Nyomtatás

A koronavírus járvány idején is Magyarország és Lengyelország kormányai a jogállam kivesézésén dolgoznak továbbra is. Az EU két legnagyobb nettó-támogatást élvezője egyre inkább Európa belső ellenségeivé válnak. Viktor Orbán magyar miniszterelnök és a lengyel PIS-vezér Jaroslaw Kaczynski  országaikat egyre jobban a tekintélyuralom irányába vezetik. Az EU keveset tesz ez ellen. Mivel a két állam egymást fedezi, ezért az EU nem tudja bevetni legerősebb fegyverét.

Viktor Orbán és  Jarosław Kaczyński óriás plasztik bábokként a düsseldorfi karneváli felvonuláson 2018-ban. Kép: Jacques Tilly

A magyar politika jelenleg a következő: „Ha kritika merül fel a kormánnyal szemben, akkor először a kritikát megfogalmazókat sározzák be, ezt követően a magyar kormány bemutatja saját álláspontját és ezt követően idézik magát a kritikust“. Így jellemzi Gergely Márton budapesti újságíró, a HVG hetilap munkatársa a MOMENT számára a szomszédos országban uralkodó állapotokat.

Ezt a stratégiát még Ausztria alkancellárjával, Werner Kogler-el szemben is alkalmazták. A zöld politikus Magyarországot kezdődő diktatúraként[1] jellemezte, olyan államként, amelynek semmilyen támogatást nem szabadna kapnia demokratikus országoktól. „Kezdődő diktatúra“, mert Viktor Orbán miniszterelnök kormánya a Koronavírus járvány folyamán egy szükségállapoti törvényt [2] fogadtatott el, amely megengedi a kormánynak, hogy rendeletileg kormányozzon.  Márton a beszélgetésben ezt a törvényt „felhatalmazási törvénynek” nevezi. Ez volt a neve annak a törvénynek is, amellyel Adolf Hitler 1933-ban Németországban bevezette a diktatúrát[3].

„A magyar kormány Koglert arrogáns szavakkal kioktatta”, mondja Márton. Honnan van neki arra ideje a Koronavírus járvány idején, hogy ilyen értelmetlenségeket mondjon, verte az asztalt Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar állami médiában. Mi lett Ausztriából? Hogyan merészeli valaki Magyarország törvényhozását kritizálni, amikor még magyarul sem tud?

Kurz kancellár úgy cselekszik, ahogy Magyarország ezt megkívánja

Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz egyébként pontosan azt teszi, amit a magyar kormány másoktól is elvár: nem akar jelenleg Magyarországgal kapcsolatban nyilatkozni, mondta Kurz a magyar szükségállapoti törvény kapcsán. Az EU-ban Kurz pártja, az ÖVP ugyanannak a pártcsaládnak a tagja, mint Orbán pártja, a Fidesz. Kurz ÖVP-je nem csatlakozott a 13 konzervatív európai párt felhívásához, amelyben a Fidesz kizárását[4] követelték az Európai Néppártból.

„A magyar kormány abszurd mértékű ellenőrzést gyakorol” mondja Márton. Eddig sikerrel: közepesen működő gazdaság, mindent a legfelső szintekig elárasztó korrupció ellenére Orbán az országot szorosan kézben tartja. Az elmúlt 10 évben Magyarország demokráciáját mind jobban kiürítette. A legmagasabb szintű bíróságok élére személyes barátait nevezte ki, és úgy változtatta meg a választójogot[5], hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben annak ellenére, hogy a választásokon csak relatív többséget szerzett.

A szükségállapoti törvény a következő csel. Állítólag azért van rá szükség, hogy a koronavírus járvány hatékonyan leküzdhető legyen. A legtöbb független megfigyelő számára azonban ez csupán ürügy. „Egyenlőre még nem használták fel a törvényt”, mondja Márton.

Orbán megvárja, amíg a kritika elnyugszik

Budapesten spekulálnak: valószínűleg Orbán elhatározta, hogy mindaddig a háttérbe tolja a szükségállapoti törvényt, amíg a nemzetközi kritika füstje el nem száll. Ugyan, nem is olyan rossz a helyzet, hiszen a törvényt még csak nem is alkalmaztuk, mondhatja aztán. „Ezzel azonban Orbán önmagának mondana ellent” mondja Márton. „Hiszen az volt az indok, hogy azért van szükség erre a törvényre, hogy a világjárványt leküzdjük”.

„Ha minden kötél szakad, akkor Orbán nyílt diktatórikus intézkedéseket alkalmazna” mondja Paul Lendvai, publicista, Magyarország szakértő.

