Az emberi fejlődés új modelljének nevezte a gyorsan fejlődő szocialista piacgazdaságot Hszi Csi-ping, a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a pekingi Tienanmen téren szerdán 70 ezer ember előtt elhangzott beszédében – ismertette a Magyar Békekör az ünnepi szónoklatot.
„A kínai nép talpra állt, örökre elmúlt az idő, amikor a kínai nemzetet mások zaklathatták és bántalmazhatták” – mondta az 1,445 milliárd lelket számláló, az idén is várhatóan 8,5 százalékkal növekvő Kína elnöke. Az első centenárium célja az abszolút szegénység felszámolása és egy közepesen virágzó társadalom felépítése volt, a most következőé pedig egy minden tekintetben modern szocialista ország felépítése lesz – jelentette ki azon a helyen, ahol 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.
Hszi nagy nemzetnek nevezte az 5000 éves múltú kínait. Azt mondta, hogy kitörölhetetlenül hozzájárult az emberi civilizáció fejlődéséhez. Az 1840-es ópiumháború után Kína fokozatosan félgyarmati, félfeudális társadalommá vált, és minden eddiginél nagyobb pusztulást szenvedett el. Legfőbb álma a nemzeti talpra állás volt. Noha a kínai emberek bátor harcot vívtak nemzetük fennmaradásáért a Tajping Mennyei Királyság Mozgalomban, az 1898-as Reform Mozgalomban, a Jihetuan Mozgalomban és az 1911-es forradalomban, küzdelmük elbukott. Új erőre, új eszmére volt szükség ahhoz, hogy megmentsék a nemzetet, és összefogják a forradalmi erőket. Kína az új eszmét a marxizmus-leninizmusban találta meg, melyet az 1917. októberi orosz forradalom győzelemre vitt. Ezért alakult meg 1921. július 1-én a Kínai Kommunista Párt. A demokratikus forradalom győzelme felszámolta Kína félgyarmati, félfeudális állapotát, a belső széthúzást, a külföldről rá kényszerített egyenlőtlen szerződéseket, az imperialista hatalmak privilégiumait, és feltételeket teremtett a nemzeti megújhodáshoz. Az északi expedíció, az agrárforradalmi háború, a japán agresszióval szembeni ellenállás és a felszabadító háború után fegyverrel verték le a fegyveres ellenforradalmat, s döntötték meg az imperializmust, a feudalizmust és a bürokrata-kapitalizmust, létrehozva a Kínai Népköztársaságot – mutatta be a mába vezető történelmi utat a párt és az ország első embere.
Hszi a sajátos kínai szocializmusban jelölte meg eredményeik forrását. Ezzel vált lehetővé, hogy az erősen központosított tervgazdaság mára életerővel teli szocialista piacgazdasággá változzék, az elszigetelődött ország nyisson a külvilágra, az elmaradott termelőerőkkel rendelkező Kína történelmi ugrással a világ második legnagyobb gazdaságává váljék, és népe a mérsékelt jólét szintjére emelkedjék a puszta megélhetés szintjéről.
„Kína utolérte az időt” – mondta Hszi Csin-ping elnök
Az 1921-ben 13 fővel született, mára 95 millió tagot, köztük 12 millió 30 évnél fiatalabb tagot számláló KKP vezetője azt ajánlotta hallgatóságának figyelmébe, hogy vésse agyába: „Fenn kell tartanunk a párt határozott vezetését, egyesítenünk és vezetnünk kell a kínai embereket, hogy fáradhatatlanul dolgozzanak a jobb életért, továbbra is alkalmazni kell a marxizmust a kínai valóságra, fenn kell tartani és fejleszteni kell a szocializmust a maga kínai jellemzőivel, gyorsítani kell a nemzetvédelem és a fegyveres erők modernizálását, folytatnunk kell az emberiség közösségi jövőjének építésére irányuló munkát, erősítenünk kell a kínai nép egységét és a pártot, hogy megvalósítsuk társadalmi céljainkat”.
