Jurij Afonyin a "Rossiya-1" TV csatornán: 5-7 éven belül országunk modern és szuverén gazdaságot hozhat létre
Az RFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese, J.V. Afonyin részt vett a Rossiya-1 TV-csatorna "60 perc" című műsorában.
A különleges katonai műveletről szólva Jurij Afonyin elmondta: a nyugati médiában ma sokat írnak arról, hogy az ukrajnai orosz katonai művelet lassú. És még az orosz közösségi oldalakon is láthatjuk, hogy az emberek, de még az igencsak hazafias gondolkodásúak is azt írják: miért nem szabadították még fel Kijevet, Harkovot, Mariupolt? De meg kell értenünk, hogy ebben az esetben nem a sebesség az elsődleges. A prioritás teljesen más - mégpedig a minél több emberi élet megmentése. Mindenekelőtt Ukrajna polgári lakosságának életét kell megóvni, de megmentjük katonáink életét is, sőt, még az ukrán hadsereg katonáinak életét is, azoknak, akik nem vesznek részt háborús bűnökben.
Jurij Vjacseszlavovics megjegyezte, hogy ha az orosz csapatok úgy járnának el, mint az amerikaiak Irakban, azaz tömegesen bevetnék a repülőgépeket és a tüzérséget a városok ellen, akkor természetesen sokkal gyorsabb lenne az előrenyomulás. De mi nem tudunk és nem is fogunk így cselekedni. Az amerikai típusú hadviselés példája az iraki Moszul, amelyet gyakorlatilag eltöröltek a föld színéről. Az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli Irak jövője. De nekünk nagyon fontos Ukrajna sorsa. Egy barátságos Ukrajnára van szükségünk Oroszország mellett, olyan barátságosra, mint amilyen évszázadok óta volt. Olyan Ukrajnára van szükségünk, amely Bogdan Hmelnyickij[i] eszméi mellett kötelezte el magát, nem pedig Mazepa[ii], Bandera[iii] és Suhevics[iv] mellett. És ahhoz, hogy Ukrajna azzá váljon, ma a lehető legjobban meg kell kímélni az emberi életeket.
Ezért az RFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese kijelentette, az orosz csapatok módszeresen és nyugodtan járnak el, a csapások célzottan és tűpontossággal történnek. Jurij Vjacseszlavovics bizakodását fejezte ki, hogy az orosz hadsereg ilyen műveletei a veszteségeket minimalizáló harci műveletek példájaként bekerülnek majd a katonai tankönyvekbe.
Jurij Afonyin arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati média és a nyugati politikusok valójában teljesen elhallgatták a Donyeck központjára mért, nemzetközileg tiltott kazettás robbanófejjel ellátott Tocska-U[v] rakétával végrehajtott csapást, amely 20 polgári személy halálát okozta. Hasonlóképpen, a Nyugat az elmúlt nyolc évben figyelmen kívül hagyta a donbászi civilek meggyilkolásának ügyét. Ma azonban Oroszország lehetőséget kap arra, hogy kivizsgálja a 2014 óta Donbasszban elkövetett háborús bűnöket. Az elkövetőket nemzetközi bíróság elé kell állítani.
Az RFKP KB első elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy ma Oroszország antifasiszta harcot folytat Ukrajnában. Az orosz emberek megértik ezt, mert a Nagy Honvédő Háború katonáinak, a hős úttörőknek, a Krasznodon Komszomol tagjainak képein nevelkedtünk. A Nyugat számára a fasizmus elleni harc valami absztrakt dolog; a második világháború alatt a nyugati országoknak a tizedét sem kellett elviselniük azoknak a megpróbáltatásoknak, amit nekünk kellett átélnünk. De a legerősebb oroszellenes propaganda ellenére ma már vannak olyan emberek Nyugaton, akik ezt megértik. A világ több tucatnyi országában a baloldali erők máris antifasiszta jelszavakkal tartottak gyűléseket, különösen az ukrán Komszomol vezetőinek, a Kononovics testvéreknek a szabadon bocsátását követelik, akiket most az ukrán biztonsági szolgálat őrsége börtönébe vetettek. Ezt az antifasiszta programot Oroszországnak ma a lehető legnagyobb mértékben támogatnia kell - mondta Jurij Vjacseszlavovics.
Egy arról szóló vitában, hogy miként lehet Oroszországot fejleszteni a példátlan nyugati szankciókkal szemben, Jurij Afonyin felhívta a figyelmet a kínai tapasztalatokra. A szocialista Kína megmutatta, hogyan lehet óriási gazdasági és technológiai ugrást végrehajtani, még óriási természeti erőforrások nélkül is. Oroszország pedig rendelkezik ezekkel az erőforrásokkal. Ma egy erős védelmi ipari komplexummal rendelkezünk, bár még 10 évvel ezelőtt ez a terület is aggodalomra adott okot. De sikerült ezt a komplexumot egy új, modern szintre emelni, és a katonai termelésben az összes nyugati alkatrészt hazaiakkal helyettesíteni, beleértve a mikroelektronikát is. Ugyanezt kell tenni a gazdaság polgári ágazataiban is. Mind a gazdasági, mind az élelmezésbiztonsági fronton győznünk kell. Teljesen független polgári légiközlekedési iparágat és számos más ágazatot kell létrehoznunk. Akkor mindössze 5-7 év múlva gazdaságunk teljesen más képet fog mutatni - modern és szuverén lesz. Ezt az utat kell választanunk a jövő nemzedékeinek érdekében.
