Az ország nagy részét már a tálibok ellenőrzik. Az ország amerikabarát rendszere a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb hat hónapig lesz képes kitartani.
A szovjet csapatok teljesen más módon hagyták el Afganisztánt.

Már most – az Oroszországban betiltott – radikális tálib mozgalom a felelős a határellenőrzésért és a vámok beszedéséért a Sher Khan Bandar ellenőrzőponton, amely a tádzsik-afgán határon lévő Pyanj folyó egyik kulcsfontosságú átkelő pontja. Az amerikai építésű határátkelő pontot június 22-én több mint 130 afgán határőr és a kormányhadsereg katonái sürgősen elhagyták és Tádzsikisztánban kértek és kaptak menedéket. Vasárnap és hétfőn pedig még mintegy ezer afgán katona feladta a második fő határellenőrzési pontot Ishashimban, és ők is Tádzsikisztánba menekültek. Erről a The Wall Street Journal számolt be.

Azt a tényt, hogy a tálibokkal folytatott harcok után visszavonuló afgán hadsereg 1037 katonája átlépte a határt, Tádzsikisztán Nemzetbiztonsági Állami Bizottságának határőrsége megerősítette - pontosítja a TASS.

A Wall Street Journal idézte Suhail Shaheen nevű tálib szóvivőt. Azt állítja, hogy a Tádzsikisztánba vezető "fő kereskedelmi kapu" elfoglalása után a tálibok, a határ normális működésének helyreállítása céljából, már felvették a kapcsolatot a posztszovjet köztársaság hatóságaival, valamint Üzbegisztán képviselőivel. Mindenesetre a tálibok valóban visszanyerték az irányítást a határátkelőhelyek felett, ahonnan fegyvereseiket több mint két évtizeddel ezelőtt űzték el.

Emlékeztetem önöket arra, hogy az amerika-barát afgánok menekülése olyan mértékű, hogy az Egyesült Államok kénytelen volt Üzbegisztánhoz, Tádzsikisztánhoz és Kazahsztánhoz fordulni azzal a kéréssel, hogy fogadja be a menekülteket.

Moszkva és Dusanbe munkakapcsolatokat tart fenn a honvédelmi osztályok és a határszolgálatok között - mondta Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes kedden. Sok múlik azon, hogy az észak-afganisztáni események hogyan alakulnak - hangsúlyozta a miniszterhelyettes. "Megértjük, hogy az ottani helyzet meglehetősen feszült, mivel egyes források szerint Tádzsikisztán határának akár 70% -át is a tálibok ellenőrzik" - idézte Rudenkot a TASS.

Hétfőn az amerikai FDD Long War Journal amerikai katonai portál közölt egy üzenetet, amelyből az következik: gyakorlatilag az összes vidéki járás a türkmén, az üzbég és a tádzsik határ közelében a tálibok fennhatósága alatt van. Ez feltűnően különbözik a 2000-es évek elejétől, amikor az ország északkeleti része a tálibellenes északi szövetség fellegvára volt. Az egész országban a tálibok 188 járást irányítanak, és további 135-ért harcolnak, miközben a kabuli kormány fennhatósága alatt csak 70 járás maradt.

A kormányerők és amerikai partnereik által soha le nem győzött tálibok bosszúja már a maradék amerikai kontingens rohamos kivonulásának hátterében elkezdődött.

A múlt hét végén a Kabul melletti Bagram bázisról, a fő amerikai támaszpontról, kimenekítették az amerikai hadsereget, amely bázis egyébként ugyanezt a szerepet töltötte be az 1980-as években az Afganisztán Demokratikus Köztársaságban a "szovjet csapatok korlátozott kontingensének idején." Kedden ismertté vált: hogy az amerikaiak hirtelen, a sötétség leple alatt hagyták el Bagramot, úgy, hogy még csak nem is értesítették az afgán szövetségeseiket. - Éjjel a bázison hirtelen kialudtak a lámpák, zümmögés hallatszott ... Egy idő után felszállt egy amerikai katonai szállító repülőgép. Ez a C-17A jelű Globemaster volt. Húsz perccel később pedig visszakapcsolták a világítást.

