Monthly Review Online, 2019. jún. 21.
Brazília korábbi elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva 2018 áprilisa óta börtönben van. Több mint 400 brazil jogász írt alá egy nyilatkozatot, amely az aggodalmukat fejezi ki a miatt, amit az ellene folytatott eljárásban szabálytalannak látnak. Felhívnak Lula azonnali szabadon bocsájtására. Az Asociación Americana de Juristas – egy nem-kormányzati szervezet, az ENSZ konzultánsa – Lulát politikai fogolynak nevezi. Lulát korrupció és pénzmosás miatt ítélték el, komoly bizonyítékok hiánya ellenére. A két ellene folytatott per befejezetlen maradt.
Most, a The Intercept kitűnő beszámolóinak köszönhetően, további bizonyíték jelent meg a vezető bíró és a vezető ügyész összejátszására a Lula elleni eljárásban. Politikai motivációkról számolnak be: ők, az oligarchia megbízásából, nem akarták, hogy a még mindig nagyon népszerű Lula a 2018-as elnökválasztás munkáspárti (PT) jelöltje legyen. A brazil jobboldal félelmetes kampányt indított a The Intercept újságíróinak, nevezetesen Glenn Greenwald szerkesztőnek a megrágalmazására. A gyűlölet, a nőgyűlölet és a homofóbia taktikáját használták fel az újságírók mocskolására, remélve, hogy ezzel elvonják a figyelmet a korrupt taktikájuk terhelő bizonyítékairól és törvénytelenítik azokat.
Most világossá válik Lula politikai üldözése, de sokak számára még homályos az ellene folyó aktuális eljárás. Az ügy részletei sötétek maradtak, a Lulával rokonszenvezők közül sokan nem biztosak abban, hogyan értsék a korrupciós vádakat és az ellene hozott ítéletet. Az újság megvilágítja Lulát és az ellene folytatott eljárást.
Ki is Lula? Luiz Inácio Lula da Silva (73 éves) fémmunkás és szakszervezeti vezető, Brazília fő baloldali pártja, a PT egyik alapítója. Két, egymást követő választás győztese, Brazíliát 2003-tól 2010-ig vezette. A második hivatali időszaka végén a népszerűsége 86 százalékos volt, a legnagyobb az ország történetében.
A nyomort csökkentő programjai – különösen az éhínség elleniek – világszerte elismerést arattak, Nobel Békedíjra is kívánták jelölni. A jövedelmeket újraelosztó szociális programjai, mint a Bolsa Família, Brasil sem Miseria, a hitelek és a tisztességes munkaalkalom bővítése és a minimálbér emelése révén a 209 millió brazil közül közel harminc milliót emeltek ki a nyomorból. A nem-magán egyetemi kampuszok száma több mint kétszeresére nőtt, ami a felsőoktatásban részesülő afro-brazilok számának 285%-os növekedéséhez vezetett.
Brazília kifizette az adósságait az IMF-nek és a kormány nagy, új olajtartalékot tárt fel a Santos medencében, São Paulo partjainál. Ez az olaj megváltoztatja Brazília stratégiai helyzetét a világban.
Miért tartóztatták le Lulát? Kétféle válasz van erre a kérdésre. Az első a hivatalos, amelyet a burzsoázia terjeszt, az, hogy Lula korrupció és pénzmosás vádjával került börtönbe. Az ügyei a bíróságok előtt függőben maradtak. Curitiba Deltan Dallagnol által vezetett Közvádlói Hivatala folytatott egy vizsgálatot korrupciós állítások ügyében, Brazília állami energetikai cégénél, a Petrobras-nál. Mivel autómosás is része lett a pénzmosási vizsgálatnak, a vizsgáló brigád Lava Jato, azaz kocsimosás néven vált ismertté. A brigád feltárta olyan vállalkozások tevékenységét, mint az OAS és Odebrecht, amelyek – mint kiderült – felújítottak egy lakást a parton és egy farmot a belső területen, amelyek állítólag Lula tulajdonában voltak. Ezek a cégek a vizsgálók szerint árkedvezményeket kaptak a Petrobras-tól. Azt állították, hogy Lula előnyökhöz jutott a vállalkozóktól, akik előnyökhöz jutottak az állami bőkezűség révén. Ez volt az állítás.
A másik válasz – amelyet tovább erősített a The Intercept mostani beszámolója az összejátszásról a fő bírák között a Lula elleni ügyben – politikai üldözés és koordinált kísérlet bizonyítékait mutatja megakadályozni, hogy Lula győzzön az elnökválasztáson és megállítani az ország progresszív szociális tervének a végrehajtását. E narratíva szerint a Lula elleni korrupciós vádakat fabrikálták, hogy visszaállítsák a kormány jobboldali irányítását, az ellene szóló bizonyítékok hiánya ellenére.
