Adults In The Room - Bemutatták (no nem nálunk...) Costa-Gavras Varufakisz könyve alapján készült filmjét
Két évvel ezelőtt Costa-Gavras görög származású francia filmrendező elhatározta, hogy filmre viszi Varufakisz könyvét, amely a görög válság idején folytatott tárgyalások kulisszatitkait tárta a közönség elé. A filmet augusztus végén versenyen kívül mutatták be a velencei filmfesztiválon. Az alábbiakban a filmről készült néhány kritikát közlünk. Először egy összefoglalót egy görög webhelyről, amely a vegyes kritikákból mutat be részleteket, majd két, a filmről készült pozitív bírálatot. A kritikák eredetileg angol nyelvűek.
Costa-Gavras “Adults in the Room” c. filmje vegyes kritikákat kapott a velencei fesztivál után
Taszosz Kokkinidisz (The Greekreporter portál)
- augusztus 31.
A korábbi görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz és felesége, Danae Stratou szombaton megjelent a vörös szőnyegen a Velencei Filmfesztiválon Costa-Gavras rendezővel és a film főszereplőivel együtt, az “Adults in the Room” (Felnőttek a szobában) c. film premierjén.
Costa-Gavras (balról a második) Janisz Varufakisz és Alexandros Bourdoumis (baloldalt) és Christos Loulis társaságában
A szerző hasonló című könyvéből készült film, az “Adults in the Room” lehetővé teszi, hogy Costa-Gavras bemutasson egy elbűvölő búvárkodást az Európai Unió titkaiban, abból az időből, mikor Görögország a pénzügyi válsága mélypontján volt.
Két görög színész, Christos Loulis és Alexandros Bourdoumis alakítja Varufakiszt és a korábbi görög miniszterelnök, Alexisz Cipraszt.
A “Z,” (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája) a “State of Siege,” (Ostromállapot), a “Missing” (Eltűntnek nyilvánítva) és sok más film után, amelyek politikával foglalkoztak a moziban, egy thriller keretében készítette el ezt a filmet, ahol a politikai játék szolgál drámai feszültségként a filmben.
Vegyes kritikák
A film vegyes kritikákat kapott a bemutatója után. A Screen Daily szerint film egyes részei „olyan unalmasak, hogy az már izgalmas.”
“Lapos és bőbeszédű történet, amely főleg Varufakisz dramatizált puffogásaiból áll, amelyek nem éppen önkritikusak azzal a próbálkozásával kapcsolatban, hogy alkut kössön az EU-val és annak pénzügyi ellenőreivel Görögország adósságainak visszafizetéséről”, véli a Screen Daily.
“Túl sok felnőtt, túl sok szobában, túl sokszor ismételt beszélgetéseket folytat az EU politikacsinálóinak misztikus bennfenteseiről és a kívülállókról”, írja a Variety.
“Janisz Varufakisz korábbi pénzügyminiszter szentté avatása ( Christos Loulis erős alakítása) mint egy nagyon hosszúra sikerült exponálás a 2015-ös, zárt ajtók mögötti tárgyalásokról, amikor Görögország megpróbálta újra tárgyalni az EU visszafizetési programjának szerencsétlen feltételeit, a film szándéka értékelendő, aprólékosan részletező és nagyon unalmas”, teszi hozzá.
A The Hollywood Reporter szerint azonban ez a film “egy magával ragadó, szórakoztató informálás” azok számára, akiket érdekel, hogy hogyan működik az EU a valóságban.
“Ha a görög adósságválság a Trónok harca lenne, akkor Janisz Varufakisz valószínűleg Jon Snow lenne: egy kívülálló, aki elég bátor ahhoz, hogy kihívja maga ellen a hatalmakat, de túl naiv és tapasztalatlan ahhoz, hogy megértse, hogyan működik ma a reálpolitika – mind saját országában, mind abban a zűrös behemótban, ami az Európai Unió” - írja a bírálatában.
Filmkritika: Adults in the Room
Írta: Fabien Lemercier
Velence, 2019. szeptember 1: Costa-Gavras egy politikus, ironikus és tanulságos filmet rendezett Görögország sikertelen kísérletéről, hogy befolyásolja az európai trojkát a 2015-ös adósságválság idején
86 évesen, Costa-Gavras semmit sem veszített harapós vagy humánus politikai meggyőződéséből, amelyet sokszor megmutatott termékeny filmes karrierje során, a The Confession-től az Amen–ig a Missing, vagy a Z révén, amely öt ajánlást és két Oscar-díjat is kapott 1970-ben, amikor az ezredesek diktatúráját itélte el Görögországban. Most ismét szülőföldjével kapcsolatos témát választott – a görög adósságválságot 2015-ben, és a forró hangulatú tárgyalásokat, amelyek hónapokon át folytak Alexisz Ciprasz, akkor hatalmon levő („radikális” baloldali) kormánya és az európai trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap) között — ezzel a rendező ráirányította a fényt arra, hogy világosan látja ebben a totalitarianizmus modern változatát, amely burkolta ugyan, de ugyanolyan kegyetlen, mint mindig.