Nemcsak ő gyanítja, hogy Orbán ezzel már a későbbi időkre készül fel. Később azt jelenti: ha Orbán egyeduralmi kormányzásával egyszer szorongatott helyzetbe kerül. A magyar származású, ismert publicista, Paul Lendvai a múlt héten a MOMENT-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Ha minden kötél szakad, akkor ez a kormány vagy az Orbán körüli csoport nem riad vissza attól, hogy nyílt, diktatórikus intézkedéseket alkalmazzon”.  A gazdasági krízis már itt van, a lakosság hangulata megváltozhat – a message controll[6] (az információs politika irányítása minden szinten) már nem lesz elegendő. „Ez egy potenciálisan veszélyes helyzet”, mondja Lendvai.

Meddig tarthat még el a szükségállapot a koronavírus-válság miatt? Márton újságíró szerint: „Orbán most egy októberi második fertőzési hullámra figyelmeztet, amin mindenki nagyon csodálkozott, és felteszik a kérdést, hogy most Orbán vajon virológusnak állt-e be” – mondja Márton szarkasztikusan. A kalkuláció világos: ezzel indokolhatja Orbán, hogy a szükségállapotot októberig fenntartja. „És ez még tovább is mehet. Egy harmadik fertőzési hullámra is figyelmeztethet. Vagy azt mondja, hogy előbb oltóanyagnak kell lennie, 10 milliós adagban, mert Magyarországnak 10 millió lakosa van” mondja Márton.

Magyarország példája iskolát teremt az EU-ban

És az EU? Keveset tehet, „ha valaki nem a szabályok szerint játszik”, véli Márton. Abban az esetben, ha az államok közösségére valaki a saját soraiból tüzel, egyszerűen nincs rá alkalmas mechanizmus, amivel az EU reagálni tudna. „Egyedülálló a történelemben”, mondja Paul Lendvai, „hogy egy kormány nagyon sok pénzt kap és egyidejűleg azt az intézményt támadja, amelytől a pénzt kapja”.

Magyarország sok mindent megengedhet magának. „Ez nagy probléma, mert ezzel iskolát teremt Európában”, mondja Márton. „Ezt használja most ki részben Andrej Babis Csehországban és nem sokkal korábban tette ezt Robert Fico Szlovákiában. És a receptet Lengyelország egyazegyben alkalmazza”.

„A lengyel elnökválasztás alkotmányellenes, jogellenes és erkölcstelen” Bartosz Wielinski, Gazeta Wyborcza”

Lengyelországban a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) a múlt vasárnap feltétlenül elnökválasztást akart tartani – a koronavírus-járvány ellenére és nem törődve azzal, hogy nevetségesen rövid idő állt rendelkezésre a választások előkészítésére. „Ez egyszerűen lehetetlen, mindenki tudja” mondja Bartosz Wielinski, a kormánykritikus Gazeta Wyborcza külpolitikai vezetője, a MOMENT-nek adott interjújában[7].

A tervezett választást „alkotmányellenesnek, jogellenesnek és erkölcstelennek” nevezte. A kitűzött választás előtt 4 nappal a minden szálat a kezükben tartó PiS-fönök Jaroslaw Kaczynski és a kisebbségi koalíciós párt, Porozumiene (Megértés) vezetője Jaroslaw Gowin kettesben megegyeztek abban, hogy nem tartják meg a választást[8]. Ezt megelőzően Gowin még azzal fenyegetődzött, hogy a kormánykoalíciót felrobbantja[9].

Jogi trükkel akarják Duda-t a hatalomban tartani

A választást nem tartották meg, de nem is mondták le. Az ország legfelsőbb bírósága a választást érvénytelennek nyilvánította, ezt követően kell a parlament vezetőjének egy időpontot kijelölnie, amikor a választást „megismétlik”. Nyilvánvaló számítás rejlik emögött a jogi „trükk” mögött, ahogy ezt a külföldi médiákban[10] nevezték: Egy lehető leghamarabbi időpont és ezzel a lehető legjobb esély arra, hogy Andrzej Duda-t a PiS-től újraválasszák.

A válság-bónuszra tekintettel, amelyet most, a koronavírus-járvány alatt az osztrák Kurz-tól, a francia Emmanuel Macron-ig szinte minden államvezető élvez, Duda szimpátia értékei magasak. És mert a lockdown (kijárási korlátozások) alatt nem lehetséges válsztási kampányt folytatni, az ellenzéki jelöltek szinte láthatatlanok maradnak.

