BALMIX - Afganisztán történelmének rövid összefoglalása

Afganisztán, az Ázsia és Európa határán elhelyezkedő ország, történetét az idegen hódítások és fegyveres konfliktusok jellemzik. 1700 körül egyesült egyetlen országgá. A 19. században a gyarmati nagyhatalom, Nagy - Britannia megpróbálta megvédeni indiai „birodalmát” Oroszországtól – a vele versengő gyarmati hatalomtól^[1]. Ezért akarta annektálni Afganisztánt. Ezen kívül a britek beavatkoztak az afganisztáni trónöröklési háborúba, amelynek három angol-afgán háború lett a következménye (1838-1842, 1878-1880 és 1919-1921)^[2].A második ilyen háború azzal ért véget, hogy Abdur Rahman Khan 1880 - ban Afganisztán emírje lett - akit a britek elfogadtak. A külpolitika alakítását azonban át kellett engednie Nagy - Britanniának. Cserébe a brit korona anyagilag támogatta őt. Uralkodása alatt a britek és az oroszok lefektették a mai Afganisztán határait. 1893 -ban a Durand Line-vel^[3] meghúzták a határt Afganisztán és Brit India (később: Pakisztán) között. De ez a határvonal átvágta a régió legnagyobb népének, a Pashtun-ok településének területét is. 1898 - ban Afganisztán további területeket kapott északon, és így alakult ki a ma is érvényes északi határ.

1921

A harmadik angol - afgán háború az 1919 -es Rawalpindi -i békével^[4] ér véget, amely Afganisztánnak teljes szuverenitást és - az 1921 - es kabuli békeszerződéssel - teljes függetlenséget biztosított Nagy - Britanniától és Oroszországtól. Amanullah Khan Amir - 1919 és 1926 között volt emír, és a 3. angol -afgán háborúban is az afgán hadsereg parancsnoka volt - aggódott Afganisztán helyzete miatt, ezért reformokba kezdett. 1921 -ben Amanullah törvényt alkotott, amely megszüntette a kényszer- és gyermekházasságot^[5], és korlátozta a többnejűséget. A korlátozásokat azonban a gyakorlatban nehéz volt betartani és betartatni.

1926

Amanullah Khan (Kép: Wikipedia)

1923 - ban Afganisztán új alkotmányt kap. Amanullah Khan Amir 1926 -ban monarchiává nyilvánította az országot, és királlyá koronáztatta magát. Belpolitikai reformjait Kemal Atatürk törekvéseihez hasonlítják. Így felesége leveszi a fátylat, Amanullah pedig iskolákat próbál építeni a lányoknak^[6] országszerte. Ugyanakkor megpróbálja csökkenteni a Loya Jirga - az összes afganisztáni törzs és etnikai csoport politikai gyűlése - erejét. Khan kezdeti népszerűsége gyorsan csökkent, majd zavargások következtek. 1929 - ben a király lemondott és elhagyta az országot. A nőknek ismét le kell fátyolozniuk magukat, a leányiskolákat bezárják.

1933

Mohammed Zahir király lesz – és 40 éven keresztül, (1973-ig) irányítja az országot.

1934

Az Amerikai Egyesült Államok formailag elismeri Afganisztánt.

1947

Nagy - Britannia kivonul Indiából, és létrehozza India túlnyomórészt hindu, de világi államát és Pakisztán iszlám államát. A pakisztáni államnak hosszú, nagyrészt ellenőrizhetetlen határa van Afganisztánnal.

1953

Mohammad Zahir (Kép:Wikipedia)

Mohammed Daoud Khan tábornok, Mohammed Zahir Shah király unokatestvére lesz a miniszterelnök. Szovjetbarát, gazdasági és katonai támogatást kér a Szovjetuniótól. Emellett számos társadalmi reformot vezet be, többek között lehetővé teszi a nők nyilvános megjelenését. Ugyanakkor tekintélyelvű^[7] kormányzati stílust tart fenn.

