Az Európai Balpárt, a Transfom!, a Die Linke 2022. márc. 19-én Berlinben a fenti címmel tartott nemzetközi konferenciát. 8 féle csoportban folyt a munka, közöttük a ”Közösségeink megvédése: küzdelem a rasszizmus és az iszlamofóbia ellen”. A magyar hozzászólás:

Ózdon élek, ebben az ország északkeleti részén lévő kis munkásvárosban - az ipar megszűnése miatt mártírizált városban -, ahol magas a cigányság aránya (becslések szerint 40%), és amelyben 14 "gettót" találunk. A kormánnyal, a helyi hatóságokkal és hivatalos szerveivel kapcsolatos tapasztalataink szinte kizárólag negatívak. A problémákat figyelmen kívül hagyják, és még a legkisebb gond is (pl. a hiányzó közvilágítás pótlása) hetekig tartó küzdelmet igényel.

Az önkormányzat vezetése második választási cikluson keresztül a "demokratikus" pártok által támogatott szélsőjobboldali párt (Jobbik). Nyíltan vagy hallgatólagosan rasszista szavaiban és tetteiben. A környéket, ahol helyi aktivistákkal dolgozunk, Hétesnek hívják. 100 éves egykori munkásnegyed. A szociális lakások kicsik, komfort nélküliek, nincs folyóvíz, és a lakbérből semmit nem invesztálnak vissza. A bérlők túlnyomó többségének nincs is szerződése a bérbeadóval, az önkormányzattal, így bármikor kilakoltatható. Az utakat soha nem újították fel, nincsenek járdák, nincs bolt, nincs orvosi rendelő, nincs iskola, nincs tömegközlekedés. Ezen a környéken két közkút 54-56 család vízellátását biztosítja, ami különösen a nők számára hallatlanul nagy teher. Természetesen ezeknek a cigányoknak csak rosszul fizetett és bizonytalan munka jut. Ezek a rasszizmus látható jelei.

A mélyszegénységben élő emberek számára ezeken az elszegényedett területeken az állam, az önkormányzatok nem adnak engedményeket, hozzájárulást, segítséget   – ők "csak cigányok". Ahhoz, hogy életben tartsuk őket, mindössze némely kulturális intézmény és főleg jó szándékú egyének jóindulatára támaszkodunk; magánházakban dolgozunk kis csoportokban felnőttekkel és gyerekekkel, vagy szabadtéri rendezvényeket szervezünk velük.

A mi kis Tumenca-csoportunk tevékenysége gyakorlatilag az egész életre kiterjed - egyéni jólétre törekvés, anyagi segítségnyújtás, támogatás az álláskeresésben, adminisztratív segítségnyújtás stb. és politikai munka: olyan közösségek létrehozása, amelyek képesek tudatosan jogaik gyakorlására és védelmére. Keressük azokat a "civil" szervezeteket és személyeket, akik támogatnak minket, akár egyházat is (metodista pl.); így a lehető legtöbb képzésen veszünk részt (pl. emberi jogok, jogvédelem vagy tárgyalási technikák). A gyerekekkel is foglalkozunk, igyekszünk megnyitni számukra a kulturális teret (múzeumok, állatkert, mozi, programok: játékok, kórus, animáció stb.). A gettóban élő emberek bezárkóznak. A pedagógiai szakértők szerint a gyerekek rajzai szürkék, színek nélkül, ami azt jelenti, hogy az univerzumuk nagyon szűk. Megpróbáljuk ezt bővíteni azzal, hogy nemcsak programokat szervezünk, hanem találkozókat is a hatalom és a kapitalista rendszer által marginalizáltakkal (még közös parcelláink is vannak, ahol együtt termesztünk zöldséget). A más településeken élő emberek hasonló problémái erőt adnak ahhoz, hogy együtt gondolkodjunk és cselekedjünk.

Nem tudok túl sok gyakorlati sikert felsorolni. Ezek közül néhány triviális: részt venni egy személy védelmében a bíróságon rendőrségi túlkapás ellen, 4-5 embernek munkát találni néhány hónapra, rávenni egy helyi képviselőt, hogy javítassa meg a tönkrement utat, megszervezni a szemétgyűjtést és -elszállítást, tartós élelmiszereket vagy használt ruhákat és bútorokat osztani, interaktív beszélgetéseket szervezni aktuális kérdésekről, és tárgyalni állami tisztviselőkkel egy-egy közügyről. A rasszizmus közvetlen jelenléte ellen is fellépünk, hiszen gyakran előfordul - természetesen valami ürüggyel -, hogy megtagadják a cigányok belépését egy közintézménybe, egy üzletbe, egy buszra stb.

Mindez - ahogy mondani szokták - csak "tűzoltás". Nagyon jól tudjuk, hogy ennek a rendszernek szüksége van ezekre a marginalizált munkavállalókra ahhoz, hogy a többieket sakkban tartsa, szerintünk azonban a cigányok is a nemzetközi munkásosztály, a magyar munkásosztály része. Nekünk is csak egy valódi rendszerváltás hozhat végleges megoldást, de addig sem maradhatunk tétlenek.

A mi minimális átmeneti követeléseink a magyarországi romák számára - más egyesületekkel együtt - a következőek:

1) Kultúra: a roma nemzeti kisebbségek intézményei (múzeumok, színházak, tehetséggondozó kollégiumok stb.)

2) Politikai jogok: kedvezményes mandátumok a nemzeti kisebbségek számára

3./ közoktatás: 18 éves korig legyen kötelező

4./ foglalkoztatás: állami/önkormányzati munkaerő-felvétel a roma népesség arányában

5./ közszolgáltatásokat a roma negyedekben is.

A munkásmozgalom minden szereplőjének erős, határozott kiállására van szükségünk: Tumenca! Veletek!

(S.J.)