A közelmúltban a belorusz különleges szolgálatok szakmai csodákat mutattak be, bár tudni kell, hogy ez a profizmus mások műveleteinek kompetens másolásában nyilvánul meg. Ugyanis először lemásolták a szovjet csekisták "Tröszt" fedőnevű operációját – ebben Lukasenka ellenfeleit államcsíny megszervezésére provokálták, dokumentálták az előkészületeket, feltárták a puccsisták titkos sejtjeit… majd mindenkit bekaszniztak. Most egy mesterkurzust mutattak be az ukrán szomszédoknak arról, hogyan lehet elfogni az ország területén átrepülő repülőgépen tartózkodó kiszemelt embereket (Kijev 2020 nyarán három tucat oroszt akart ily módon elfogni, akik között voltak olyanok is, akik a Donyeck medencénél harcoltak).

Foglalják el az üléseiket

Május 23-án felszólaltak, hogy bombát helyeztek a Ryanair, ír diszkont légitársaság, utasszállító gépének a fedélzetére, amely Athénból Vilniusba repült. Amikor a gép épp átrepült Fehéroroszország területe felett, és az ilyenkor szokásos utasítások szerint, sürgősségi leszállást kért. A személyzet kérésére a repülőgépet a minszki repülőtérre vezényelték úgy, hogy a landolásig egy belorusz MiG-29-es vadászgép kísérte.

Az utasszállító repülőtérre kíséréséről a szabályzat előírásai alapján döntöttek. Andrej Gurcevics, a légierő és a légvédelem parancsnokának első helyettese úgy fogalmazott "a helyzet felmérése és a megfelelő döntés meghozása érdekében". Azaz magyarul: ez a manőver arra az esetre szükséges, ha terroristák eltérítik a repülőgépet, és egy objektum megtámadására használják azt.

A minszki leszállás után nem találtak bombát a fedélzeten, de Roman Protaszevics a fedélzeten tartózkodó utasok között volt. A Nexta Telegram csatorna volt főszerkesztője (ő volt az egyik fő információforrás a belarusz tüntetések koordinátorai számára a 2020 augusztusi elnökválasztás után). Még 2020 novemberében Roman Protaszevicset a belorusz KGB felvette a terroristák listájára, és felvette a nemzetközi keresettek listájára is. A Nexta Telegram csatornát pedig még régebben tették fel a szélsőségesek listájára.

Európában felháborodtak a történteken. Németország és Ausztria vizsgálatot követelt. Lengyelország - új szankciók bevezetése mellett állt ki. Brüsszel, amelyet az Európai Tanács vezetője, Charles Michel képvisel, szokása szerint "aggodalmát fejezi ki".
Litvánia (a belorusz kérdésben az EU politikájának közvetítőjeként és a helyi ellenzék támogatására fordított pénz zömének címzettjeként) a belorusz hatóságok intézkedéseit "undorító cselekedetnek nevezte, amely mögött a belorusz rezsim áll", és Roman Protaszevics kiadatását követelte.

A fehérorosz ellenzékiek ezt a nyilatkozatot visszhangozzák: "Ez ismét megerősíti, hogy Fehéroroszországban megsértik a nemzetközi jogot, a külföldi és a belorusz állampolgárok élete veszélyben van" - mondta Pavel Latusko^[i] (aki várhatóan szintén a minszki előzetesbe fog ellátogatni). Véleménye szerint Fehéroroszországot úgy kell büntetni, hogy le kell zárni a belorusz égboltot a légi forgalom elől, és / vagy megtagadni a területén áthaladó járatok üzemeltetését. A belorusz ellenzék önjelölt vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja követelte Fehéroroszország kizárását a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetből (ICAO).

Minden törvényes

Formai szempontból a beloruszok a törvények szerint jártak el. A testület az utasításoknak megfelelően járt el, és miután egy bombáról szóló üzenetet kapott, leszállást kért. Azt látni kell, hogy a repülési térkép alapján ítélve a tartózkodási pontjuktól Vilniusz felé közelebb lett volna az út, de a legénység valamilyen oknál fogva azt kérte, hogy a gép szálljon le Minszkbe. Mi történhetett valójában - mindenki a legénységet faggatta. (Oroszországban már viccek születtek arról, hogy valószínű a jól ismert Petrov és Bosirov^[ii]  volt a gép kapitánya és másodpilótája).

Aztán a Novaja Gazeta-ban a Ryanairre hivatkozva azt írták, hogy a Minszkben való leszállás parancsát a belorusz légiforgalmi irányítók adták (abban a zónában repült a gép), és a pilóta valójában csak végrehajtotta parancsukat. Ahogy ezt több aktív polgári légiforgalmi pilóta is elmondta a VZGLYAD című lapnak, vészhelyzetben a végső döntés a szokásos protokollok szerint mindig a repülőgép kapitányé. És ha Vilniuszba akar repülni, akkor Vilniuszba repül.

