Nyomtatás

A német DIE LINKE párt kongresszusa új politikai irányultságot határozott meg, megújította a párt végrehajtó bizottságát és szorosabb európai kapcsolatokra törekszik.

A korona-vírus helyzet miatt többször elhalasztották, de végül 2021. február 26–27-én digitálisan megtartották a DIE LINKE párt kongresszusát. Az 580 megválasztott küldött közül több mint 560-an vettek részt a német balpárt története első online pártkongresszusán, és az alapszabály szerint a részvevők fele nő volt. A pártkongresszus feladata az volt, hogy meghatározza a következő két év politikai irányvonalát és újraválassza a párt elnökségét, beleértve a párt vezetését is, mivel Katja Kipping és Bernd Riexinger nyolc éves mandátumuk lejártával nem indulhatott újra. A kongresszus sikeresen oldotta meg kitűzött céljait: döntöttek az irányvonalról, és generációváltást hajtottak végre a pártvezetésben. Ez most fiatalabb, feministább és határozottabb képviseletet jelent az ország nyugati felében is.

A konzervatív CDU korábbi digitális pártkongresszusától eltérően a DIE LINKE küldöttei szívesen szólaltak meg és láthatóvá tették a párton belüli nézeteltéréseket, hogy aztán nagy többséggel döntsenek a legfontosabb javaslatról, az elkövetkező küzdelmekre iránymutató közös alapról...

Balra: Janine Wissler, jobbra: Susanne Henning-Welsow

A megválasztott személyekről és arról, hogy mit képviselnek

Előszöris létrejött egy olyan női kettős vezetés, akik különböző származásokat, életutakat és áramlatokat képviselnek. A nyugatnémet Janine Wissler korábban a hesseni szövetségi parlamentben a DIE LINKE frakcióvezetője volt, és a párton belüli marx21 mozgalomhoz tartozott, ami a párt inkább radikális baloldali kapitalizmusellenes irányultságát képviseli. A keletnémet Susanne Henning-Welsow korábban a türingiai DIE LINKE frakcióvezetője volt, és az eddigi egyetlen baloldali tartományi miniszterelnök, Bodo Ramelow mellett tevékenykedett, aki Türingia több mint 30 százalékos erősségű DIE LINKE frakciójára támaszkodhat. Tehát minkét vezető tud a baloldali parlamenti politika lehetőségeiről és korlátairól. Ezenkívül mindketten széleskörű társadalmi szövetségek mellett állnak ki, olyan politika irányváltásáért, amelyet társadalmilag támogatni kell és csak vörös-piros-zöld többséggel lehet elérni.

Helyetteseik és végső soron a párt teljes 44 tagú végrehajtó bizottságának megválasztása egyértelmű elmozdulást mutat a párton belüli erőviszonyokban: a hagyományos belső párton belüli áramlatok, például az Antikapitalista Baloldal (AKL), amelynek képviselői közé a múltban Sarah Wagenknecht volt sorolható, és az egykor erős IG Metall szakszervezeti szárnyukkal a Szocialista Baloldal (SL) láthatóan elvesztették jelentőségüket. Ez vonatkozik azokra is, akik a volt PDS-ből érkeztek reformerként, nekik a választásokon alig sikerült bekerülniük a vezetésbe.

Összességében a párt fiatalabbá, akadémikusabbá, nyugatibbá és sokszínübbé vált. Feltűnően sok a párt vezetőségébe bekerült jelölt emelte ki a párt ökológiai és társadalmi feladatait. A párt szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos mozgalmakhoz, így új kapcsolatokkal rendelkeznek különösen a szolgáltató szakszervezetek képviselői és elkötelezett tagjai felé. A pártvezetés azon képviselői is súlyt nyertek, akik részt vesznek a helyi politikában, és így többször is megjelenítik a testület munkájában a párt társadalmi alapjainak nézeteit.

Pozitív, hogy Martin Schirdewannal együtt az Európai Parlament (EP) baloldali parlamenti csoportjának társ-frakcióvezetője képviselteti magát a párt vezetőségében, és így megerősítheti a párt európai politikai kompetenciáját. A küldöttek nagy érdeklődéssel fogadták Waltraud Fritz-Klackl, az Európai Baloldal Pártja (EL) titkársága tagjának üdvözletét is, aki hangsúlyozta a DIE LINKE jelentőségét és felelősségét az Európai Baloldal Pártja iránt.