Van bizonyíték Lula ellen? Ténylegesen nincs. Az ügyészek nem tudták bizonyítani, hogy Lula valaha is a tulajdonosa lett volna a lakásnak vagy a farmnak. Azt sem tudták bizonyítani, hogy a vállalkozók előnyhöz jutottak volna. Lulát bizarr módon meghatározatlan cselekményekért ítélték el. A OAS korábbi igazgatója, Léo Pinheiro, akit 2014-ben pénzmosásért és korrupcióért 16 évre ítéltek, tanúskodott Lula ellen, ezért az ítéletét csökkentették. Tárgyi bizonyíték Lula ellen nem volt.
Ki ítélte el Lulát? Lulát Sérgio Moro bíró ítélte el. Hírességgé vált és most igazságügyi miniszter Jair Bolsonaro kormányában. Világos, hogy Bolsonaro azért nyert a választásokon, mert Lulát nem engedték indulni. Moro ítélete ajándékozta az elnökséget Bolsonaronak, aki aztán Morot miniszteri kinevezéssel jutalmazta.
Moro nemcsak a bíróságában, hanem a közvélemény bíróságában is eljárt Lula ellen. A korporatív média a vád oldalán volt és bírósági kiszivárogtatásokkal Lula mint a nép ellensége képét hozta létre. Bizarr módon, a sajtó előbb tűnt tájékozottnak a bíróság részéről, mint Lula védői. Amikor Lula védői habeas corpus petíciót nyújtottak be, hogy kihozzák őt a börtönből, a hadsereg főparancsnoka twitter-üzenetben utasította a Legfelső Bíróságot a petíció elutasítására. A petíciót elutasították.
Meg kellett volna engedni, hogy Lula induljon elnökjelöltként? A brazil büntető eljárási törvény szerint valakit csak akkor lehet börtönbe zárni, ha a fellebbezései lezárultak. Az Alkotmány 5. cikkelye szerint “Senki nem tekintendő bűnösnek végleges és fellebbezhetetlen ítélet kibocsájtása előtt.” Elsősorban az követel vizsgálatot, hogy miért került börtönbe Lula. Moro bíró úgy érvelt, hogy ez azért történt, mert a fellebbviteli bíróság bűnösnek találta egy vádalku alapján. Ez zavaros. Az ENSZ Emberjogi Bizottsága szerint tavaly Lulát engedni kellett volna indulni az elnökválasztáson, mivel a fellebbezései nem jártak le. Nemcsak, hogy a bíróság és az ügyészek nem engedték Lulát indulni, de azt sem engedték, hogy találkozzon a sajtóval és így hasson a választásra.
Mi volt az USA szerepe a Lava Jato vizsgálatban? Különös, hogy az US Igazságügyi Minisztérium tisztviselői meglátogatták Moro bírót a vizsgálat alatt és az USA helyettes főügyésze, Kenneth Blanco 2017-ben mondta, hogy az USA igazságügyi tisztviselői “informális kommunikációt” folytattak Lula eltávolításáról az elnöki kampányból. 2019. márc. 6.-án az USA Igazságügyi Minisztériuma úgy nyilatkozott, hogy a Petrobras-tól kapott büntetéspénzek 80%-át át fogja utalni a közvádló hivatalának egy antikorrupciós befektetési alap felállítására. Helytálló azt mondani, hogy ez fizetség a Lava Jato csapatnak tevékenységéért Lula eltávolítására az elnökválasztási kampányból.
Mi volt a valódi korrupció ebben az esetben? Úgy látszik, állandó üzenetváltás volt Moro és a Dallagnol által vezetett Lava Jato csapat között. A The Intercept most ezt feltárta és törvényszéki és politikai elemzők vizsgálták. Világos, hogy a bíró és az ügyész összejátszottak, hogy Lulát bűnösnek találják és elzárják. A korrupció első esete ez a cinikus összejátszás a kormány két része között. A második: az USA szerepe az ügyben, és a kifizetés Dallagnol hivatalának a tett szolgálatokért.
Lula üldözése nem csak róla és nem csak Brazíliáról szól. Ez mintája a módnak, ahogyan az oligarchia és az imperializmus törekszik felhasználni a demokrácia köpenyét a nép demokratikus aspirációinak aláásására. Ez a demokrácia nélküli demokrácia módszere, a liberalizmus Potyomkin-falva.
Vijay Prashad indiai történész, szerkesztő és újságíró
(Ford. Szende Gy.)