Az RFKP Központi Bizottságának első elnökhelyettese azonban hangsúlyozta: ahhoz, hogy ezt az utat sikeresen végigjárjuk, szükségünk van a társadalom egységére. Ehhez pedig társadalmi igazságosságra van szükségünk, nem szabad hagynunk, hogy az emberek életszínvonala csökkenjen.
Az eredeti orosz nyelvű tudósítás az alábbi hivatkozáson elérhető:
(Fordította Péter János)
[i] Bogdan Mihajlovics Hmelnyickij 1596. január 6-án született a cserkasszi terület Szubotov falujában, 1657. augusztus 6-án, 61 éves korában halt meg Csiguirinben. Ő vezette az ukrán tartományokat a Lengyelország elleni szabadságharcban 1648-1654 között, és számos dicsőséges győzelmet aratott. A Kremllel való szövetséget ugyanúgy tervezte felhasználni, mint korábban a tatárokkal sikerült az ukránoknak, és azt írta a moszkvai cárnak, hogy a lengyelek az ortodox hittel való meggyalázásaként vetették be hadseregüket Ukrajnába, és hogy a török szultán felajánlotta a kozákoknak, hogy török alávetettségbe vonuljanak. Ilyen körülmények között Ukrajnának csak egyetlen kiút maradt népe hitének és szokásainak megőrzésére: a szövetség a Moszkvaiakkal. 1653. október 1-jén a Zemszkij Szobor (ukrán országgyűlés) helyt adott az hetman (legmagasabb katonai vezető a lengyel litván államban) Moszkvával való egyesülés iránti kérésének.
[ii] Ivan Sztepánovics Mazepa (Mazepa-Koledyński) (1639. március 20., Mazepintsi falu Bila Cerkva mellett, Lengyel-Litván Nemzetközösség - 1709. szeptember 21. Bender, Oszmán Birodalom) - a Hetmanátus és a Zaporizzsjai terület adúr katonai, politikai és diplomáciai személyisége.
Az orosz ortodox egyház 1708-ban kiátkozta Mazepát, és ezt a mai napig nem hajlandó visszavonni. Az oroszellenes elemeket Ukrajnában a 18. századtól kezdve becsmérlően mazepisták néven emlegették. Mazepa elidegenedése az ukrán történetírástól a szovjet időszakban is folytatódott, de 1991 után a független Ukrajnában erőteljes lépések történtek a Mazepáról kialakult összkép rehabilitálására, bár egyesek még mindig ellentmondásos figurának tartják.
[iii] Sztepan Andrejevics Bandera (ukránul: Степа́н Андрі́йович Банде́ра, (1909. január 1. - 1959. október 15.) ukrán politikus és az Ukrán Nacionalisták Szélsőjobboldali Szervezete militáns szárnyának teoretikusa.
Bandera az ukrán függetlenség érdekében támogatta a német katonai köröket, és OUN (Ukrajna Felszabató Hadserege) expedíciós csoportokat szervezett. Amikor a náci Németország lerohanta a Szovjetuniót, Lembergben előkészítette az ukrán államiság 1941. június 30-i proklamációját, amelyben kötelezettséget vállalt a náci Németországgal való együttműködésre. 1941. július 5-én a rendelet visszavonásának elutasításáért Banderát letartóztatta a Gestapo, amely házi őrizetbe helyezte, majd 1942 és 1943 között a sachsenhauseni koncentrációs táborba küldte. 1944-ben, amikor Németország a háborúban rohamosan teret veszített az előrenyomuló szövetséges hadseregekkel szemben, Banderát szabadon engedték abban a reményben, hogy jelentős szerepet játszhat az előrenyomuló szovjet erők elrettentésében. Felállította az újjáalakult Ukrán Legfelsőbb Felszabadítási Tanács főhadiszállását, amely addig illegalitásban működött. Családjával Nyugat-Németországban telepedett le, ahol az OUN vezetője maradt, és több antikommunista szervezettel, például az Antibolsevik Nemzetek Blokkjával, valamint a brit titkosszolgálatokkal is együttműködött. 1959-ben, tizennégy évvel a háború befejezése után Banderát a KGB ügynökei Münchenben meggyilkolták.
2010. január 22-én Viktor Juscsenko leköszönő ukrán elnök posztumusz Ukrajna Hőse címet adományozott Banderának. Az Európai Parlament elítélte a kitüntetést, ahogyan Oroszország, lengyel és zsidó politikusok és szervezetek is ezt tették.
[iv] Roman-Tarasz Joszipovics Scsuhevics (más néven Tarasz Csuprinka álnéven is ismert; 1907. június 30. - 1950. március 5.) ukrán nacionalista, a Nachtigall-zászlóalj egyik parancsnoka, a német Schutzmannschaft 201 segédrendőrzászlóalj főhadnagya, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) katonai vezetője, a mintegy 100 000 lengyel elleni galíciai-volhíniai mészárlás egyik szervezője.
[v] A "Tocska" (GRAU-index - 9K79, az INF-szerződés értelmében - OTR-21) egy szovjet hadosztálynál használatos taktikai rakétarendszer (az 1980-as évek végétől átminősítették hadsereghez), amelyet a kolomnai tervezőiroda fejlesztett ki). A rakétát különböző robbanófejekkel lehet felszerelni, így lehetséges taktikai nukleáris és kazettás fejjel is alkalmazni.
