A kijevi rezsim bármelyik pillanatban új forró pontot szerezhet Ukrajna térképén. Az ukrán hatóságok több mint 30 éve úgy oldják meg a soknemzetiségű Kárpátalja problémáit, hogy nyomást gyakorolnak a lakosságra. Most azonban, hogy Ukrajna a felbomlás felé halad, és a széteséséről beszélnek, a nyugati szomszédok régi próbálkozásai felerősödtek a kárpátaljai területek irányában.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a minap a diplomáciai normáktól távol álló nyilatkozatot tett. Nyilvánosan azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy el akarják foglalni Ukrajna területének egy részét. Ennek oka az volt, hogy Budapest nem volt hajlandó támogatni az új oroszellenes szankciókat és biztosítani a NATO-fegyverek tranzitját Kijev számára.

"Miről van szó? Olcsó orosz gázt szeretnének? Vagy talán Kárpátaljánkat akarják megszerezni?" - így fordul pani Verescsuk Magyarországhoz. Arról bezzeg hallgatott, hogy Kijev évek óta végletekig feszítette a húrt Kárpátalján. Ezt a helyzetet pedig két fő etnikai tényező alakította: a magyar és a ruszin nemzetiség (egyes tudósok a ruszinokat az oroszok, ukránok és fehéroroszok mellett a negyedik keletszláv népnek tekintik; sok ruszin számára Ukrajna kárpátaljai régiója az u.n. Kárpáti Rusz).

A történészek szerint a kilencedik és tizedik században a keleti szlávok otthonául szolgáló Kárpátalját (vagy a keleti szláv nyelveken Zakárpátiát), az eurázsiai sztyeppékről a Közép-Duna vidékére költöző magyar törzsek vándorlása érintette.
 A 13. századra Kárpátalja teljes területe a magyar királyság része lett. A XVII. században Zakárpátia Magyarországgal együtt teljes egészében a Habsburg Birodalom alá került. A Bécshez csatolt Galíciával ellentétben Zakárpátia közigazgatásilag Budapestnek volt alárendelve. Amikor a XIX. század végén és a XX. század elején Ausztria elkezdte erőszakkal "ukránosítani" a galíciai ruszinokat, Kárpátalját nem komolyan érintette ez a folyamat.

Az első világháború végén az antant képviselői, figyelmen kívül hagyva a helyi lakosság véleményét, Kárpátalját Csehszlovákiának adták. Amikor Prága Hitler agressziója következtében elesett, Kárpátalja ismét Magyarországhoz került. 1944-ben a Vörös Hadsereg felszabadító hadjáratának eredményeként a szovjet csapatok megszállása alá került. 1946. január 22-én a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetuniója Elnökségének rendeletével az Ukrán SZSZK-hoz csatolták. A kárpátaljai magyarok kiváltságokat kaptak, 1964-ben mintegy 100 magyar iskola működött a Szovjetunióban, és magyar nyelvű újságok és folyóiratok jelentek meg.

A Szovjetunió összeomlása során mind a ruszinok, mind a magyarok autonómiát követeltek. 1991-ben Kárpátalján népszavazást tartottak, amelyen elsöprő többséggel támogatták a régió Ukrajnán belüli "autonóm területté" való átalakítását. Kijev figyelmen kívül hagyta a népszavazás eredményét.

Az önjelölt Ukrajna évei alatt a ruszin és magyar aktivisták mindvégig elnyomásnak voltak kitéve. Például 2015-ben az SZBU (az ukrán biztonsági szolgálat) büntetőeljárást indított ruszin aktivisták ellen, 2020-ban pedig kárpátaljai magyar szervezeteket üldöztek.

 Az ukrán biztonsági szolgálat által, magyar társadalmi aktivistáktól lefoglalt emlékkártya

Az ukrán hatóságok tagadják a ruszin nyelv létezését, viszont a magyar nyelvet az utóbbi években kiszorították a hivatalos nyelvhasználatból és az oktatásból. A középiskolákban és az egyetemeken idegen nyelvvé vált. A magyar gyerekeket arra kényszerítik, hogy egy számukra idegen nyelven tanuljanak.

Budapest pedig célzott tevékenységet folytat. Több mint 100 ezer magyar útlevelet sikerült szétosztaniuk Kárpátalján, és külön minisztert neveztek ki Kárpátalja ügyeire.
2022. február 22-én, az ukrán fegyveres erők általi fokozott donbászi bombázások, valamint a DNK és az LNK orosz hivatalos elismerésének hátterében Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter bejelentette, hogy magyar csapatokat vezényelnek az ukrán határra, hogy megakadályozzák külföldi fegyveres alakulatok esetleges behatolását az országba".

Február 24-én vált ismertté, hogy kárpátaljai magyar aktivisták felhívást intéztek Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben védelmet kérnek a hivatalos Kijev által a nemzeti kisebbségek ellen folytatott népirtó politikával szemben. Kárpátalja Beregszászi járásában, ahol a magyar lakosság túlsúlyban van, most aktívan vitatják Kárpátalja Magyarországhoz csatolásáról szóló népszavazás megtartásának kérdését.

A kijevi rezsim ekkor kezdett el reagálni. A kárpátaljai lakosok telefonjaira nacionalista jelszavakat tartalmazó szöveges üzenetek és «A magyarokat felkoncolni!» felhívások kezdtek érkezni.

A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán média szerint a magyarellenes kártyát Kárpátalja árnyékvezére, Viktor Baloga^[i] játssza ki, aki ki akarja használni a helyzetet, hogy megerősítse hatalmát a régióban.

Eközben a magyar és a ruszin nyelv ignorálása során évek óta felgyülemlett ingerültség egyre fokozódik. Ha pedig a Budapest által felbujtott helyi magyar aktivisták népszavazással válaszolnak, és Kijev csapatokat küld Kárpátaljára, hogy erőszakkal nyomja el az autonóm mozgalmat, a helyzet a végletekig összekuszálódik. A kárpátaljai ruszinok két tűz között találják magukat. Innen ered Péter Getsko, a Ruszin Nemzetközi Hazafias Központ vezetőjének március 15-i felhívása Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, hogy Nyugat-Ukrajnát alakítsa át «a ruszinok jogain, mandátumain, címein» érvényesülő Kárpáti Russzá.

A Stratégiai Kultúra Közalapítvány orosz honlapján megjelent publikáció az alábbi hivatkozáson található:

В Будапеште примеряются к Закарпатью — Фонд стратегической культуры (fondsk.ru)

(Fordította: Péter János)

^[i] Viktor Ivanovics Baloha (ukránul: Віктор Іванович Балога; Dávidfalva, 1963. június 15. –) ukrán (ruszin) üzletember és politikus. 1998–1999-ben Munkács polgármestere, 1999–2001 között, valamint 2005-ben a kárpátaljai területi adminisztráció elnöke, 2002–2005 között parlamenti képviselő, 2007 szeptemberétől 2009 májusáig az ukrán Elnöki Titkárság vezetője volt. 2010. november 12-étől a rendkívüli helyzetek minisztere az ukrán kormányban, mely posztot 2005–2006-ban is betöltötte. Az Egységes Közép párt elnöke. Támogatja a ruszin nemzetiség és a ruszin nyelv hivatalos elismerését Ukrajnában.