Athéntől Brüsszelig, Párizson, Londonon és Frankfurton át, az Adults in the Room [+], amely versenyen kívül került bemutatásra a 76. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, elvezet bennünket a fontos európai döntések színfalai mögé, a harcoló görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz (Christos Loulis) nyomában. Costa-Gavras filmje az ő Adults in the Room: My Battle with Europe’s Deep Establishment. című könyvének adaptációja. Egy politikai tapasztalatok nélküli közgazdász, Varufakisz — akit Ciprasz miniszterelnök (Alexandros Bourdoumis) nevezett ki posztjára a Sziriza 2015-ös választási győzelmét követően – a hitelezőktől országa számára a görög adósság átrendezését és fenntartható reformterveket akart elérni, mivel a kikényszerített megszorítások a megelőző öt év során csak tovább súlyosbították a helyzetet (az adósság 6%-kal 473 milliárd euróra nőtt, miközben a hazai jövedelem 26 %-kal csökkent). Távolról sem naív (mindig a zsebében hordja lemondó nyilatkozatát), és tudatában van annak, hogy ellenfeleivel nem könnyű tárgyalni, mindazopn
által reménykedik abban, hogy talál egy kompromisszumot és meggyőzi őket. Az Eurocsoport értekezletein tartott kétoldalú tárgyalásokon azonban észleli, hogy egy valóságos falba ütközik, amelynek az alapját német partnere, Wolfgang Schäuble (Ulrich Tukur) és az őt támogató Eurocsoport elnök, Jeroen Dijsselbloem (Daan Schuurmans) alkotja. Egyedül küzd sokakkal (Christine Lagarde, Mario Draghi, Pierre Moscovici, stb.) ahol Janisznak meg kell küzdenie minden szóért egy nyilatkozatban, szenved egyesek kétszínűségétől, amikor a mindenható médiával kerül szembe, egy titkos B-tervet készít elő az eurozónából való kizárás esetére, hogy elkerülje a görög bankok bezárását, szemtanúja a tőzsde zuhanórepülésének, navigálnia kell Ciprasz szűkebb környezetének manőverei között és nem tudhatja, számíthat-e ez utóbbira (miközben ő maga a saját politikai túlélésével játszik), amikor konfrontálódik egy olyan európai blokkal, amelyik a rebellis miniszter fejét követeli – csak azt láthatja, hogy az ember nagyon keveset ér a mai Európában, amikor a pénzügyi diktátumok forognak kockán.
Egy olyan anyagból, amely különösen száraz (számok, öltönyös emberek nagy tárgyalóasztalok körül, stb.), Costa-Gavras sikeresen hoz létre egy elbűvölő, oktató és gyakran szórakoztató filmet, azzal a rettenetes iróniábal, amely végigfut ezen az újfajta Dávid és Góliát harcon (ahol az utóbbi győz). Ezt a kicsi, kedves kontrasztot tovább erősíti a sirtaki zene, amelyet Alexandre Desplat komponált, és néhány őszinte, szürrealisztikus képsor (Cipraszt egy labirintusban a többi európai vezető veszik körül, az Európai Központi Bank levegőjében úszó számok miriádjaival). A film valóban túlfűtött, világosan elkötelezett az egyik oldal érvei mellett, és egyesek túl egyoldalúnak találhatják a szatíráját, de semmi sem kevésbé biztos… Ami viszont biztos, hogy az Adults in the Room intelligensen, olyan módon emeli ki, és mutatja be mindenki számára érthetően a hatalom működését, amit a bennfentesek szeretnének inkább a homályban hagyni, azzal az ürüggyel, hogy “Hogyan is tudnának az átlagemberek dönteni ilyen komplex gazdasági kérdésekben ?” És ki tudná jobban megmutatni a demokrácia kérdésének különböző aspektusait, mint egy görög ember és filmrendező, mint Costa-Gavras ?
A film producere a francia KG Productions, koprodukcióban a France 2 Cinéma, Wild Bunch és a görög Odeon, társasággal. Az Adults in the Room nemzetközi forgalmazója az Elle Driver.