Mindez jó jel, mivel a baloldalnak, amely alapjaiban akarja megváltoztatni a társadalmat, a demokratikus szocializmus konkrét utópiáin kívül stratégiai, politikai és társadalmi szövetségek, valamint emberek kellenek, akik hitelesen testesítik meg ezeket a szövetségeket. A baloldali politikának szintén szüksége van Németország határain túli kitekintésre, a különböző életkörülmények valós fejlődésének megismerésére, valamint olyan szemléletre, amely a mindennapi problémák leküzdésére irányul - vagyis ahol a politika közvetlenül találkozik a mindennapi realitásokkal. Mindehhez olyan politikai iránymutatásra van szüksége, amit a pártkongresszus meghatározott.

A jövőbeli küzdelmek alapjául szolgáló iránymutatás

A kongresszusi dokumentum 27 oldalán a DIE LINKE egy szocialista és feminista pártként határozza meg magát, olyan pártként, amely felül akar kerekedni a profithajszán és az embereket helyezi a középpontba, és a gyökerekig hatoló radikális reálpolitikát akar megvalósítani. Olyan pártként jellemzi magát, amely a politikában társadalmi-ökológiai változásokat akar elérni, ahol a tulajdonjog kérdése is felvetődik, és amelyben a nagyvállalatok és a bankok állami tulajdonba kerülnek, tehát demokratikus ellenőrzés alatt állnak és a közjót szolgálják.

A DIE LINKE egy új "társadalmi jóléti modell" mellett áll, amelyben az emberek közösen felelnek munka- és az életkörülményeikért, garantálva a szegénység elleni védelmet, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést és a szakmai előmenetelt, továbbá mindenki számára biztosítottak az egészséges életkörülmények és megvalósul a jóléti időgazdálkodás, ami négy napos vagy 30 órás munkahetet jelent, hogy mindenkinek legyen elegendő ideje a társadalmi kapcsolatokra, a családra, a társadalmi életben részvételre, valamint a pihenésre.

Ez a jóléti modell fogalmilag összekapcsolódik egy baloldali Zöld Új Megállapodással és a közszolgáltatások bővülésével. Ez magában foglalja a helyi egészségügyi, gyermekgondozási intézményeket, iskolákat, az államilag finanszírozott lakhatási lehetőségeket és a szén-dioxid-kibocsátás nélküli mobilitást mindenki számára egy szabadon használható helyi tömegközlekedési hálózat fejlesztésével. Ezen intézkedések finanszírozására a DIE LINKE igazságosabb adózási és társadalombiztosítási rendszerért küzd, amelyet a tőkére kivetett adók finanszíroznak, síkra száll az örökösödési adóreformért és a szolidaritási paktum révén pedig jobban kívánja kezelni a volt bányászati régiókban zajló strukturális változásokat.

A DIE LINKE a bérek vagy a foglalkoztatottak számának csökkentése nélkül küzd a 13 eurós órabérért és a munkaidő csökkentéséért. A párt követeli, hogy a közellátási ágazatban dolgozók - ideértve a kölcsönzött dolgozókat is - 500 eurós béremelést kapjanak. A párt azt is szorgalmazza, hogy az ágazatban más módon számolják ki a biztonságos működéshez elégséges személyzeti létszámot[1], és töröljék el az átalányokat az egészségügyi ágazatban.

A DIE LINKE jobb élet- és munkakörülményeket követel az ellátásban, az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, és az élelmiszeriparban dolgozó bevándorló munkavállalók jobb védelmére szólít fel. Ez vonatkozik az olyan logisztikai vállalatok alkalmazottaira is, mint az Amazon. Különösen a korona világjárványra tekintettel meg kell védeni az önálló vállalkozókat, a művészeket és a hallgatókat a járvány alatt és után. A DIE LINKE a munkanélküliségi biztosítás reformját képviseli – olyan foglalkoztatási biztosítást kíván, amelybe minden munkavállaló befizet.