1956

Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő kinyilvánítja, hogy a Szovjetunió támogatja Afganisztánt. A két ország szoros szövetségessé válik.

1957

Daoud reformjainak részeként a nőknek végre megengedik, hogy egyetemekre járjanak és dolgozhassanak.

1964

Afganisztán új alkotmányt kap (1977 - ig érvényes), amelyben többek között hivatalosan megállapítják a férfiak és nők közötti egyenlőséget. Az alkotmány tartalmazza a nyugati parlamentarizmus kezdeteit, de továbbra is a király áll a középpontban. Hosszú távon jelentős problémát okoz, hogy Zahir Shah nem ratifikálta az alkotmányban foglalt párttörvényt. Az eredmény: Minden politikai párt illegálisnak minősül - ezért nem érzik kötelességüknek betartani az alkotmányt. Ennek eredményeképpen a politikai csoportok, egyrészt a kommunista, másrészt az iszlamista mozgalmak radikalizálódtak az 1960 - as években.

Egy afgán piacon 1967-ben (Foto: Bill Podlich)

1965

Titokban megalapítják az Afgán Kommunista Pártot. A csoport legfontosabb vezetői Babrak Karmal és Nur Mohammad Taraki (ld. 1978).

1973

Mohammed Daoud Khan katonai puccsal megdöntötte Mohammed Zahir Shah királyt. Khan rezsimje, az Afganisztán Demokrata Néppárt (DVPA) kerül hatalomra. Khan felszámolja a monarchiát, és kinevezi magát elnöknek. Megalakul az Afganisztán Köztársaság, amely szoros kapcsolatban áll a Szovjetunióval.

1975-1977

Mohammed Daoud Khan új alkotmányt javasol, amely jogokat biztosít a nőknek, és támogatja a nagyrészt kommunista állam korszerűsítését. Az ellenfeleivel keményen bánik el, mindazokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a nem támogatják őt, kiszorítja a kormányból. Daoud Khan összeveszik szövetségeseivel, és nem tud új szövetségeket kötni.

1978

Az Afganisztán Demokrata Néppárt (DVPA) puccsot követ el Mohammad Daud Khan elnök ellen 1978. április 27 - én. Mohammad Taraki lesz az új elnök, Babrak Karmal pedig miniszterelnök - helyettes. Mindketten az afgán kommunista párt alapítói voltak. A szovjet befolyástól való függetlenséget hirdetik, és kijelentik, hogy politikájuk az iszlám elvein, az afgán nacionalizmuson és a társadalmi-gazdasági igazságosságon alapul. A Szovjetunióval való kapcsolat baráti szerződés révén fennmarad.

A DVPA a rezsimjét a radikálisan végrehajtott föld- és oktatási reformok, valamint a potenciális ellenfelekkel szembeni elnyomás jellemzi. Zavargások vannak szerte az országban. A párton belül is heves rivalizálás folyik. Ugyanakkor a konzervatív iszlám és etnikai vezetők, akik nem értenek egyet a Khan által bevezetett társadalmi változásokkal, fegyveres felkelést szerveznek vidéken. Júniusban megalapítják a mudzsáhid gerillamozgalmat, hogy eredményesen küzdhessenek a szovjetek által támogatott kormány ellen.

1979

Adolph Dubs amerikai nagykövetet meggyilkolják. Az USA leállítja az Afganisztánnak nyújtott segítséget. Hatalmi harc kezdődik Taraki és Hafizullah Amin miniszterelnök - helyettes között. Taraki szeptember 14 - én meghal Amin támogatóival való összecsapása során. Amin 1979 szeptemberében kinevezi magát az új afgán elnöknek.