És csak reggel jöttünk rá, hogy az amerikai hadsereg elhagyta Bagramot ... Nem volt hivatalos távozási ceremónia "- idézte a Voennoje Obozrenije (Katonai Szemle) portál a Mir-Assadulu Kohisztáni légibázis új afgán parancsnokát.

A bagrami támaszpont bezárása után csak mintegy ezer amerikai katona marad az országban, akik a kabuli repülőteret és az Egyesült Államok nagykövetségét őrzik. A közeljövőben a katonai állomány létszáma 650 főre csökkenhet.

Az amerikaiak nemcsak a stratégiai jelentőségű bagrami légierő-bázisukról, hanem az afganisztáni többi fellegvárukból is figyelmeztetés nélkül, angolosan távoztak - mondta Andrej Serenko, az afgán politikai tanulmányok központjának vezetője. Elmondása szerint az amerikaiak távozása után nemcsak a fosztogatók, hanem a tálib fegyveresek is "látogatást tettek" a bázison. "Az afgán biztonsági erők sikeresen hárították a bázis megtámadására irányult tálib kísérletet " - mondta az orientalista. Az amerikaiak bagrami viselkedése ismét arról tanúskodik, hogy az amerikai afganisztáni misszió nyílt katonai része sikertelenül ért véget -tette hozzá Andrej Serenko.

«Míg az amerikaiak csendben és titokban távoztak, addig a Szovjetunió büszkén és zászlókkal vonta ki a hadseregét», –

vonta le a hasonlóságot az Oroszországi Afgán Veteránok Szövetségének vezetője, Franz Klincevics volt szenátor a VZGLJAD újságnak adott interjúban. Az interjú alany 1986–1988-ban a „korlátozott kontingensünk” alapjául szolgáló   40. hadsereg 345. speciális ejtőernyős légideszant ezredében szolgált. Az ezred egyébként a Bagrami Légierő Bázison állomásozott. 1988-ban az afgánok közötti megegyezés részeként megkezdődött a szovjet csapatok kivonása, amely 1989 februárjáig tartott.

Most már rámutathatunk a mi és az amerikai műveletek befejezésének különbségeire - jegyezte meg Klincevics. A Szovjetunió egy évvel a hadművelet megkezdése előtt jelentette be a csapatok kivonását, ezt követően 1989. február 15-ig fokozatosan vonta ki a csapatait. „Jó kapcsolatot ápoltunk az afgán erőkkel, Mohammad Nadzsibullah rendszerével. Nem volt az a szégyenteljes menekülés, amelyet az amerikaiak demonstrálnak” - mondta Klincevics ezredes.

A szovjet csapatok kivonulása után a Nadzsibullah-kormány több mint három évig ellenállt a "dusmanoknak". Csak 1992-ben, az orosz segélyek teljes megszüntetése után tudták a mudzsahidek – akiket emlékezetünk szerint az Egyesült Államok, Pakisztán és Szaúd-Arábia támogatott – az afgán kormányt megsemmisíteni.

Összehasonlításképpen: az amerikai hírszerző szolgálatok szerint Ashraf Ghani elnök jelenlegi amerikabarát rendszere hat hónapon belül elveszítheti az irányítást Afganisztán felett. „Ráadásul az amerikaiak távollétével az afgán bábkormány és hadserege a tálibokhoz fog igazodni. Számos alegység áll majd át az ő oldalukra ”- jósolja Klincevics.

"Mindezt az amerikai stratégia kudarca okozza" - állítja az interjú alany. - Az amerikaiak sokáig próbálták kiépíteni a kapcsolatokat a tálibokkal. Egy ideig sikerült, de most visszatértek korábbi helyzetükhöz. Ennek bizonyítéka a tálibok aktivizálódása az afgán-tádzsik határon, közvetlenül a kivonási művelet megkezdése után."