Tehát a DIE LINKE olyan pártként határozza meg magát, amely a társadalmi és környezetvédelmi kérdéseket együtt kívánja megoldani, és elsősorban azokat szólítja meg, akiknek bizonytalan körülmények között kell élniük és dolgozniuk a korona-járvány feltételei között - ha egyáltalán van még mindig munkájuk.

A DIE LINKE soha nem fogadja el a háborút a politika folytatásaként más eszközökkel. A Bundeswehr külmisszióinak megszüntetését szorgalmazza, ellenzi az EU militarizálását, elutasítja az európai szintű fegyverügyi együttműködést és az európai harci drónok beszerzését. Elutasítja az európai védelmi alapot, amelyet hétmilliárd euróval (!) szándékoznak támogatni Németországban. A fegyverkezési kiadások két százalékos növelése helyett drasztikus csökkentést szorgalmaz. Azt a konkrét javaslatot, hogy a kiadásokat egy százalékra csökkentsék és a másik százalékot a fejlesztéspolitika pénzügyi megerősítésére használják fel, a pártkongresszus többsége elutasította mivel síkraszálltak minden katonai költségvetés alapvető elutasításáért. Ugyancsak elutasították azt a javaslatot, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyezzék az ENSZ-mandátummal rendelkező kék sisakosok bevetését.

Európa-politikai sarokpontok

Ezen kívül a pártkongresszus megerősítette azokat az álláspontokat, amelyek 2011 óta tükröződnek a pártprogramban, vagyis a NATO feloszlatását és ehelyett egy kollektív biztonsági rendszer felállítását Oroszország részvételével, a Frontex határvédelmi ügynökség feloszlatását és a korábbi menedékjog visszaállítását.

Az európai politika szempontjából az EU-szerződések teljes felülvizsgálatára van szükség. Egy billió eurót tartanak szükségesnek egy európai beruházási programhoz, plusz közös kötvények útján történő finanszírozás euró vagy koronakötvény formájában, amelyeket a gazdaságilag gyengébb államok és régiók számára kell rendelkezésre bocsátani, különös tekintettel a szocio-ökológiai iparpolitika céljaira és az egészségügyi rendszer, a digitális infrastruktúra, az oktatás, a kutatás, valamint az energia- és közlekedési átalakítások megerősítésére az EU országaiban. A szén kivezetésére 2030-ig kell sort keríteni, és az éghajlat semlegesség céljait 2035-ig meg kell valósítani.

A szövetségi választási kampány prioritásai

A szervezeti politika szempontjából is tovább kell haladnia a DIE LINKE pártnak, összehangoltan a kerületi szövetségekkel és az önkormányzatokban lévő DIE LINKE tagokkal együttműködve. Felkérik őket, hogy segítsenek a 2021 szeptemberi szövetségi választások kampányaiban. Ennek érdekében a pártkongresszus a következő prioritásokat javasolta:

A DIE LINKE és vezetése olyan párt képét mutatja, amely kész harcolni a társadalmi és környezeti átalakulásért, és ha minden fő kérdésben sikerül megállapodásra jutni, nyitott a koalíció megalakítására az SPD-vel és a Zöldekkel. A küldöttek több mint 80%-os döntő többsége egyetértett ezzel a megközelítéssel. "Ne várjunk tovább egy percet sem: készen kell állnunk!" – szólított fel álláspontja ismertetésekor Susanne Henning-Welsow, kifejezve ezzel azt a változást, amit a DIE LINKE többsége hónapok óta látni akart. A politikailag és társadalmilag megújult baloldal megjelenésével remélhetőleg ez az elmozdulás tükröződik majd az idén zajló választások során is, ideértve a szeptemberi szövetségi választásokat.

Megjegyzés:

[1] A biztonságos személyzeti szint határozza meg azon gondozók számát, amelyek ahhoz szükségesek, hogy még megfelelő támogatást nyújtsanak az ellátásra szorulóknak.

Fordította: Kleinheincz Ferenc

 

Megjelent a transform!europe 2021. március 10-i számában, https://www.transform-network.net/de/blog/article/winds-of-change-in-die-linke-feminist-environmental-and-social-issues-brought-to-the-fore/

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Cornelia Hildebrandt 2021-03-18  transform