- Mindenütt orosz felderítők vannak. Fogalmad sincs, milyenek. Erősek.

- Hm.

- Egyszerűen naiv vagy, nem érted, hogy ez mennyire veszélyes.

- Hm!

- Putyin ügynökei rosszabbak, mint a Stasi. Egy házban laknak veled, ismerik az e-mail jelszavad.

- Na ne!

- Én ezért változtatom meg hetente az e-mailem jelszavam.

Sok ilyen párbeszédet folytattam németekkel a Németországban eltöltött tíz év alatt. Háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, programozók, akik rémülten néznek körül, meggyőződtek arról, hogy Petrov és Boshirov^[i] ott ülnek szinte minden bokor alatt, a golyóálló mellényükben, Novicsokkal a kezükben.
A németek nagyon félnek a "Putyin-vírustól" a WatsApp-ban, és különösen a Telegram üzenet küldő programban^[ii].

Mint tudják, Hitlernek öt év alatt sikerült propagandával átmosnia népének az agyát. A mostani németeket legalább 10 éve "minőségi” oroszellenes, oroszgyűlölő propagandával mérgezik, amelyhez bevetik a legmodernebb technológiát. Ennek eredményeképpen mindent elhisznek.
"Az ukrán menekülteket segítő németek berlini otthonaiba Putyin orosz ügynökei titokban besomfordálnak és tisztázatlan eredetű fehér port szórnak szét!" - jelentette a legutóbb a Tageszeitung nevű lap. Ehhez csatlakoznak más népszerű kiadványok, amelyek teljes komolysággal jelentik például azt, hogy "az orosz katonák éhen halnak, így a háborúnak hamarosan vége lesz". "Oroszországban bármilyen békefelhívásért 15 év börtön jár!". "Oroszországban már csak cékla és torma található a boltokban." És végül az üzenetek, amelyeket a németek egymásnak küldözgetnek a Messengeren: "Hölgyeim és Uraim! Amennyiben Putyin híveiről és az orosz agresszió támogatóiról van információjuk, kérjük, tegyenek bejelentést a legközelebbi rendőrőrsön vagy telefonon.

Én személy szerint először közvetlenül 2014-ben találkoztam a ruszofóbiával, az oroszellenességgel. Ekkor érkezett az első menekültáradat Németországba, és annak az iskolának az igazgatója, ahol a gyermekeim tanultak, megkért, hogy dolgozzak nekik tolmácsként. A szíriaiak, eritreaiak, irakiak, afgánok, nigériaiak és szomáliaiak között, akik a "háborúskodás, a harci cselekmények áldozatainak" túlnyomó többségét alkották, hirtelen megjelentek az oroszországi menekültek. Hivatalosan az etnikai vagy nemi alapú zaklatás, valamint a "szólásszabadság hiánya" miatt kényszerültek elhagyni az országukat.

Néhányukkal folytatott személyes beszélgetésekből pedig az derült ki, hogy menekülésük valódi indítéka például a hatalmas adósságok, az adófizetők rovására való megélhetés vágya (ami hazánkban, oroszországban lehetetlen), sőt még a lakáskérdés is. De ahhoz, hogy Európában otthonosan berendezkedjünk, nem szabad az igazat megmondani. Csak Oroszország becsmérlése működik. Egy fiatal roma nő például elmondta nekem, hogy a férje csúnyán megverte őt otthon. Sokáig bujkált előle az orosz szomszédainál. A közösségi médián keresztül értesült a Németországba való menekülés lehetőségéről. Viszont a menekülés okaként, amikor fel kellett tüntetnie – akkor az "etnikai okból történt zaklatás" írta be.

- A támogatóm azt tanította nekem: azt kell hazudnod, hogy a rokonaidat megölték az oroszok, és téged is meg akartak ölni" - mesélte. 

- Hiszen a valóságban az oroszok mentettek meg téged. 

