Szerző: Patricia Huber[1] a kontrast.at főszerkesztőnője, 2021. december 20.
Gabriel Boricot választották meg Chile új – és az ország történetének legfiatalabb –elnökévé. Célja: szakítani a tekintélyelvű politikával – a lakosság önrendelkezésének (empowerment) erősítése felé. Ráadásul meg akarja adóztatni a gazdag embereket és a vállalatokat, és több pénzt akar fordítani az iskolákra és az egészségügyi rendszerre.
„Olyan elnök szeretnék lenni, akinek hivatali ideje végén kevesebb hatalma van, mint annak elején” – hangsúlyozta Gabriel Boric többször a választási kampány során. A 35 éves chilei leendő elnök elhatárolódik hazájában a jobboldal tekintélyelvű kormányzástól, és hangsúlyozni kívánja demokratikus politizálás igényeit: nem erős elnök akar lenni, hanem olyan, aki felhatalmazza az embereket. E célok megvalósítására Boric több szavazatot kapott, mint Chile történetének bármely más elnökjelöltje.
Boric lesz Chile történetének legfiatalabb elnöke. Hivatalosan március 11-én lép hivatalba. Sikerült olyan embereket mozgósítania Chilében, akik kirekesztve érezték magukat a politikából, és évtizedek óta nem vettek részt a választásokon. 2019-ben diákként demonstrált a társadalmi egyenlőtlenség elleni jelentős tüntetéseken Chilében[2]. Most a multi milliárdos Sebastián Piñerát váltja a chilei elnöki poszton.
Felgyújtották az olasz Enel energiacég székházát a tüntetők. A konszern ígéretet tett az energiainfrastruktúra ingyenes megújítására. Ehelyett titokban az ügyfelekre hárították a költségeket. Foto: Enel Chile / CC BY-SA 4.0
GABRIEL BORIC A CHILE -I TRUMP-AL SZEMBEN LÉPETT FEL
Ellenfele José Antonio Kast, a chilei Donald Trump volt. A jobboldali szélsőséges elnökjelölt védelmébe vette a Pinochet-diktatúrát, csökkenteni akarta a vagyonokra és a vállalati nyereségekre kivetett adókat, és el akarta adni a közvagyon utolsó maradványait (különösen a rézbányákat, amelyek bevétele jelenleg 11%-kal járul hozzá Chile költségvetéséhez). Ennek érdekében Kast kampányt indított a homoszexuálisok és a migránsok ellen, és megkérdőjelezte a nők alapvető jogait, például az abortusz lehetőségét vagy a hajadon nők szociális támoagatását.[3]
Gabriel Boric baloldalon, José Antonio Kast jobbra Foto: imago images
Boric teljesen ellentétes programmal indult, és a szavazatok 56 százalékával, a 19 millió lakosú ország történetének legtöbb szavazójával megnyerte a második fordulót:
Boric programjáról:
Emelni akarja a vállalatok és a gazdagok adóját, újjá akarja építeni az állami egészségügyi rendszert, és a magánnyugdíjrendszert állami nyugdíjakkal helyettesíteni. Szociáldemokrata projekttel akar véget vetni a neoliberális Pinochet-diktatúra alappilléreinek. Emellett szeretné leállítani a vitatott rézmalmok környezetkárosító bővítését, valamint több pénzt akar biztosítani az állami iskoláknak és egyetemeknek.
Chilében sokan szenvedtek Piñera elnök neoliberális politikájától. Sokan nem engedhették meg maguknak igénybevenni az egészségügyet és az oktatást. Az elmúlt években ismételten hatalmas társadalmi tiltakozások zajlottak. De: Boric- nak jelenleg nincs többsége a Nemzeti Kongresszusban[4] programja megvalósítására. Hogy mennyit tud programjából végrehajtani, az a képviselőkre nehezedő társadalmi nyomáson is múlik.
Videó:
https://twitter.com/i/status/1472757160236834818
"LEGYŐZÖTT FASIZMUS": ÚJ ALKOTMÁNY VÁLTJA LE A PINOCET ALKOTMÁNYT
Mindenesetre Boric győzelmét Chilében a „Pinochetismo” (pinochetizmus) elleni végső győzelemként értékelik. Chileiek százezrei ünnepelték spontán módon, az utcákon a választási eredményeket, és azt kiabálták: "Legyőztük a fasizmust". Mert az ellenjelölt Kast a Pinochet-diktatúrát védte, és a választási kampányban eljelentéktelenítette a diktatúra idején elkövetett emberi jogi jogsértéseket. Felszólalt Chile új alkotmánya ellen is, amelynek végre le kell váltania a Pinochet alkotmányt.
Chilében a lakosság 80 százaléka arra szavazott, hogy Chile történetében először demokratikusan megválasztott Alkotmányos Konvent dolgozzon ki új alkotmányt. A Konvent megválasztásán a politikai baloldal sikerrel szerepelt, a jobboldal pedig visszaesett. 2021 májusában az Alkotmányos Konvent[5] megkezdte az új alkotmány kidolgozását. Mivel 2019-től a társadalmi tiltakozó mozgalom képviselői is részt vesznek a kongresszusban, Kast „antiszociális felkelőknek” nevezte őket.
Boric – Kasttal teljes ellentétben – kiáll amellett, hogy végre véget lehessen vetni Augusto Pinochet neoliberális diktátor örökségének, ahogy a Guardian[6] írja. Boric is támogatja az új chilei alkotmány kidolgozását. „Ha 2022-ben a lakosság elfogadja, akkor végre eltemetjü a Pinochet-diktatúra örökségét” – írja Sophia Boddenberg a taz[7]-ban.
SZOCIÁLDEMOKRATÁK GYŐZTEK A VÁLASZTÁSOKON LATIN- ÉS DÉL-AMERIKÁBAN
Nem Chile az egyetlen ország, ahol az utóbbi időben a baloldali és szociáldemokrata jelöltek győzni tudtak a választásokon. Peruban a baloldali Pedro Castilló nyert a egy jobboldali populistával szemben. Bolíviában Lula bizalmasa, Luis Arce, Hondurasban pedig a baloldali ellenzék jelöltje, Xiomara Castro nyert. Argentína és Mexikó kormányát is szociáldemokratának tartják. A brazil jobboldali populista elnök, Bolsonaro jelentős nyomás alatt van, valószínűnek tartják baloldali kihívója, Lula da Silva újraválasztását.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Amennyiben kedves Olvasónk elmondaná véleményét, hogy a chilei választásoknak van-e tanulsága a jövő tavaszi magyar választásokon induló baloldal számára, kérjük, írja meg véleményét a:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre.
Köszönjük! (Balmix szerk.)
[1] https://kontrast.at/author/patricia/
[2] https://kontrast.at/chile-proteste-praesident/
[3] https://taz.de/Chile-hat-die-Wahl/!5818069/
[4] https://twitter.com/L_Oberndorfer/status/1472864468413657094?s=20
[5] https://kontrast.at/chile-wahlen-2021/
[6] https://www.theguardian.com/world/2021/dec/20/who-is-gabriel-boric-the-radical-student-leader-who-will-be-chiles-next-president?CMP=Share_iOSApp_Other
[7] https://taz.de/Wahlausgang-in-Chile/!5823016/