A Magyar Békekör az alábbiakban szó szerint idézi Hszinek a marxizmusról és a sajátos kínai szocializmusról megfogalmazott gondolatait:
- „A Kínai Kommunista Párt megerősíti a marxizmus alaptételeit és azt az elvet, hogy az igazság a tényekben rejlik. Kína valóságából kiindulva betekintést nyertünk a mindennapok lényegébe, a történelem menetébe, és kezdeményezően léptünk fel, fáradságos felfedezéseket tettünk. Így képesek voltunk folyamatosan alkalmazni a marxizmust a kínai valóságra, korunk igényeihez, és irányítani a kínai embereket nagy társadalmi forradalmunk előmozdításáért. Alapjában véve pártunk képessége és a sajátos kínai szocializmus ereje annak tulajdonítható, hogy a marxizmus működik. A marxizmust arra fogjuk használni, hogy megfigyeljük, megértsük és irányítsuk korunk tendenciáit, és folytassuk a kortárs Kína és a XXI. század marxizmusának fejlesztését”.
- „A saját utunkat kell járnunk! Ez az alap, amelyre pártunk elméletét és gyakorlatát építi. Erre a történelmi következtetésre jutott pártunk az elmúlt évszázad küzdelmeiből. A sajátos kínai szocializmus a párt és az emberek számtalan nehézség közepette és nagy áldozatokkal született alapvető vívmánya, a helyes út a nemzeti megújulás felé. A sajátos kínai szocializmus fenntartása és fejlesztése közepette összehangolt haladást értünk el anyagi, politikai, kulturális-etikai, társadalmi és ökológiai téren, úttörő szerepet játszottunk a modernizáció új és egyedülálló kínai útján, és létrehoztuk az emberi fejlődés új modelljét.”
Az elnök azt is elmondta, hogy noha a kínai nemzet csodálatos civilizációt hozott létre történelmének több mint 5000 éve alatt, a párt tanult fennállásának 100, és kormányzásának 70 évéből, és kész mohón tanulni más kultúrák vívmányaiból is, szívesen vesz segítőkész javaslatokat és konstruktív bírálatokat. „Amit nem fogadunk el, azok a szentbeszédek, és a kioktató előadások, melyekre egyesek jogot formálnak. A kínai párt és a kínai nép továbbra is magabiztosan halad előre a magunk választotta úton, és gondoskodunk arról, hogy Kína fejlődése és sorsa a saját kezünkben maradjon” – fűzte hozzá.
Kína nemzetközi törekvéseit Hszi a kölcsönös előnyökön nyugvó békés együttműködésben jelölte meg. „Dolgozni fogunk az új típusú nemzetközi kapcsolatok és egy közösségi emberi jövő építésén, közös erőfeszítésekkel elősegítjük az Öv és Út Kezdeményezés (Új Selyemút) magas színvonalú fejlesztését, és Kína fejlesztési eredményeit felhasználva új lehetőségeket kínálunk a világnak. A párt továbbra is együttműködik minden békeszerető országgal és néppel a béke, a fejlődés, a tisztesség, az igazságosság, a demokrácia és a szabadság közös emberi értékeinek előmozdításáért”. Az elnök kooperációban jelölte meg a követendő utat a konfrontáció helyett. „Ellenezzük a hegemóniát és a hatalmi politikát, és arra törekszünk, hogy a történelem kerekei fényes horizontok felé gördüljenek” – mondta.
Hongkongról és Macauról szólva tudatta, hogy Peking tartja magát az „egy ország, két rendszer”- megállapodáshoz. Értésre adta, hogy a megállapodás értelmében mindkettő Kína része, és a rendszerek közti különbözőség nem vezethet Kínától való különválásukhoz.
Tajvannal kapcsolatban kijelentette: „Fenntartjuk az egy Kína elvét, az 1992-es konszenzust, és előmozdítjuk a békés nemzeti újraegyesítést”.
Peking, 2021. július 1. (MB)
Kiadta: Magyar Békekör