- Igen, és így az életüket kockáztatták. Mert ha a férjem megtudta volna, hogy náluk vagyok, őket sem kímélte volna. De ha nem hazudtam volna, vissza kellett volna mennem a családhoz, és egy szép napon a férjem halálra szurkált volna.

A németek biztonságot nyújtanak a ruszofóbiáért cserébe.

Nekem magamnak, kilenc évvel ezelőtt német tisztviselők ajánlottak egy alkut: "Segítünk különböző segélyekkel, ha a helyi sajtónak beszámolsz arról, hogy Putyin megtiltotta neked, hogy cikkeket írj a valóságról, és a kollégáid is Putyin börtöneiben ülnek!". Na jó azt nem kell mondani!  Csak mondjad azt, hogy üldözik őket".

Ukrán nácik áldozatainak képeit posztolom a német közösségi médiában, megmutatva egy fotót a donyecki Angyalok sétányáról (az ukrán hadsereg bombázásai maitt meghalt 124 gyermek emlékére létrehozott sétány - a ford.). "Ez egy hamisítvány! Ez Putyin hazugsága! Marina egy robot!" - háborodtak fel a németek. Egyébként ez nekik nem újdonság. Nyolcvan évvel ezelőtt pontosan ugyanazok a németek, akik Dachau, Buchenwald, Ravensbrück közelében éltek, szintén nem tudtak semmit, nem hallottak semmit, nem láttak semmit. És akkor nagyon meglepődtek, mikor kiderült az igazság - jaj és na ne már! - Gyermekek, nők, idősek százezreivel kísérleteztek kényelmes házaik közelében. És nem érezték az égő hús szagát.

És most, az évek óta tartó propagandától megmérgezve, meg vannak győződve arról, hogy Oroszország annektálta a Krímet. Senki nem tud a népszavazásról, és ha én mondom, akkor "Putyin ügynöke" vagyok. A ritka oroszbarát kiadványokat Németországban korábban gyanúsnak és veszélyesnek tartották, de mostanra már mindet be is tiltották. A német interneten soha nem találnak egyetlen videót sem a Halhatatlan Ezredünkről^[iii], egyetlen ünneplést sem Oroszország és a Krím újraegyesítéséről, egyetlen igaz szót sem a DNK-ról és az LNK-ról (a Donyecki és Lugánszki Népköztársaságokról).

A Vzgljád üzleti lapban megjelent cikk az alábbi hivatkozáson található:

 ВЗГЛЯД / Желто-голубое сумасшествие Германии :: Автор Марина Хакимова-Гатцемайер (vz.ru)

Szerző: Marina Hakimova-Gatsemayer újságíró, megjelent 2022.03.29-én.

(Fordította: Péter János)

^[i] Petrov és Boshirov "orosz hírszerzők" és "GRU-tisztek", Alekszandr Miskinnek és Anatolij Csepigának az állítólagos duója, akikkel a média a 2018-as brit Szkripal-mérgezés után foglalkozott, majd 2021 áprilisában a 2014. októberi és decemberi csehországi Vrbetica lőszerraktár elleni merényletekkel kapcsolatos nyomozással összefüggésben említette őket. Petrov és Boshirov duója internetes kulturális jelenséggé vált, és hatással volt az információs térre.

^[ii] Ezek Messenger jellegű, az oroszok által használt, lehallgatásbiztosnak mondott üzenetküldő programok.

^[iii] A "Halhatatlan ezred" egy hagyományossá vált éves esemény, amelyet május kilencedikén tartanak Oroszországban és néhány külföldi országban, hogy megemlékezzenek a szovjet hadsereg hőstetteiről a Nagy Honvédő Háború alatt.

A résztvevők minden évben a Győzelem Napján végigvonulnak városaik utcáin rokonaik - a Nagy Honvédő Háború résztvevői, illegális harcosok, ellenállók, honvédek, koncentrációs táborok foglyai, ostromot túlélők és a háború gyermekei - fotóival, és a mozgalom honlapján található Népi Krónikában rögzítik a róluk szóló családi történeteket.