A DVPA legfontosabb szövetségeseként a Szovjetunió aggodalommal tekint a kabuli rezsim közelgő összeomlására. Annak érdekében, hogy saját befolyását biztosítsa Afganisztánban, a Szovjetunió 1979 karácsonyán megszállja az országot. December 27 - én Amin-t és sok követőjét kivégezik. Babrak Karmal miniszterelnök - helyettes lesz a miniszterelnök. Karmal és a szovjetek elleni széles körű ellenállás erőszakos nyilvános tüntetésekhez vezetett.

1980-as évek

Afganisztán lesz a hidegháború fő csatatere. A lakosság egy része ellenáll a Szovjetuniónak és az országra gyakorolt hatásának. Moszkva pedig támogatja Babrak Karmal (1980-1986), majd Mohammed Najibullah (1986-1992) rezsimjeit. Az iszlámizmus a kommunizmus ideológiai ellentétévé fejlődik.

Egy afgán mudzsáhid harcos 1988-ban demonstrál egy szovjet SA-7 föld-levegő rakétával. (Kép: Wikipedia

A mudzsáhid^[8] gerillaharcosok – így határozták meg magukat azok, akik a „dzsihádot”, azaz „szent háborút” folytatnak az „istentelen kommunisták” és az általuk támogatott afgán hadsereg ellen. Fegyvereket és pénzt kapnak az USA - tól és Szaúd –Arábiától, mivel ugyanazon ellenség ellen harcolnak. A pakisztáni titkosszolgálat, az Inter Services Intelligence (ISI) kívülről szervezi meg a gerillaharcokat.

1982

Mintegy 2,8 millió afgán menekül Pakisztánba, további 1,5 millió pedig Iránba. Az afgán gerillák - a mudzsahidák - megszerzik a vidéki területek irányítását, míg a szovjet csapatok a városi területeket ellenörzik.

1983

Ronald Reagan akkori amerikai elnök 1983 - ban találkozott afgán harcosokkal, hogy megbeszéljék a szovjet befolyás Afganisztánra gyakorolt negatív következményeit.

Ronald Reagan Taliban-harcosokkal találkozik. 1983. (Foto: Michael Evans/Wikipedia)

1984

A szaúdi iszlamista Oszama bin Laden Afganisztánba utazik, hogy támogassa a szovjetellenes mudzsáhid harcosokat.

Az ENSZ vizsgálja a bejelentett emberjogi jogsértéseket Afganisztánban.

1986

A mudzsahidák Pakisztánon keresztül kapnak fegyvert az Egyesült Államoktól, Nagy - Britanniától és Kínától.

1988

Szeptemberben Oszama bin Laden és további 15 iszlamista megalapítja az al-Kaida csoportot más néven a „bázis csoportot”, hogy folytassák a „dzsihádot”. A cél egy olyan nemzet létrehozása, amelyet minden területén az iszlám, ill. annak merev értelmezése határoz meg. Úgy vélik, hogy a szovjetek hanyatló sikere Afganisztánban közvetlenül az ő küzdelmüknek köszönhető, az iszlamisták győzelmet követelnek már első csatájukban.

Most azonban egyre inkább az USA ellen fordulnak - mert ez a szuperhatalom is útjukban áll céljaik eléréséhez.

1988 - ban a Szovjetunió úgy döntött, hogy azonnal kivonja csapatait. A Najibullah rezsim 1992 - ig tudja tartani magát. Csak a Moszkvából származó pénzügyi és katonai segély felfüggesztése vezetett összeomlásukhoz.

1989

Az USA, Pakisztán, Afganisztán és a Szovjetunió Genfben békeszerződést ír alá, amely garantálja Afganisztán függetlenségét és 100 ezer szovjet katona kivonását. A szovjetek kivonulása után a mudzsahidák továbbra is ellenezték Mohammad Najibullah kommunista elnök uralmát. Az afgán gerillák Sibhatullah Mojadidit nevezik ki száműzetésben lévő kormányuk élére.

