téma a mainstream médiákban.

A szükséges béketárgyalások folytatása helyett, amelyeknek Oroszország jogos biztonsági érdekeit is figyelembe kellene venniük (pl. Ukrajna semlegesítése), az USA és a Nyugat egyre több fegyvert küld Ukrajnába, és még szigorúbb szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben. Hova fog ez vezetni?

Tehát Mearsheimer szerint nem Ukrajna harcol Oroszország ellen, hanem az USA Oroszország ellen, bántalmazva az ukránokat. Az ukránok nem mások, mint ágyútöltelékek az Egyesült Államok által kényelmes biztonságos távolságból Oroszország ellen vívott végső proxyháborúban, amely valószínűleg egy régóta tervezett geopolitikai háború a globális egypólusú dominanciájuk megőrzése érdekében.

Egy kis reménysugár az elmúlt napokban: Tekintettel az Olaf Scholz szövetségi kancellárra nehezedő egyre nagyobb nyomásra, hogy teljesítse a nehézfegyverek Ukrajnába szállítására vonatkozó követelést, a tudomány, a politika, a kultúra és más területek személyiségeiből álló csoport 2022. április 22-én nyílt levelet küldött a kancellárnak, és kérte, hogy állítsa le a fegyverszállítást.

Klaus-Dieter Kolenda, Prof. Dr. med. belgyógyász - gasztroenterológia szakorvos, fizikális és rehabilitációs orvostudományok szakorvosa, 1985 és 2006 között szív- és érrendszeri, légúti, anyagcsere- és mozgásszervi betegségek rehabilitációs klinikájának főorvosa. 1978 óta a schleswig-holsteini szociális bíróságokon orvos szakértőként dolgozik. Emellett az IPPNW e.V. (Nemzetközi Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért és a Társadalmi Felelősségért) Kieli csoportjában dolgozik. E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A szerző kijelenti, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

Forrás: https://www.heise.de/tp/features/im-Grunde-ein-Krieg-zwischen-den-USA-und-Russland-7064117.html?seite=all

Szerző: Klaus-Dieter Kolenda, 2022. április 26.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

 

^[1] https://www.heise.de/tp/features/Die-Ukraine-Krise-als-umgekehrte-Kuba-Krise-6697302.html

^[2] https://www.german-foreign-policy.com/news/detail/8894

^[3] https://www.infosperber.ch/politik/vor-der-osterweiterung-wurde-gewarnt-mitverantwortung-der-nato/

^[4] https://www.infosperber.ch/politik/vor-der-osterweiterung-wurde-gewarnt-mitverantwortung-der-nato/