„Az amerikai csapatok feladata Afganisztánban az ország helyzetének stabilizálása volt, működőképes biztonsági erők, kormány és hadsereg létrehozása. Valójában az Egyesült Államok nem teljesítette egyik feladatát sem ebben az országban”- mondta Igor Korotcsenko katonai szakértő, tartalékos ezredes. Hangsúlyozta, hogy az amerikaiak egy tehetetlen kormányzattal rendelkező országot hagynak maguk mögött, ahol az egyetlen jövedelmező iparág - a kábítószergyártás állami szinten.

„Amikor elhagytuk Afganisztánt, az általunk támogatott kabuli kormány   a köztársaság területének jelentős részét ellenőrizte. Ezenkívül a szovjet csapatok nemcsak katonai, hanem humanitárius műveleteket is folytattak - a hidak, az utak helyreállítását és a területek aknamentesítését. Mindez hozzájárult Afganisztán békés fejlődéséhez ”- mondta Klincsevics. Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nem tűzte ki maga elé Afganisztán újjáépítését és fejlesztését, és ez volt a kudarc nyilvánvaló oka.

„Ugyanakkor nincs szükség „a megdöglött a szomszéd tehene” típusú örömködésre az amerikai művelet kudarcai okán,

mert az USA kivonulása Afganisztánból fenyegetést jelent Oroszország biztonságára - fejezi ki ennek bizonyosságát Korotcsenko.  A Közép-Ázsiában a poszt-szovjet rendszerek destabilizálódása ma meglehetősen valószínű. Még nem világos, hogy az események hogyan alakulnak tovább, hogyan fogunk megbirkózni azzal a ténnyel, hogy a tálibok győzhetnek Afganisztánban, és megkezdhetik az iszlám szélsőségesség terjeszkedését és exportját a posztszovjet államokba. Ez komoly külső kihívás számunkra”.

Klincevics viszont úgy véli, hogy az Egyesült Államok nagyon veszélyes helyzetet teremt azzal, hogy az Afganisztánnal szomszédos közép-ázsiai országokat kéri fel a menekültek befogadására.
„Az amerikabarát rezsim legaktívabbjai és a hűséges afgánok kénytelenek elhagyni az országot, ezzel halálra ítélve rokonaikat. A bejelentett afgán menekültek száma - kilencezer - komoly társadalmi feszültséget okoz Tadzsikisztánban, Üzbegisztánban és Kazahsztánban, ha vállalják, hogy befogadják őket ”- mondta a szakember.

A beszélgetőpartner felhívta a figyelmet arra is, hogy a hidzsáb^[i] viselését korábban betiltották a szomszédos Üzbegisztánban, most azonban törölték a tiltást. „Elkezdődnek az iszlamista játékok. Nagyon biztató a Vlagyimir Putyin elnök és Emomali Rahmon, Tádzsikisztán elnöke közti,  Oroszország támogatásának ígéretével, folytatott beszélgetés. Az amerikaiak stratégiája az, hogy kivétel nélkül fellazítsák az összes közép-ázsiai köztársaságot. Ez egy nagyon veszélyes játék”- jelentette ki Klincevics.

Az eredet orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található:

ВЗГЛЯД / Американцы не смогли выйти из Афганистана по-советски :: В мире (vz.ru)

Fordította: Péter János

^[i] A hidzsáb (حجاب, ħijāb) arab szó, jelentése: ’takaró’, így nevezik a nők haját letakaró fátylat, amit a muszlim nők és lányok hordanak kamaszkortól, nyilvános helyeken. Néhány arab és nyugati országban a hidzsáb szó elsősorban a muszlim nők fejét és testét takaró ruhát jelöli, de az iszlámban szélesebb jelentése van, többek között a szerénységet, a titoktartást és az erkölcsösséget is jelenti.