Az utolsó szovjet katonák elhagyják Afganisztánt 1989-ben, a Termiz-i hídon keresztül (Foto: RIA Novosti Archiv/ Wikipedia, CC BY-SA 3.0)

1992

A mudzsahidák és más lázadó csoportok az átállt kormánycsapatok segítségével megrohamozzák a fővárost, Kabult, és elűzik Mohammad Najibullah -t. A mudzsahidák iszlamista államot állítanak fel, elnökük Burhannudin Rabbani. A mudzsahidák uralma (1992-1996) polgárháborút eredményezett, amelyben Kabult romokba bombázták, és az ország számtalan kis birodalomra esett szét.

1995

Az újonnan létrehozott iszlám milícia, a tálibok, béke ígéreteikkel kerülnek hatalomra. A legtöbb afgán, akik kimerültek a több éves aszályban, éhínségben és háborúban, üdvözlik a tálibokat, mert ígéreteik szerint fenntartják a szerintük hagyományos iszlám értékeket. A tálibok megtiltják a mák termesztését az ópiumkereskedelem számára, visszaszorítják a bűnözést - és korlátozzák a nők oktatását és foglalkoztatását. A nőknek teljesen le kell fátyolozni magukat, és többé nem szabad egyedül kimenniük a szabadba. Az iszlám törvényeket (saría) nyilvános kivégzésekkel és amputációkkal hajtják végre.

1999 - re 1 millió afgán menekült a szomszédos Pakisztánba, ahol szegényes menekülttáborokban élnek.

1997

A tálibok nyilvánosan kivégezik Mohammad Najibullah volt elnököt. Az északi és déli etnikai csoportok továbbra is harcolnak a tálibokkal az ország ellenőrzéséért.

1998

Az al-Kaida két amerikai nagykövetség, a tanzániai Dar es Salaam és a kenyai Nairobiban ellen elkövetett merényleteit követően Bill Clinton elnök légicsapást rendel el bin Laden afganisztáni kiképzőtábora ellen. A támadások nem semmisítik meg a szaúdi vezetőket és a terrorcsoport más vezetőit. A két kelet - afrikai országban végrehajtott merényletek fordulópontot jelentenek: a nyugati országokban a vallási szélsőséget globális problémaként ismerik el, amely nem korlátozódik az arab országokra. Az Al-Kaida^[9] név széles nyilvánosság számára válik ismertté.

1998

Támadás a Dar es Salaam-i (Tanzánia) USA követség ellen 1998. (Foto: DS Records/Wikipedia)

2000

Oszama bin Laden, akit ma nemzetközi terroristának tartanak, feltételezések szerint Afganisztánban bujkál. Követőinek ezrei válnak terroristává edzőtáboraiban. Az Egyesült Államok követeli bin Laden kiadatását, hogy a bíróságon válaszolhasson a követségeket ért támadásokra. A tálibok nem hajlandók őt kiadni. Az Egyesült Nemzetek szankciókkal bünteti Afganisztánt, amelyek korlátozzák a kereskedelmet és a gazdasági fejlődést.

2001. Március

A nemzetközi tiltakozások ellenére a tálibok beváltják fenyegetésüket és felrobbantják a buddhista szobrokat az afganisztáni Bamiyanban. Úgy ítélik meg, hogy ezek sértést jelentettek az iszlámmal szemben.

Bamiyan egyik elpusztult buddhista szobra. Balra: 1963 -as fotó, jobbra: 2008-as fotó a 2006 -os pusztítás után. (Foto: Wikipedia/CC BY-SA 3.0)

2001. Szeptember 4.

Egy hónappal letartóztatásuk után a tálibok nyolc nemzetközi segélyszervezet munkatársát állítják bíróság elé a kereszténység terjesztése miatt. A kereszténység terjesztéséért a tálib uralom alatt halálbüntetés jár. A csoportot hónapokig különböző afgán börtönökben tartották, végül november 15 -én a foglyok kiszabadultak.

