Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első elnökhelyettese, Ju. V. Afonyin részt vett az Rosszia-1 TV-csatorna "60 perc" című műsorában.
A műsorban Putyin elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök közötti megbeszélések volt az egyik fő téma. Egy olyan időszakban, amikor a Nyugat oroszellenes retorikában tobzódik, a jószomszédi viszony és a kölcsönösen előnyös együttműködés elve alapján, erősödnek az orosz-kínai kapcsolatok. A megbeszéléseken elsősorban az amerikai és NATO-fenyegetés elleni közös fellépés témáját érintették. A Nyugat most megpróbálja megzavarni vagy legalábbis diplomáciailag bojkottálni a pekingi téli olimpiai játékokat, miközben az orosz elnök azt tervezi, hogy részt vesz a játékokon és folytatja személyes kapcsolatát a kínai vezetővel.
Jurij Afonyin megjegyezte, hogy a világpolitika legfontosabb döntéseit ma három országban hozzák meg: Oroszországban, Kínában és az Egyesült Államokban. Európa természetesen fontos szerepet játszik, de többnyire követi az USA-t. Oroszország és Kína álláspontjának közeledése tehát komoly fejfájást okoz az Egyesült Államoknak. Különösen, amikor az országaink közötti katonai együttműködéséről van szó, mert lehetőségeink kiegészítik egymást és ez biztosítja ugyanazt a paritást az Egyesült Államokkal való konfrontációban, mint egykor, amikor az Egyesült Államokkal szemben ott volt a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országainak egyesült ereje.
Az Oroszország és Kína közötti gazdasági együttműködés azonban nem kevésbé fontos - mondja a KB első elnökhelyettese. Kína ma a világ vezető gazdasága mind az ipari termelés volumene, mind annak szintje tekintetében, Oroszország pedig a kereskedelmi útvonalakon fekszik és Kína legközelebbi szomszédja. A Putyin és Hszi közötti megbeszélések meghatározták, hogy a pekingi találkozón milyen mederben fognak folytatódni a tárgyalások, itt most sok minden eldől. A nem létező bűnök miatti gazdasági szankciókat, amelyekkel ma az USA és Európa fenyegeti Oroszországot, sokkal könnyebben túlélhetjük, ha szorosabban együttműködünk Kínával - amiben Jurij Afonyin is bizakodik -, különösen, ha a pénzügyi téren tesszük ezt. A folyamat már felkezdődött: nemzeti tartalékaink[i] egy részét például jüanra váltjuk, fokozatosan eltávolodunk a dollártól és az eurótól. Független fizetési rendszerünk, a MIR, és a KNK-val való pénzügyi együttműködés megerősítése megvédhet bennünket a Nyugat azon kísérleteitől, hogy a legkeményebb gazdasági eszközökkel gyakoroljon nyomást Oroszországra. Nem fogunk háborúzni Ukrajnával, de ha a ránk nehezedő nyomás fokozódik, a szocialista Kínával való gazdasági és politikai-katonai együttműködés sokat segít majd abban, hogy a nehéz időkben szilárdan álljunk.
Jurij Afonyin a stúdióban elmondta, hogy szerinte az európai parlamenti képviselők (főként a balti államokból) oroszellenes beszédei bizonyítékai az európai politika leépülésének: nincs jobb dolguk, mint Oroszországot rendszeresen becsmérelni és fenyegetni. Aztán ott van a drogok legalizálásáról szóló vita, mintha a világjárványok korában nem lenne más, sürgetőbb feladatunk. A Szovjetunióban nem volt drogprobléma, a drogfüggőség esetei a legritkább kivételek voltak, emlékeztetett a Központi Bizottság első elnökhelyettese, ezt a kórt a kapitalizmus hozta el hozzánk. A kapitalizmusban a drogfüggőség teljes virágkorát éli, és százezrek életét követeli - többek között Nyugaton is. De ahelyett, hogy harcolnának a probléma ellen, legalizálják a kábítószereket. Miért? Mert a modern kapitalista országoknak nincs igazán szükségük a saját népességükre, bármilyen egészséges is legyen az. A programozókat Indiából, az olcsó munkaerőt Ázsiából és Afrikából lehet behozni. A saját népességüket ostoba biomasszává lehet változtatni, ami könnyebben kezelhető a globális elit számára. A drogok, a transzneműek, az azonos neműek házassága mind a kapitalista rendszer mély leépülésének jelei, annak jelei, hogy a kapitalizmusnak ideje távoznia a történelem színteréről.
"Oroszországnak a jövőjét a szocialista Kínával és a baloldali szövetségeseinkkel kell összekötnie. A volt szovjet köztársaságokkal való egyesülés pedig mindenképpen meg fog történni - szocialista alapon".
Az OFKP Központi Bizottságának sajtószolgálata tette közzé 2021-12-16-án
Az eredeti orosz nyelvű cikk az OFKP honlapján található az alábbi hivatkozáson:
Fordította: Péter János
A Mir fizetési rendszer egy olyan orosz nemzeti fizetési rendszer, amelynek célja a nemzeti fizetési eszközök - a MIR-bankkártyák - megbízhatóságának, biztonságának, kényelmének és hozzáférhetőségének biztosítása. A Mir fizetési rendszer üzemeltetője a JSC NSPC (Joint Stock Company National Payment Card System). Az üzemeltető létrehozásakor részvényeinek 100%-a az Orosz Föderáció Központi Bankjának tulajdonában volt. A 2017. május 1-jei szövetségi törvény szerint. N 88-FZ - az Orosz Nemzeti Bank részesedése az NSPC üzemeltetőjének alaptőkéjében csökkenthető, de nem lehet kevesebb, mint 50 százalék plusz egy szavazati részvény. A többi alapító (egy személy vagy személyek csoportja) részesedése nem haladhatja meg az NSPC-üzemeltető részvényeinek 5 százalékát, ami nem teszi lehetővé, hogy befolyásolhassa a rendszer működésével kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseket, de lehetővé teszi, hogy a jövőben befektetőket vonzzon.