A meglévő protokoll keretében az előírás szerint a földre vitték a gépet, ahol a mentők, különleges szolgálatok, tűzoltók, utászok stb.hadai várták azt. Az utasokat teljes körű ellenőrzésre vitték, és ekkor rátaláltak egy Belaruszban körözött állampolgárra. Mivel elhagyta az extraterritoriális zónát (ami a repülő fedélzete) Fehéroroszország területére került, ahol a helyi állambiztonságiak őrizetbe vették.

Ha az Atyácska^[iii] ellenfeleinek sikerül bebizonyítaniuk, hogy a bomba elhelyezéséről beszámoló személy jellegzetes Lukashenka-akcentussal beszélt, vagy Nyikolaj Alekszandrovics^[iv] néven mutatkozott be, akkor kijelenthető, hogy a belorusz különleges szolgálatok provokálták ki az akciót.
Egyébként ez - csak highly likely  (nagyon valószínű).

Érdemes feleleveníteni, mert érdekes, hogy egy repülőgép fedélzeti utasainak kényszerű leszállítási technológiáját nem Minszkben, sőt nem is Kijevben fejlesztették ki és tesztelték először. 2013-ban az amerikai hírszerző tisztek Evo Morales akkori bolíviai elnök gépét landoltatták Bécsben – annak állítólagos gyanúja miatt, hogy Edward Snowden a fedélzeten van.^[v] Ők azonban nem találtak fel bombatelepítésről szóló meséket – az eset közönségesen történt: erő alkalmazásával és az összes légi folyosó lezárásával való fenyegetéssel, miközben a valóságban senki sem zárta le Ausztria légterét.

Legjobb esetben a szankciók támogatói képesek lehetnek megakadályozni egyes légitársaságok Belarusz légtéren keresztüli repülését, de ez komoly veszteségekkel jár az üzemeltetők számára (legalábbis az üzemanyag-fogyasztás és a repülési idő növekedése miatt). A légiközlekedési piac helyzete már most sem túl jó (hálás köszönet a koronavírusnak), és nem valószínű, hogy sok vállalat döntene egy ilyen lépés mellett.

Végső soron kiderül, hogy az akció Fehéroroszországra gyakorolt negatív következményei minimálisak. A hivatalos Minszk nyeresége pedig óriási.

Először is, Roman Protaszevics a legértékesebb információforrás. A Nexta korábbi főszerkesztőjeként rendelkezhet adatokkal a csatorna finanszírozási csatornáiról, személyzetéről és ami a legfontosabb, a belorusz hatóságok köreiből kiszivárgott információ forrásairól, akik különböző kompromittáló bizonyítékokat szivárogtattak ki. Tehát Roman Protasevics visszafordítása után a belorusz különleges szolgálatok képesek lesznek felgöngyölni egy a saját országukban külföldre dolgozó egész ügynökhálózatot. Másodszor, a művelet e különleges szolgálatok képességeinek demonstrálása lett.

Az egyik ismert fehérorosz képviselő a VZGLYAD újsággal folytatott beszélgetés során azt a véleményét fejezte ki, hogy a belorusz és az orosz különleges szolgálatok is győzelmi babért érdemelnek a műveletért. Igen, Minszk végrehajtotta az elfogás utolsó szakaszát - de előtte valahogyan információt kellett szereznie arról, hogy Roman Protasevics jegyet vásárolt és felszállt az ír társaság repülőgépére. Nem zárható ki, hogy a belorusz különleges szolgálatoknak orosz kollégáik segítettek, akiknek sokkal több lehetőségük van bizonyos személyek külföldi mozgásának nyomon követésére.

A cikk eredeti orosz nyelvű változata az alábbi linken található:

írta: Gevorg Mirzayan, docens, Pénzügyi Egyetem

ВЗГЛЯД / Минск захватил ценнейший ресурс оппозиции :: В мире (vz.ru)

Fordította Péter János

^[i] Pavel Latusko belorusz politikus és diplomata. Kulturális miniszter volt, majd a Nemzeti Akadémia Színház vezetője lett, ahonnan 2020-ban eltávolították, mert támogatta a színészek sztrájkját.

^[ii] A Csehországban elkövetett fegyverraktár robbantásának, és korábban az angliai 2018-as novicsokos mérgezés (Szergej Szkripál és leánya) gyanúsított végrehajtói – állítólagos orosz ügynökök.

^[iii] Lukasenka népi elnevezése Bátyka, ami belorusz nyelven Atyácskát jelent.

^[iv] Lukasenka apai és személyneve Nyikoláj Alekszandrovics

^[v] Az erről szóló cikk ezen a hivatkozáson megtekinthető:
http://www.magyardiplo.hu/archivum/2013-1-12/135-2013-augusztus/1253-bolivia-elnoeke-vagyok-es-fogva-tartottak-egy-europai-repuelteren.html