Gennagyij Zjuganov 1993 óta vezeti az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártját (KPRF). A 77 éves férfi sok fiatal számára nem elég radikális.

 A kommunista párttal (KPRF) folytatott vitában a moszkvai rendőrök először szeptember végén folyamodtak szokatlan eszközhöz: az ostromhoz. A dumaválasztás nyilvánvalóan manipulált online eredményei elleni kommunista párti tiltakozó akció során a rendőrök körülvették a moszkvai városi parlamentet és a kommunista párt székházát, és elzárták a bejáratokat. A KPRF egyik tagja állítólag egy hétig kitartott, hogy elkerülje a letartóztatást vagy a bírósági idézést.

Néhány nappal később a rendőrség ostrom alá vette a KPRF Duma szóvivőjének irodáját, hogy megakadályozza az épületben készülő választási eredmények elleni feljelentést. A biztonsági erők már korábban is szokatlanul szigorú intézkedésekkel csaptak le a pártra: a szeptember végi két kommunista párttüntetés környékén több mint 150 aktivistát, párttagot és helyi parlamenti képviselőt tartóztattak le Moszkvában^[i]. A megfigyelők új nehézségekről beszélnek a KPRF-vel kapcsolatban.

Míg az elnyomás hulláma végigvonult a párton, Gennagyij Zjuganov rendkívül óvatos^[ii] maradt. A KP 1993 óta hivatalban lévő vezetője, nem vett részt pártja tiltakozó akcióin, nem állt ki a letartóztatottak mellett, és hallhatóan nem bírálta a rendőrség fellépését sem. Ehelyett Zjuganov „visszafogottságra és állhatatosságra” szólította fel a Kommunista Párt tagjait – és kétszer találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy megvitassák a KPRF szerepét a dumában. Zjuganov csak másfél hét után panaszkodott nyílt levélben Putyin elnöknek a pártra nehezedő nyomás miatt. Putyin elnöknek szigorú intézkedéseket kell tennie azokkal a tisztségviselőkkel szemben, akik a letartóztatások során túllépték a hatáskörüket – kérte Zjuganov abban levelében, amelyhez a KPRF fogvatartott tagjainak névsorát is csatolták. A KPRF egyébként konstruktív ellenzékként mindent támogat, ami az orosz államot erősíti, amely ellen hibrid háború dúl.

Az ismert politológus, Abbas Galjamow taktikai manővernek minősítette a levelet. Zjuganov egyszerre próbálta demonstrálni a Kreml iránti hűségét és kezelni a pártban egyre növekvő felháborodást. Az egyszerű párttagok a választási csalás és elnyomás miatt egyre inkább radikalizálódnak.

Egyre nő az elégedetlenség Zjuganov Kreml-el szembeni szelíd politikájával kapcsolatban. A fiatalabb és radikális baloldaliak azt szeretnék, ha pártvezetőjük világosabban beszélne, és keményebb út mellett érvelne a Kreml irányában. Mindenekelőtt a Zjuganov ellenfele, a 11 évvel fiatalabb Valerij Raskin (Valeri Raschkin) vezette befolyásos moszkvai pártszervezet akar ismét nagyobb ellenállást kifejteni, és kilépni a rendszerpárti szerepből, amelyik csak látszólag harcol alternatív politikáért, ugyanakkor az 1996-os elnökválasztásért folytatott és elvesztett hatalmi harc után kényelmesen elhelyezkedett a putyini rendszerben. Jóllehet Zjuganov-nak sikerült megakadályoznia Valerij Raskin puccskísérletét az év elején. Ám a párt a dumaválasztáson való erős szereplése után, amelyen 15 új mandátumot szerzett, a vita ismét fellángolt. Zjuganov számára egyre nehezebb irányítani a pártot. 

Egyes médiumok már a kilépéséről találgatnak, az újságírók a pártszakadásra számítanak. De mennyire valószínűek az ilyen forgatókönyvek? A kérdés megválaszolásakor két tábor áll szemben egymással: az olyan elemzők, mint Andrej Kolesnyikov, valószínűtlennek tartják Zjuganov önkéntes lemondását. „Szerintem ez lehetetlen” – írja a moszkvai Carnegie Központ politológusa. „A párt pontosan azért létezhet, mert alkalmazkodott a rezsimhez.” Ezt Zjuganovnak köszönheti, aki a párt élén eltöltött három évtized után tudja, hogyan kell kompromisszumot találni a Kreml-lel. Más szakértők, például Ivan Preobraženszkij a Rosbalt hírügynökségtől viszont alapvetően lehetségesnek tartják a szétválást egy radikális és egy rendszerhű szárnyra. A párt válságban van, Zjuganovnak életkora miatt le kell mondania – írja. „Most kezdődik a harc az utódlásért.” A 44 éves Jurij Afonin, akit régóta Zjuganov kijelölt utódjaként tartottak számon, április óta a Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke, és Nyugat-ellenes retorikájával, elfogadható a Kreml számára, ezért ígéretes elnökjelölt lehet. De Valerij Raskin is a pályán van még. A szakértők kemény pártharcra tippelnek a Központi Bizottság plénuma következő ülésén, október 23-án.

Birger Schütz cikke eredetileg itt jelent meg  https://www.nd-aktuell.de/artikel/1157097.dumawahlen-der-protest-der-zaghaften.html?sstr=birger|Sch%C3%BCtz  2021. 10. 24.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

^[i] https://www.nd-aktuell.de/artikel/1157234.dumawahlen-moskaus-kommunisten-unter-druck.html?sstr=ute|weinmann

^[ii] https://www.nd-aktuell.de/artikel/1157097.dumawahlen-der-protest-der-zaghaften.html?sstr=birger|Sch%C3%BCtz