„Ez nem egyszerűen egy jogi trükk, ez bűncselekmény” mondta Wielinski ezen a hét hétfőjén a MOMENT-nak. „ Kaczynski és Gowin két olyan politikus, akiknek semmilyen hivatalos pozíciójuk nincsen. Nem dönthetik el, hogy a választások megrendezésre kerülnek vagy sem.” Úgy tűnik, hogy már júniusban az urnákhoz hívják a választókat. Ha a választásokat először ősszel rendeznék meg, amikor az akut egészségügyi válság feltehetően már megoldódott, akkor Duda kilátásai már nem lennének olyan rózsásak.

Válság a láthatáron, az államkassza üres

Mert: „a gazdasági válság már a láthatáron, Lengyelországot nagyon erősen fogja érinteni, és az államkassza üres”, mondja Wielinski. A PiS elfogadottsága hamarosan nagyon érezhetően csökkenni fog. A Rzeczpospolita újságban hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény kutatás szerint Duda már most sem szerezné meg az abszolút többséget, ezért egy második választási forduló valószínű.

Az EU az elnökválasztási komédiát eddig igen szelíden kommentálta. Didier Reynders igazságügyi biztos a múlt héten „fenntartásokat” fogalmazott meg azzal szemben, ahogyan Lengyelország a legmagasabb szintű demokratikus intézményt kezeli. Mindezt az „összes nehézséggel együtt”[11] kell látni, „amelyekkel már most dolgunk van, amikor Lengyelország jogállamiságával foglalkozunk”.

Ami nem kevés: az igazságszolgáltatással szemben alkalmazott fegyelmezési szabályokkal a PiS már 2015 óta támadja a demokrácia egyik alappillérét. Egy újonnan kialakított fegyelmi kamarának[12] jogában áll bírákat és államügyészeket figyelmeztetni és elbocsátani. A kamara tagjait az országos jogi tanács választja, amelyet pedig a parlament választ. A tanács összetételén ez meg is látszik: a legtöbb tag az igazságügy miniszter Zbigniew Ziobro környezetéből jön és PiS-közeliek. „Nem vagyunk többé jogállam” mondta Bartosz Wielinkis emiatt.

Egyre újabb EU-eljárások Lengyelország ellen

Áprilisban az Európai Bíróság (EuGH) arra ítélte Lengyelországot, hogy a fegyelmezési törvényeket helyezze hatályon kívül. Az EuGH nem befolyásolhatja Lengyelország igazságszolgáltatását, mondják Varsóban. Eközben az EU-Bizottság egy új eljárást indított Lengyelország ellen[13]. Évek óta megy ez így.

Konkrétan azonban az EU semmit nem tett az ellen, ahogyan Lengyelország az igazságszolgáltatást kiüresíti. Kritikusok egyre sürgetőbben figyelmeztetnek. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy itt egy olyan párt működik, amelyik következetesen leépíti a demokráciát és részben úgy viselkedik, mint a sötét idők Európájának hírhedt rezsimje.” mondja Wielinski.

Kaczinsky radikálisan, elhamarkodottan és ügyetlenül cselekszik – Bartosz Wielinski

Jaroslaw Kaczynski-nek nevezik azt a személyt, akitől ismét új időket várnak Lengyelországban. A tejhatalmúnak látszó, szálakat kezében tartó politikus azonban könnyen túlfeszítheti a húrt. „Mivel közel áll a nyugdíjhoz, ezért radikálisan, elhamarkodottan és ügyetlenül cselekszik” mondja Wielinski. „Elveszti a kapcsolatot a lakossághoz”.

Jelenleg a PiS a közvélemény kutatások[14] szerint kétségtelenül vezet, de Wielinski biztos abban: „Ha a gazdasági válság következményei láthatóvá válnak, akkor egészen más lesz a helyzet”. Ha Kaczynski pártfőnök eltűnik, akkor a PiS nevű jobboldali konzervatív politikai projektnek vége lesz.

Orbán rafinált, Kaczynski az öklével harcol

Kelet-Európa szakértő Lendvai számára nem kérdés: amíg Viktor Orbán „ügyes és rafinált” és ezzel Magyarországot lépésről – lépésre a tekintélyuralom irányába tolja, „addig Kaczynski az öklével küzd. És ez nagy ellenállást vált ki”. De egyelőre még nyugalom van Lengyelországban. Magyarország lakossága is alig reagált az elmúlt években arra, ahogy Orbán a demokráciát az országban darabról viharosan lerombolta.

„Mert Magyarországnak most gazdaságilag jobban megy, mint előtte. Az emberek a magánszférába menekültek”, magyarázza Marton Márton. Orbán csalódott szavazóiból még nem állt össze egy igazi koalíció. „Az igazi lökés még nem alakult ki”, mondja.

Még az állami médiák szerkesztői számára is kínos ma már, amiről tudósítaniuk kell. Gergely Márton HVG hetilap.

