Ami feltűnő, azon kívül, hogy a kínaiak azt teszik, amit mondanak, és megteremtik az eszközöket céljaik eléréséhez, az az, hogy nem idegenkednek felszámolni azokat az archaikus szokásokat, amelyek az embereket a szegénység és az elmaradottság állapotában tartják. Ez Marx-ot juttatja eszünkbe, aki azt mondta, hogy át kell törni az autarkia és az elmaradottság zugait, és aki dicsérte a kapitalizmust, amiért ezt megtette... A Kínát alkotó összes népet nemcsak a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, hanem – ahogy ők mondják – „az értelem” révén is ki kell emelni az elmaradottságból, és ez azt jelenti, hogy amint a cikk is teszi, hangsúlyozni kell a szocialista jelleget, vagyis a társadalom azon jellemző vonásait, amelyek lehetővé teszik, hogy tömegeket mozgósítsanak olyan célokért, amelyek nem egy kisebbség profitját szolgálják. A kínai szocializmus egy fejlődésben lévő társadalomban működik – bár tény, hogy ez jelenleg a második, sőt talán a világ első gazdasága –, az itt szerzett tapasztalatok valóban teljesen újszerűek, és az egész bolygó számára érdekesek és tanulságosak.

Falusiak liliomgumókat szednek Bicsieben, Guicsou tartományban, Kína délnyugati részén. Szegényparasztok, akik most napi 100 jüant (14,2 dollár) kereshetnek a kínai ültetvényen dolgozva. A médiajelentések szerint Bicsieben az ültetvények az elmúlt években 61 698 falusi lakosnak segítettek kiszabadulni a szegénységből.

Kína 832 szegény megyéje emelkedett ki a szegénységből, ami azt jelzi, hogy Kína történelmi bravúrt ért el a mélyszegénység felszámolásában. A globális problémát célzott szegénységcsökkentő intézkedésekkel sikerült megoldani. A figyelemreméltó eredmény három szempontból is elválaszthatatlan a kínai szocialista rendszer előnyeitől.

Előszöris, Kína a rendeletek és tilalmak szigorú betartatásával képes erőfeszítéseit a legfontosabb feladatokra összpontosítani.

Ez az, amire sok más ország nem képes. A kormány széles körű mozgósításának köszönhetően a kínai társadalom minden rétege motiválttá vált, segíti a szegénység csökkentését célzó kampányt, és ezzel áttörte a nyomor elleni nagy küzdelem utolsó védvonalát.

Másodszor, a helyi körülményeknek megfelelően segítenek az embereknek, hogy kijuthassanak az olyan helyekről, mint például a távoli hegyvidékek, amelyek nem alkalmasak a megélhetésre. Ez egy összetett projekt volt, amely sok tőkét és munkaerőt igényelt. Szükség volt továbbá a kiindulási és a befogadási települések közigazgatásai közötti koordinációra is. Az áttelepülési erőfeszítések sok ember túlélési problémáját oldották meg. A célzott szegénységcsökkentő intézkedések Kína logisztikai és döntéshozatali politikájának pozitív bizonyítékai.

Harmadszor, Kína az iparosítással csökkentette a szegénységet. Ez az egyik legközvetlenebb és leghatékonyabb intézkedés a szegény települések problémáinak hosszútávú megoldására. A világ számos pontján még ma is szegénység sújtja az embereket. Még a fejlett kapitalista országokban is rengeteg ember él megnyomorító körülmények között. A kapitalizmus profitorientált jellege sok ország számára nem teszi lehetővé, hogy a szegénység enyhítését a legfontosabb prioritások közé sorolja. Ezért nem valószínű, hogy politikai prioritást és intézményi garanciákat nyújtsanak a szegénység felszámolására.

Kína az elmúlt években számos gyakorlati tapasztalatot gyűjtött össze az összehangolt szegénységellenes kampányok szervezésekor. Ezért tudjuk bevetni a kínai bölcsességet a szegénység globális orvoslására.

• Az első az intézményi biztosítékok megerősítése és olyan irányítási rendszer létrehozása, amelyben a központi kormány döntéseket hoz, míg a helyi önkormányzatok biztosítják a rendeletek teljes körű végrehajtását.
• Másodszor, célzott intézkedéseket fogadtunk el a segélyezés hatékonyságának javítására olyan konkrét kérdések megválaszolásával, mint a „kinek van szüksége segítségre, ki fog segíteni, és mi a legjobb módja a segítségnyújtásnak”.
• A harmadik tényező az, hogy a társadalom minden rétegét mozgósítjuk a szegénység csökkentésében való részvételre.
• Negyedszer, fontos a szigorú követelmények betartása a szegénységcsökkentési program minden szakaszában. Ezek közé tartozik a munkáért felelős tisztviselők felügyelete. Kína a célzott szegénységcsökkentési folyamat során modernizált kormányzási technikákat is bevezetett.
• Végezetül pedig fontosnak tartjuk a szellemi támogatást is, miközben pénzügyi segítséget nyújtunk a rászorulóknak. A kettő kombinációja ösztönözni fogja azokat a belső hajtóerőket, amelyek érdekeltek a szegénység további csökkentésében.

Kína nemcsak a szegénység csökkentésére összpontosít, hanem arra is ügyel, hogy elkerülje azokat a helyzeteket, amelyekben az emberek újra szegénységbe kerülhetnek. A szegénységbe való visszacsúszásnak számos oka lehet. Lehet az infrastruktúra és az egészségügyi feltételek elmaradottsága egyes vidéki területeken. Ezek a körülmények betegségek vagy katasztrófák esetén pénzügyi nehézségekhez vezethetnek. Egyes vidéki területek konzervatív szokásai, például a fényűző esküvők, szintén arra késztethetnek egyeseket, hogy ésszerűtlen összegű, nehezen visszafizethető kölcsönöket vegyenek fel.

Ez azt jelenti, hogy a kormány nem hagyhatja egyszerűen magukra az embereket, miután kiemelte őket a teljes nyomorból. Az életminőség folyamatos javításához folyamatos szegénységcsökkentési mechanizmusra van szükség. Ellenőrzési rendszert kell létrehozni annak megakadályozására, hogy az emberek visszacsússzanak a szegénységbe. A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő és a peremterületeken élő egyének és háztartások a fő célcsoportok, akiket figyelemmel kell kísérni.

A mélyszegénység felszámolása nem jelenti azt, hogy a szegénység problémája megszűnik. Végülis a „szegénység” relatív fogalom. Ezért, mivel a mélyszegénységet most már hivatalosan is megszűntnek tekintik, a szegénység kínai meghatározása fokozatosan bővülni fog. A cél az lesz, hogy az alapvető megélhetési szükségletek kielégítése után áttérjünk a tisztességes életvitel meghatározására és kialakítására. Ez magában foglalja a tiszta víz, a jobb egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítását. 2020 után Kína továbbra is prioritásként kezeli majd a szegénység csökkentését, és új, a korral lépést tartó és magasabb célokat kitűző szegénységi normákat vezet be.

A szerző, Yu Shaoxiang a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Országos Szociális Fejlesztési Intézetének tudományos főmunkatársa.

Global Times, megjelent: 2020. nov. 24-én System advantage helps China defeat extreme poverty - Global Times 

Fordította: Morva Judit