2001. Szeptember 11

A gépeltérítők négy repülőgépet eltérítenek, amelyeket a New York -i World Trade Center, valamint Washington és Pentagon épületeiben, valamint a pennsylvaniai mezőn robbantanak fel. A támadásokban közel háromezren^[10] haltak meg. Napokkal később az amerikai tisztviselők kijelentik, hogy bin Laden, az Afganisztánban bujkáló szaúdi emigráns a támadás fő gyanúsítottja.

2001. Október

A tálibok nem válaszolnak Oszama bin Laden kiadását követelő felszólításokra. Az amerikai és a brit erők légi csapásokat kezdenek el afganisztáni célpontok ellen. Amerikai vadászgépek bombázni kezdik a tálib célpontokat és bázisokat, amelyek állítólag az Al -Kaida hálózatához tartoznak.

2001. November

A tálib csapatokkal hetekig tartó heves harcok után az „Északi Szövetség” Kabulba költözik. Az Északi Szövetség 1996 - ban alapított tadzsik, üzbég és hazara hadvezérek laza koalíciója. A visszavonuló tálibok dél felé, Kandahár felé menekülnek.

2001. December 7

A tálib harcosok feladják utolsó erődítményüket Kandahár-ban, a csoport utolsó afgán területén, Zabul tartományban. Ez arra készteti a pakisztáni székhelyű afgán iszlám sajtót, hogy kijelentse, hogy a tálibok uralma Afganisztánban véget ért.

2001. December 22

Hamid Karzai, királyhű, a Pastune etnikai csoporthoz tartozik, esküt tesz az ideiglenes kormány vezetőjeként Afganisztánban. Karzai azután érkezett Afganisztánba, hogy évekig száműzetésben élt a szomszédos Pakisztánban. Az ENSZ által támogatott, átmeneti kormány megalakításáról szóló konferencián Karzai már rendelkezik az Egyesült Államok támogatásával, és a konferencia végén megválasztják a hat hónapos kormány elnökének.

2002

Júniusban a Loya Jirga megválasztja az Egyesült Államok által támogatott Hamid Karzai-t ideiglenes vezetőnek. Karzai megválasztja kormányának azon tagjait, akik 2004 -ig lesznek hivatalban, amikor a kormánynak választásokat kell szerveznie.

2003

A növekvő erőszak miatt a NATO augusztusban átveszi a biztonságot Kabulban. A biztonsági szervezetnek ez az elsö Európán kívüli bevetése.

2004. Január

A Loya Jirga új alkotmányt fogad el, miután azt közel 500 000 afgán elfogadta, akik közül néhányan részt vettek a falvakban tartott nyilvános összejöveteleken. Az új alkotmány elnökről és két alelnökről rendelkezik, de a miniszterelnöki hivatalt az utolsó pillanatban kihúzták az alkotmányból. Az alkotmány szerint a hivatalos nyelvek a pastu és a dari. Az új alkotmány a nők egyenlőségét is előírja.

2004. Október

Elnöki választások vannak. Több mint 10,5 millió afgán regisztrál szavazni. Hamid Karzai -t a szavazatok 55 százalékával választják meg.

2005

Az országban több mint 30 éve tartják az első parlamenti választásokat. A békés szavazás a Parlament decemberi első üléséhez vezet.

2006

A tálibok, az al-Kaida harcosai és az afgán kormányerők között zajló harcok közepette a NATO kiterjeszti békefenntartó műveletét az ország déli részére. Miután a fegyveres erők leváltották az amerikai vezetésű csapatokat, a tálib harcosok sorozatban öngyilkos merényleteket és támadásokat hajtottak végre a nemzetközi csapatok ellen. Civileket is megöltek. Többek között Karen Fischer és Christian Struwe német újságírókat 2006 októberében, amikor a Bamiyán lévő Buddha - szobrok megsemmisítéséről szóló dokumentumfilmen dolgoztak.

Talibán ellenőrzése alatt álló területek 2003 és 2006 között. (Quelle: Wikipedia, CC BY-SA 3.0)

2007

Az afgán kormány és a NATO megerősíti, hogy a tálib parancsnok, Mullah Dadullah meghalt egy amerikai vezetésű dél-afganisztáni hadművelet során.