Mindenesetre a kormány mindent ellenőrző információs politikájával való elégedetlenség egyre erősebb. Márton újságja és a hvg.hu weboldala jelenleg rekord látogatottságot ér el és olvasói száma egyre növekszik. A kormány közeli médiákban egyre többen csalódottak. „Mostanra már az állami médiák szerkesztői számára is kínos, amiről tudósítaniuk kell”, így Márton.

Politika és a médiák az EU ellen tüzelnek

Mindig és ismétlődően indulnak kampányok az EU ellen,  a magyarok idegenektől való félelmét feltüzelve. A választások előtt a Fidsze-hű médiák arra figyelmezettek Budapesten, hogy az ellenzék győzelme után „a következö napon a migránsok jönnek”, tudósít Márton. Merthogy az ellenzék megállapodott volna az EU-val: pénz kapnak, de ezért cserébe migránsokat kell befogadniuk. „Jogilag is teljesen abszurd állítás. A menedékjog állami ügy, nem a települések hatáskörébe tartozik”, mondja Márton. A Fidesz politikusai is jól tudják ezt, ennek ellenére valami egészen mást állítanak.

Lengyelország és Magyarország a legnagyobb nettó-támogatásélvezők az EU-ban, a lista első és második helyén állnak[15]. Othmar Karas, ÖVP képviselő és az EU parlament helyettes elnöke legutóbb azt követelte, hogy meghatározott összegeket csak akkor fizessenek ki, ha az országok „a jogállamisághoz és más alapvető értékekhez tartják magukat[16]”, amely követeléssel nem áll egyedül[17].

Orbán az EU minden lépését blokkolni fogja, hogy megakadályozza az un. atomfegyver alkalmazását Lengyelországgal szemben. Paul Lendvai

Mindkét ország ellen ezért folynak EU-eljárások. De eddig semmi nem történt. Bortosz Wielinski újságíró figyelmeztet: „Az EU gyengeséget mutat, ha nem képes arra, hogy olyan országokat, mint Lengyelország és Magyarország meggyőzze, hogy az európai szerződésekhez tartsák magukat”. Miközben az EU a 7. Cikkely[18] alkalmazásával Magyarországtól és Lengyelországtól is megvonhatja szavazati jogukat. Csak éppen: minden országnak meg kellene ezt szavaznia. „Orbán az EU minden lépését blokkolni fogja, hogy megakadályozza az un. atomfegyver alkalmazását Lengyelországgal szemben”, mondja Paul Lendvai. „És fordítva: Lengyelország támogatja őt.”

 

A cikk eredetileg 2020.május 13-án jelent meg a www.moment.at -nál-

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

 

[1] https://www.zeit.de/2020/15/werner-kogler-coronavirus-krise-ungarn

[2] https://orf.at/stories/3159914/

[3] https://www.dw.com/de/als-das-parlament-sich-selbst-abschaffte/a-16681032

[4] https://orf.at/stories/3160392/

[5] https://www.zeit.de/politik/ausland/2018-03/parlamentswahlen-ungarn-victor-orban-fidesz-demokratie/komplettansicht

[6] https://www.diepresse.com/5699223/so-schlecht-kann-diese-message-control-nicht-sein

[7] https://www.moment.at/story/polen-corona-krise-kein-rechtsstaat-mehr

[8] https://www.sueddeutsche.de/politik/polen-ein-grosses-verbrechen-1.4900360

[9] https://www.zeit.de/politik/ausland/2020-05/warschau-praesidentenwahl-pis-briefwahl-corona-krise

[10]https://www.diepresse.com/5811896/polen-soll-spatestens-ende-juli-wahlen

[11] https://www.n-tv.de/politik/Schwieriges-Polen-wird-weiter-beobachtet-article21765797.html

[12] https://www.zeit.de/politik/ausland/2019-12/polen-justizreformen-disziplinarkammer-anforderungen-europaeisches-recht

[13] https://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/bruessel-geht-gegen-polens-maulkorb-gesetz-vor-16747244.html

[14] https://www.politico.eu/europe-poll-of-polls/poland/

[15] https://www.bpb.de/nachschlagen/zahlen-und-fakten/europa/70580/nettozahler-und-nettoempfaenger

[16] https://www.kleinezeitung.at/politik/aussenpolitik/5794595/EuGHUrteil_Fluechtlingsaufnahme-abgelehnt_Ungarn-Polen-Tschechien

[17] https://www.spiegel.de/politik/ausland/die-eu-muss-aufhoeren-autokraten-zu-subventionieren-a-00000000-0002-0001-0000-000170604482

[18] https://www.tagesschau.de/ausland/timmermans-polen-ungarn-101.html

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Andreas Bachmann 2020-05-19  magyar transform