Forrás: https://cineuropa.org/en/newsdetail/377216/
Adults in the Room kritika: Costa-Gavras magabiztosan tekinti át a Grexit-válságot
Costa-Gavras filmadaptációja Janisz Varufakisz könyvéből nagyon emberi drámát hoz létre a jelenkori európai történelem egy fájdalmas epizódjából. Még egy táncra is van ideje.
Írta: Tom Bond
2019. október 2.
EU-bürokraták vitája az Adults in the Room-ban
Nem túlzás azt mondani, hogy sok brit emberből vált nem-hivatalos szakértő ennek a filmnek a témakörében. Az „Adults in the Room” a korábbi görög pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz ugyanilyen című könyvének adaptációja, amely arra hivatott, hogy eloszlassa homályt akörül, hogy mi történt a színfalak mögött a görög eurozóna válság idején.
Francia-görög film
Rendező: Costa-Gavras
Szereplők
Janisz Varufakisz Christos Loulis
Alexisz Ciprasz Alexandros Bourdoumis
Wolfgang Schäuble Ulrich Tukur
Jeroen Dijsselbloem Daan Schuurmans
Christine Lagarde Josiane Pinson
Alexisz Ciprasz és barátja, Varufakisz a két kulcsfigura a Szirizában (a radikális baloldali koalícióban), amely választást nyert Görögországban 2015 januárjában. Egy megszorítás-ellenes politikára kaptak felhatalmazást, de egyúttal arra is, hogy szembeszálljanak az EU azon törekvésével, hogy fenntartsák az addigi megállapodást (MOU, Memorandum of Understanding), azt az egyezményt, ami Görögországot további megszorításokra és az állami kézben levő vagyon kiárusítására kötelezte.
Az Adults in the Room ügyesen lavíroz azokon a szeszélyes politikai vizeken amely egy zavaros politikai és gazdasági helyzetet egy izgalmas szappanoperába sűríti. Costa-Gavras feldolgozása gyorsan és világosan elmagyarázza a konfliktus lényegét, mielőtt belépne a pokolba, amely hónapokig tartó, ismétlődő végnélküli tárgyalásokból áll egy olyan ellenféllel szemben, amely visszautasítja a kompromisszumot.
Az EU és annak intézményei nem jönnek ki jól ebből a történetből, túlzott arroganciát, makacsságot és empátiahiányt mutatnak azzal szemben, amelyet Varufakisz kitartóan mint “humanitárius válságot” emleget.
Costa-Gavras vizuálisan is jól írja le ezt a bürokráciát, némileg maliciózus koreográfiával, a máskülönben gépies, unalmas beszélgetések során. Vannak pillanatok, amikor egy szobában ritmikusan nyomogatják a laptopokat, vagy a miniszterek egy csoportja egyszerre áll fel. Világos, mit tart ezeknek az összeütközéseknek az emberi oldaláról, és mit arról, amit a hagyomány és a protokoll ural. A film egyik legerősebb és legmerészebb pillanata akkor érkezik el, amikor eltűnnek ezek a formalitások, és Ciprasz (akit Alexandrosz Bourdoumisz nagyon jól alakít) egy olyan táncrend csapdájában találja magát, amelyet az EU vezető alakjai dirigálnak. Ez a stilisztikai húzás tökéletesen írja le Ciprasz belső zavarát, amikor döntenie kell, hogy aláírja-e a memorandumot, vagy nem.
Fontos arra emlékeztetni, hogy ez nem egy tényszerű beszámoló, hanem Varufakisz és Costa-Gavras összetett látásmódja. Ennek ellenére, miközben az uniós vezetők karikatúraként jelenek meg, a film a jelek szerint tiszteletben tartja azt a tényt, hogy ők csak azt teszik, amit bárki tenne, hogy a saját érdekeit védje. Az Adults in the Room valódi célja nem az, hogy zsigeri ellenérzést keltsen az EU ellen, hanem az, hogy megértesse a nézővel, hogy milyen nehéz választással néztek szembe a görögök, amikor megpróbáltak minden esetben országuk szempontjából a legjobban cselekedni.
A teátrális hangnem néhány rossz alakítást hív elő és néhány jelenetet teljesen elnyom, de Christos Loulis, mint Varufakisz kiváló alakítása megmenti a filmet. Lehet, hogy nem ő az egyetlen felnőtt a szobában, de érvelése alapján a legemberibb, aki minden érvet felhoz a görög megszorítások áldozatai mellett és azért, hogy hogyan képes megmenteni őket.