2008

A nemzetközi közösség több mint 15 milliárd dolláros segélyt ígért az országnak a párizsi afganisztáni konferencián, Hamid Karzai afgán elnök pedig megígéri, hogy a kormány fokozza a korrupció elleni küzdelmét.

2009

Barack Obama elnök Richard Holbrooke - ot nevezte ki Afganisztán és Pakisztán különleges megbízottjává. Obama új stratégiát jelent be az afganisztáni háborúban, amely a már ott állomásozó 17 000 katona mellett további katonai és polgári erők kiküldését is tervezi az országba. A stratégia magában foglalja azt is, hogy segítik Pakisztánt a militáns csoportok elleni küzdelemben.

2011

2011. május 2 - án az amerikai erők elfoglalnak egy bázist Abbottabadban, Pakisztánban, és megölik az Al -Kaida vezetőjét, Oszama bin Ladent.

2012

Hamid Karzai elnök felszólítja az amerikai erőket, hogy hagyják el az afgán falvakat, és vonuljanak vissza a bázisukra, miután egy amerikai katona 16 afgán civilt ölt meg otthonukban.

2013

Az afgán hadsereg minden katonai és biztonsági műveletet átvesz a NATO - csapatoktól.

2014

Ashraf Ghani két szavazási forduló után 2014 szeptemberében lesz Afganisztán elnöke. Az így létrejött nemzeti egységkormány azonban évek óta belsőleg megosztott. A kormány két fő frakciója Ashraf Ghani elnök és a kormány ügyvezető igazgatója, Abdullah Abdullah köré csoportosul. A vita politikai blokádokhoz vezet.

Decemberben a NATO hivatalosan befejezte afganisztáni harci küldetését. Az Egyesült Államok vezette NATO-csapatok feladata az afgán fegyveres erők kiképzése és tanácsadás.

2020. Február

Az USA és a tálibok 2020 februárjától megkötött megállapodása előírja az amerikai csapatok 2021 áprilisáig történő kivonását. A dohai megállapodás azonban nem tartalmaz tűzszüneti megállapodást az afgán fegyveres erőkkel. A nemzetközi csapatok kivonása fejében a tálibok csupán azt ígérik, hogy kevesebb támadást hajtanak végre.

Az erőszak az óta alig csökkent. 2020 - ban brutális támadás történik a kabuli szülészeti kórház^[11] ellen: fegyveres férfiak lövöldöznek a szülőszobán. Az újszülöttek is vannak a halottak között.

2021

Májustól Joe Biden amerikai elnök kivonja az országban maradt 2500 amerikai katonát. Az Egyesült Államok elhamarkodott kivonulása hatalmi vákuumot teremt, amelyet a tálibok kihasználnak. Két héten belül teljesen átveszik a hatalmat Afganisztánban.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://kontrast.at/afghanistan-geschichte-zusammenfassung/

A fenti cikknél részletesebb elemzést Afganisztán történelméről ld.:

https://annebonnypirate.org/2021/08/17/afghanistan-the-end-of-the-occupation/

^[1] https://de.wikipedia.org/wiki/The_Great_Game

^[2] https://de.wikipedia.org/wiki/Anglo-Afghanische_Kriege

^[3] https://de.wikipedia.org/wiki/Durand-Linie : 2450 km-es demarkációs vonal Afganisztán és Pakisztán között

^[4] https://de.wikipedia.org/wiki/Friede_von_Rawalpindi

^[5] https://www.bpb.de/internationales/asien/afghanistan/48638/frauenrechte

^[6] https://www.bpb.de/internationales/asien/afghanistan/48638/frauenrechte

^[7] https://www.bpb.de/internationales/asien/afghanistan/138381/afghanistan-im-19-und-20-jahrhundert

^[8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Mudzs%C3%A1hid