Izrael rendszeresen sérti az emberi jogokat, újságírókat gyilkol meg, és most egy globális, szélső jobboldali szövetség részévé válik. Az ennek az országnak nyújtott segély megvonásának legalább “az asztalon kell lennie”.
 |
| Alexandria Ocasio-Cortez képviselő (demokrata, NY) a Ház pénzügyi szolgáltatási bizottságának a tárgyalását hallgatja 2019. ápr. 10.-én, Washington, D.C.-ben. Alex Wroblewski / Getty |
Alexandria Ocasio-Cortez szerint az Izraelnek nyújtott segély csökkentésének “az asztalon” kell lennie és az tárgyalható. Ez ténylegesen egy mérsékelt álláspont.
Az egyik szempont az, hogy az Izraelnek nyújtott US katonai segély az un. Leahy-törvények szerint feltehetően törvénytelen. Ezek a törvények tiltják az USA kormányának, hogy kiképzéssel, berendezéssel és másféle közreműködéssel segítsen olyan tengerentúli biztonsági erőket, amelyek “az emberi jogok nagyobb sértését” követik el, amilyen a kínzás és a bírói eljáráson kívüli kivégzés.
Bőséges bizonyíték van arra, hogy az izraeli hadsereg rutinszerűen öl meg tiltakozókat, köztük tinédzsereket és egészségügyieket, – gyakran mesterlövészállásokból, több száz lábnyi távolságból – annak ellenére, hogy a tüntetők visszaveréséhez bőven rendelkezik nem-halálos, high-tech lehetőségekkel. Vissza lehet tekinteni távolabbra, és utalni Gáza válogatás nélküli bombázására és lövésére az izraeli hadsereg által, vagy a gyakori jelentésekre palesztinok izraeli kínzásáról, amelyeket az ENSZ és más szervezetek dokumentáltak.
De felejtsük el a törvényességet. Izrael még Washington, D. C. deformált erkölcsi normái szerint is átlépett egy vörös vonalat. Az ENSZ tavaly februárban megállapította, hogy az akkori gázai tiltakozások alatt az izraeli erők világosan megjelölt újságírókat és egészségügyieket öltek és sebesítettek meg. Szaúdi Arábia tavaly megölt egy újságírót. Ezt olyan megdöbbentőnek és felháborítónak tartották, hogy a kormányuk hónapokon át kapta a megérdemelt elítélést, sok olyantól is, aki korábban a királyságot lelkesen támogatta. Ez a Kongresszus történelmi próbálkozásához vezetett véget vetni az ország jemeni háborúja US támogatásának. Az a vélemény, hogy Szaúdi Arábia szilárd talajon állt volna, ha egyszerűen mesterlövész tüzével gyilkolja meg Jamal Khashoggi-t, nyilvánvalóan kettős norma.
Aztán itt a politikai elem. Még egy elkötelezett liberális cionista is kénytelen belátni, hogy az izraeli politika most rémítő, új területre lép. A legutóbbi választás megnyerése érdekében, Benjamin Netanyahu miniszterelnök olyan mérgező, szélső jobboldali, ultra nacionalistákkal állt össze, hogy még az AIPAC1 – AIPAC! – is elítélte a szövetkezést és nem hajlandó találkozni velük. Netanyahu az utóbbi években Európa szélső jobboldali, rasszista kormányaival barátkozott, belföldön felkorbácsolva a gyűlöletet, és próbálva centralizálni a hatalmat. Még Beto O’Rourke is, aki betegesen nem akar artikulálni és politikai álláspontra jutni, rasszistának nevezte őt.
Ezzel még nem is említettük Izrael legcentrálisabb bírálatát: a palesztin nép több évtizedes leigázását, a nemzetközi békefolyamat semmibevevését és a nemzetközi jog folyamatos sértését a konfliktussal kapcsolatban.
Ha Izrael akciói amerikaiakat riasztanak – legyen az ártatlan emberek meggyilkolása, visszaélések ellenük, újságírók célbavétele, sodródás a globális szélső jobboldal felé, vagy a palesztinok kezelése – nekik van egy viszonylag közvetlen módjuk hatást gyakorolni, amelyet felhasználhatnak, hogy változtassanak a viselkedésén: az USA kormánya a katonai és gazdasági segély dollármilliárdjait küldi évente Izraelnek, ami az országot az USA külföldi közreműködése második világháború óta legnagyobb felhalmozott címzettévé tette, és az ország védelmi költségvetésének közel egyötödét teszi ki. Nincs a Földön másik ország, amelynek ilyen elrendezése lenne, nem beszélve az apartheid államról, amely nyíltan versenyez, hogy egy szélső jobboldali, autoriter nemzetközi szövetség tagjává váljon.
Az USA vezetése történetének egyik legpatetikusabb mozzanata történt meg 2016-ban. Miután Netanyahu éveken át figyelmen kívül hagyta Obama felhívásait leállítani a törvénytelen települések létesítését, nyugodtan próbálta megválasztatni az ellenfelét 2012-ben, és egy példátlan, széles körben bírált beszédet tartott a Kongresszus előtt, amelyről sosem beszélt az elnökkel, erőfeszítést téve a külpolitikájának a megbuktatására. Obama ezért Izraelt úgy büntette, hogy az USA történetének legnagyobb katonai segélyéről tárgyalt vele. Miért is változtatna Izrael a viselkedésén, amikor a vezetőinek értésére adják, hogy az USA politikai osztályának egyik tagja sem fogja őket büntetni, sőt, ténylegesen meg is jutalmazhatja
Nos, igen, az Izraelnek nyújtott segély csökkentésének vagy egyenesen a megvonásának “az asztalon” kell lennie – ez a legkevesebb. Az Izraelnek ingadozás nélkül nyújtott pénzügyi támogatás évtizedei, tekintet nélkül arra, hogy milyen atrocitásokat követ el vagy milyen normákat sért, a vezetőiben azt a teljesen helytálló hitet keltik, hogy következmények nélkül megtehetnek bármit, amit akarnak. Ideje bizonyítani, hogy tévednek.
Branko Marcetic a Jacobin törzstagja. Torontoban, Kanadában él.
(Ford. Szende Gy.)
